2010. február 01., 09:302010. február 01., 09:30
Egy ismeretlen informátor 2,5 millió euróért német adócsalókat leplezne le – közölte tegnap a berlini pénzügyminisztérium. Sajtójelentések szerint a szóban forgó személy ennyit kér a pénzügy-minisztériumtól, illetve német adóhatóságoktól azért a DVD-ért, amely mintegy 1500 olyan személy adatait tartalmazza, akik svájci bankszámláikon a törvényes adózás megkerülésével milliókat helyeztek el.
Az ajánlat óriási dilemmát és egyidejűleg nagy vitát keltett a német fővárosban.
Az informátor ugyanis lopott adatokkal kereskedik, az állítólagos adócsalók leleplezésével viszont becslések szerint legkevesebb 100 millió euró folyhatna be az államkasszába. Egyes vélemények szerint ugyanakkor az adatok megvásárlása egy közönséges tolvaj jutalmazása lenne.
A felettébb kínos ügy ráadásul diplomáciai viszályt is okozhat Németország és Svájc között, a berni kormány ugyanis jelezte: megrendülne a bizalom Németország iránt, ha a berlini kormány lopott árút vásárolna meg. A hatóságok közben megerősítették, hogy az informátor – akinek személyazonossága nem ismert – a wuppertali adóhatóságokat kereste meg.
Az adatok hitelességének alátámasztására öt személy adatait ellenszolgáltatás nélkül kiadta, és az ő esetükben a gyanú beigazolódott, azaz mindegyikük mintegy 1 millió eurós adócsalást követett el. Mindennek alapján az illetékesek úgy vélekedtek: ha a különös ügylet létrejönne, az állam legkevesebb 100 millió euróval lehetne gazdagabb.
Többen ugyanakkor még a 200 millió eurót sem tartották lehetetlennek. A pénzügy-minisztérium érdemben egyelőre nem foglalt állást, de az üggyel állítólag Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter személyesen foglalkozik. Bár az adóügyek általánosságban tartományi hatáskörben vannak, fontosabb esetekben azonban az állam közbeléphet. Értesülések szerint a minisztérium jelenleg mérlegeli a kialakult jogi helyzetet.
Németországban egyébként nem ez az első ilyen jellegű eset. Két évvel ezelőtt az akkori pénzügyminiszter, Peer Steinbrück az adóhatóságokkal együttműködve zöld jelzést adott egy hasonló ügylethez. A kifizető a német szövetségi hírszerzés, a BND volt, amely 5 millió eurót fizetett ki egy volt liechtensteini banki alkalmazottnak, aki cserébe több mint 1000 adócsaló adatait tartalmazó CD-ket, illetve DVD-ket adott át. A liechtensteini eset nemcsak Németországot, hanem több más európai államot is érintett. A német szervek még ma sem zárták le az akkori ügy felderítését, amelynek fő „áldozata” Klaus Zumwinkel, a német posta korábbi vezetője volt.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.