Fotó: Veres Nándor
Az ország mindegyik közalkalmazottjára kiterjesztette a szenátus az eredetileg a pedagógusokat érintő pénzügyi amnesztiát: a felsőház hétfő este fogadta el a kiterjesztett törvénytervezetet, a döntéshozó kamara azonban a képviselőház.
2014. szeptember 02., 19:142014. szeptember 02., 19:14
A pedagógusoknak, illetve a közalkalmazottaknak egy korábban – egy 2009-ben elfogadott törvény alapján – odaítélt bérpótlékot kellett volna visszafizetniük az államnak, amelyről a számvevőszék, valamint más ellenőrző szervek is megállapították, hogy jogtalanul utalták ki az állami alkalmazottaknak. Amennyiben a képviselőház is elfogadja a törvénytervezetet, a közalkalmazottaknak nem kell visszafizetniük az összeget.
A szenátus hétfő este vitatta meg a tervezetet, amelyet a munkaügyi bizottság javaslatára úgy módosítottak, hogy az előírás mindegyik állami beosztottra – egyebek mellett az egészségügyi és önkormányzati alkalmazottakra – érvényes legyen. Rovana Plumb munkaügyi miniszter elmondta: a tervezet jóvátétel a pedagógusok, illetve a közszférában dolgozók számára.
Az oktatási rendszer alkalmazottainak pénzügyi amnesztiáját többek között Liviu Pop szociáldemokrata (PSD) szenátor, a munkaügyi bizottság elnöke kezdeményezte, aki eredetileg három Hunyad megyei település pedagógusai esetében kérte a bérpótlék visszafizetésének eltörlését.
Traian Băsescu államfő azonban visszaküldte a parlamentnek a már elfogadott tervezetet, azzal indokolva döntését, hogy a jogszabály diszkriminatív, így az intézkedést mindegyik pedagógusra – végül minden közalkalmazottra – kiterjesztették. Liviu Pop rámutatott: egyelőre nem készült tanulmány az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, szerinte azonban „minden bizonnyal nem okoz majd jelentős kiesést az államkasszában”.
„A rendszer által okozott hibát javítottuk ki, az indokolatlanul kiutalt juttatásért nem okolhatók a közalkalmazottak. Olyan összegekről beszélünk, amelyeket egy ostoba törvény alapján kellett volna visszafizetniük az állami beosztottaknak” – fogalmazott Liviu Pop. Hasonlóan vélekedett Ecaterina Andronescu PSD-s szenátor, a projekt másik kezdeményezője, aki szerint a felsőház igazságos döntést hozott a közalkalmazottakra nézve.
A szenátus hétfőn – az őszi parlamenti ülésszak első napján – a kismamák és a nyugdíjasok pénzügyi amnesztiáját is elfogadta, a döntéshozó kamara viszont ugyancsak a képviselőház mindkét tervezet esetében. A kormány által kezdeményezett, a kismamák amnesztiájára vonatkozó dokumentum egy 2010-ben elfogadott jogszabályt korrigál, amely szerint az anyáknak vissza kellene fizetniük a hibásan kiszámított, így jogtalanul odaítélt gyermeknevelési segélyt.
A szenátus az amnesztia biztosítása mellett azt is elfogadta hétfői ülésén, hogy a már visszafizetett gyest a kormány 2015. január elsejétől megtéríti a kismamáknak öt éven belül. A tervezet kitér arra, hogy kizárólag a rendszerhiba miatt pluszjuttatást kapó anyákat érinti a kezdeményezés, a saját tévedésük miatt jogtalan összegben részesülő kismamáknak vissza kell fizetniük a pénzt. A kezdeményezők szerint a döntés több mint 12 ezer kismamát érint.
Pénzügyi amnesztiában részesülhet az a több mint 21 ezer nyugdíjas is, akik ugyancsak rendszerhiba miatt jutottak hozzá pluszjuttatásokhoz, amennyiben a képviselőház is rábólint a kormány által benyújtott tervezetre. A törvény hatálybalépése esetén a kormány szintén öt éven belül visszafizeti a már lerótt összegeket. Rovana Plumb ezzel kapcsolatban elmondta: a nyugdíjasok – a közalkalmazottakhoz hasonlóan – olyan társadalmi réteg, amely jóvátételt érdemel, és „nem szabad megfizetnie az állam által elkövetett hibák miatt”.
A képviselőház tájékoztatása szerint egyébként az alsóház jövő héten vitatja meg a közalkalmazottak, a kismamák és a nyugdíjasok amnesztiájára vonatkozó tervezetet, illetve a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékponttal történő csökkentését előíró tervezetet, amelyet szintén elfogadott már a szenátus.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
szóljon hozzá!