Fotó: Mediafax
2010. augusztus 06., 13:032010. augusztus 06., 13:03
Szakértőink 2,9 százalékról beszélnek, mert beleszámították, hogy a parasztgazdaságok jelentős része adómentesen termel. A második szakaszban szerényebb, alig 1 százalékos emelésre számítunk” – mondta Isărescu. Leszögezte, hogy számításaik szerint matematikailag az áfaemelés hatása legfeljebb 4 százalékos áremelésben nyilvánulhat meg.
Az idei második negyedévi adatokról szólva elmondta: az árak növekedtek ebben az időszakban, de elsősorban a gyógyszereknél volt jelentős az emelkedés. Hangsúlyozta, érzékelhető kiigazítás volt a szolgáltatásoknál is, főleg a telefondíjszabások esetében, ahol igen gyorsan érezhető az árfolyam ingadozása.
Mint arról beszámoltunk, a kormány június végén döntött az áfa 19 százalékról 24 százalékra történő emeléséről, azt követően, hogy az alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését.
Az áfaemelés az inflációs célt is befolyásolja: a 2011-es inflációs előrejelzést a korábbi 2,8 százalékról 3,1 százalékra emelte a jegybank, az idei várható inflációs szintet pedig az eredeti 3,7 százalékról 7,8 százalékra. „Az idei év végéig az inflációs előrejelzés 7,8-8 százalékos, akár e fölé is emelkedhet, hogy utóbb csökkenjék. 2011 végéig eltűnik az a 3 százalékos többlet, amelyet az áfaemelés okozott, és az infláció 3 százalék körüli értéken állapodik meg”– hangoztatta Isărescu az inflációs előrejelzés ismertetésekor. Kifejtette, ez a jelenlegi adatok alapján kidolgozott forgatókönyv, amely szerint második körben gyenge lesz az áfaemelés hatása.
A jegybank vezetőtanácsa szerdán döntött a jegybanki alapkamat 6,25 százalékos szinten tartásáról és lej esetében 15 százalékos, valuta esetében 25 százalékos kötelező banki tartalékról. A jegybankelnök közölte: a kiszámíthatatlan körülmények miatt újra kellene tárgyalni az euró bevezetésének 2015. január elsejére kitűzött céldátumát, és az esetleges 2011-es béremelésekről szóló nyilatkozatokat is elhamarkodottnak minősítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok