Fotó: Romarm.ro
Amerikai pénzből éledhet újra a román lőszeripar: tengerentúli üzletemberek egy csoportja befektetett a Romanian Allied International Defense vállalatba, amely a Drăgășani-ban működő gépgyárban kezdi majd el a gyártást.
2023. május 15., 21:102023. május 15., 21:10
Az Adevărul napilap által idézett iparági források szerint
de a tervek szerint a román védelmi tárca és más külföldi partnerek számára is szállítanának lőszert.
Az amerikai befektetők 100 millió dolláros tőkeinjekciót biztosítanak, és az első szakaszban a NATO-országok gyártóitól vásárolnak kis kaliberű, 5,56 és 7,62 milliméteres lőszerek előállítására szolgáló gyártósorokat. Az amerikai fél legfeljebb három ilyen gyártósor beszerzését tervezi, a termelés várhatóan legkésőbb 2024 januárjában indulhat meg.
Ezt követően,
és ebben a szegmensben a Romarm korábbi üzemeivel fog együttműködni. Ezután, szintén a beruházás második fázisában, a termelés hatékonyabbá tétele érdekében az be kíván lépni a lőporgyártás piacára, ahol Románia nagy hiányt szenved. Ahogy a nagy kaliberű lőszerek esetében, úgy a lőpor gyártásában is a Romarm régi üzemével terveznek együttműködni a befektetők.
Az amerikai beruházás stratégiai jelentőségűnek tekinthető, mivel jelenleg Románia egy konfliktus esetén nem tudná gyorsan feltölteni lőszerkészletét.
Aurel Cazacu katonai elemző szerint évekkel ezelőtt Románia hat- vagy akár hétféle lőportípust is képes volt előállítani, polgári felhasználásra is. Akkoriban ezek versenyképes termékek voltak, amelyek a lőszergyárakat látták el, de ezek az idők lejártak:
Ezért a lőszergyáraknak például Szerbiából kell lőport vásárolniuk, egy olyan országból, amely nem tagja a NATO-nak, ráadásul nyíltan szimpatizál Moszkvával. Ennek következtében jelenleg a román ipar sem tudja gyorsan kielégíteni a román hadsereg lőszerigényét, ami elég kényes helyzet, az exportról pedig nem is érdemes beszélni.
Egyes piaci források szerint csak a gyártósorok beszerzése és felállítása 25-30 millió dollárba kerül majd a beruházóknak.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
szóljon hozzá!