Általános sztrájkkal fenyegetett a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA), amennyiben Klaus Johannis államfő nem hirdeti ki a 10 százalékos béremelést lehetővé tevő törvényt. Az elnök kedd este kihirdette a jogszabályt.
2015. november 24., 19:062015. november 24., 19:06
2015. november 24., 22:132015. november 24., 22:13
Amint arról beszámoltunk, a tanügyben dolgozók fizetésemelését lehetővé tevő sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása során került bele a jogszabályba egy módosítás, aminek értelmében valamennyi olyan közalkalmazott, aki az idei év folyamán nem részesült fizetésemelésben, decembertől 10 százalékkal többet vihet haza.
Mint emlékeztettek, munkakonfliktusok már folyamatban vannak. A hozzájuk csatlakozott szakszervezetek 2015. február másodikán szervezték meg az első tiltakozást, 10 és 10.30 között figyelmeztető sztrájkot tartottak, ezalatt az idő alatt megszakították a munkát.
Ezt követően, április 30-án egynapos általános sztrájk volt, amelyen 20 megyei tanács, 30 megyei jogú város, 50 város és 2800 községi polgármesteri hivatal összesen 32 000 alkalmazottja vett részt. „Meglepetésünkre a tiltakozó akciók után valamennyi közalkalmazotti kategória jelentős – egyes esetekben akár 70 százalékig terjedő – fizetésemelésben részesült, kivéve a helyi közigazgatásban dolgozókat” – mutat rá az államelnöknek címzett levél.
A szakszervezetiek arról tájékoztatják Klaus Johannist, hogy ilyen körülmények között megkezdték az előkészületeket egy aláírásgyűjtésre annak érdekében, hogy általános sztrájkot tudjanak kirobbantani a helyi közigazgatásban amiatt, hogy a polgármesteri hivatalok, megyei közgyűlések és az azoknak alárendelt intézmények dolgozói a közszféra legrosszabbul fizetett alkalmazottai, több mint 50 százalékuk havi 1200 lejnél kevesebbet keres.
Az FNSA ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2015/41-es sürgősségi kormányrendelet lehetőséget teremtett a romániai helyi közigazgatási egységek számára, hogy alkalmazzák a 2015/27-es sürgősségi kormányrendelet előírásait, ami 12 százalékos béremelést tesz lehetővé a polgármesteri hivatalok és megyei önkormányzatok alkalmazottai esetében. A szakszervezetek megjegyezték, ez a béremelés jelentősen elmarad a más közalkalmazotti kategóriák esetében foganatosított fizetésemeléstől.
A szakszervezeti tömörülés azt üzente Klaus Johannisnak, hogy a 2015/35-ös sürgősségi rendeletbe foglalt 10 százalékos fizetésemelés annak lenne a bizonyítéka, hogy a román állam felelősen kezeli a közszférában dolgozókat.
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének polgármesteri hivatalok, megyei önkormányzatok, illetve az ezeknek alárendelt intézmények dolgozói a tagjai, országos viszonylatban mintegy negyvenezren csatlakoztak hozzá.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!