Augusztus elsejétől életbe is léptetné a közalkalmazottak egységes bérezését célzó, új sürgősségi kormányrendeletet Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter, aki a bejelentések értelmében pénteken meg is kezdi a tárgyalásokat a témában a szakszervezetek képviselőivel.
2016. április 20., 19:552016. április 20., 19:55
2016. április 20., 20:512016. április 20., 20:51
Pîslaru egyébként azt mondja, hogy az elődje által bemutatott kormányhatározat-tervezet sebtében, kevesebb mint 24 óra alatt készült el, és a teljes bérrendszert átalakította volna. Ám ő egészen mást tervez. „A készülő rendelet csak az 1250 lejes minimálbér körüli bérkategóriára összpontosít, megpróbálja emelni a legkisebb fizetéseket, amennyire a költségvetés azt elbírja” – magyarázta terveit Pîslaru. Hozzátette: tudatában van annak, hogy bárhogy is alakuljon, valaki úgy is meg fog sértődni.
Az Agerpres hírügynökség szerint sajtótájékoztatóján a kabinet legújabb tagja a nagy fizetések csökkentését is kilátásba helyezte, ám konkrétumokat ennek kapcsán sem említett. „Ha hozzányúlunk a legnagyobb fizetésekhez, akkor negatív értelemben nyúlunk hozzá. Ez egy olyan dolog, amit most nem tudok megerősíteni. Kérem, hagyjanak előbb azon dolgozni, ami a leghátrányosabb helyzetűeket érinti” – szögezte le a tárcavezető, aki szerint méltányos helyzetet kell teremteni a rendszer legjobban és legrosszabbul fizetett alkalmazottai között. Ennek érdekében készül a továbbiakban is a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény tervezete, amit viszont Pîslaru elmondása szerint alig négy év múlva ültetnének csak gyakorlatba.
Arra az újságírói kérdésre, hogy szerinte mennyi lenne Romániában ma egy méltányos fizetés, a munkaügyi miniszter nem adott konkrét választ. „A kérdés nagyon szemtelen, nem akarok beleesni ebbe a csapdába, mivel egy olyan dolog, amit megvizsgálunk majd a munkacsoportban, és elvégezzük a szükséges elemzéseket” – szögezte le Dragoş Pîslaru.
Az egységes bérezési törvény előszobájaként elképzelt sürgősségi kormányrendelet-tervezetet a szakszervezetek nyomására múlt szerdán visszavonta a kormány. Dan Suciu kormányszóvivő azt mondta, hamarosan újabb javaslattal rukkolnak elő, de előbb egyeztetnek a szakszervezetek képviselőivel is.
Emelt gyed: nem tudni, mikortól
Még idén nőhet a gyermekgondozási díj (gyed), azonban azt egyelőre nem lehet megmondani, hogy július elsejétől már alkalmazzák-e az új jogszabályt, vagy sem, a kormánynak meg kell ugyanis még vizsgálnia, hogy a büdzsé ezt megengedi-e – közölte Dragoş Pîslaru újonnan kinevezett munkaügyi miniszter.
„Meg kell néznünk, hogy a költségvetés-kiigazítás, amire általában éppen abban az időszakban kerül sor, megengedi-e, hogy már július elsejétől nőjön a gyed. Ma (kedden – szerk. megj.) beszéltem a kollégákkal erről, de jelenleg csak azt tudom biztosra mondani, hogy nagyon komolyan kezeljük ezt a kérdést, és ahogyan most a dolgok kinéznek, még ebben az évben gyakorlatba tudjuk ültetni ezt a jogszabályt” – fogalmazott a szaktárcavezető.
Mint emlékeztetett, a gyermeknevelési díj emelésének a parlament által elfogadott, a kormány által felvállalt törvénye értelmében július elsejétől kellene hatályba lépnie, azonban nem jelölték meg a finanszírozás forrásait. Dragoş Pîslaru egyúttal arról is beszélt, hogy a kormány folyamatosan egyeztet a témában Klaus Johannis államelnökkel.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!