Fotó: A szerző felvétele
2009. július 28., 10:022009. július 28., 10:02
Mindaddig, amíg az emberközeli hangot megütő elárusítók hajlandóak és képesek készségesen és aprólékosan tájékoztatni a vásárlót, akit gyakran maga a cégvezető köszönt a boltban, a hipermarketek képtelenek lesznek megbuktatni a kisebb üzleteket – vallja Nemes Pál marosvásárhelyi vállalkozó. A városban több barkácsboltot és országos szinten eladási hálózatot működtető fiatal üzletember szerint a helyi „kicsiknek” termékekben gazdagabb, árban előnyösebb kínálatuk lehet, mint a multinacionális cégeknek.
Nemes Pál tizenkét évvel ezelőtt nyitotta meg első marosvásárhelyi barkácsüzletét. A Novocom azóta nagyot fejlődött, az egykori 12 négyzetméteres felület mára egy jól működő országos hálózattá nőtte ki magát. A cég a kisebb elektromos szerszámoktól az inoxkagylókig sokfajta terméket forgalmaz, de különösképpen a bútorvasalásra összpontosít. „A szüleim bútorokat készítenek, az övéké volt az első vásárhelyi bútorlapszabászat. Én a vasalásra meg a ragasztókra álltam rá, ezekből egyik multi sem tud rám verni” – állítja a vállalkozó.
Mint mondja, nem csak a faragasztók, tiplik és csavarok olcsóbbak, mint a hipermarketekben, az ő üzleteinek – és általában a többi hasonló kis boltnak – más lényeges előnye is van. „Amikor a városban szinte egymás után nyílt meg a két hipermarket, én is megijedtem. De amikor az egyikbe záróra előtt mintegy harminc perccel már nem engedtek be, tudtam: az én vállalkozásomnak az efféle konkurencia nem árthat. És tényleg, míg egy hipermarket, amelyben végigsétál anyuka, apuka és a kisgyerek, kielégíti a család hétvégi társadalmi igényeit, addig minket vagy a többi úgymond kicsit a pontos elképzeléssel érkező kliensek választanak.
Ha nem tudják, hogy a három kilincs, hat ajtósarok, tíz csavar és ugyanannyi alátét meg anya mellé milyen zárat vásároljanak, tanácsokkal, javaslatokkal segítünk. Ha meg valakinek mindössze két facsavarra van szüksége, annyit adunk, nem vetetünk meg vele egy teljes dobozzal” – magyarázza Nemes Pál. Szerinte a vevők annak is örülnek, hogy a kisebb üzletekben a főnök vagy éppenséggel a tulaj is ott sürgölődik a polcok között, és gyakran ő maga próbálja útbaigazítani klienseit.
„Ez az alkalmazottak hangulatára, felfogására és hozzáállására is kihat” – állítja a Novocom tulajdonosa, aki olyasmivel is büszkélkedhet, amivel ma már egyre kevesebben dicsekednek, éspedig alkalmazottjainak régiségével. Sok mesterember ezért is választja a kisebb üzleteket, hiszen ott nem csak kedvesebbek és türelmesebbek velük az eladók, mert már ismerik őket, de szaktanácsra is számíthatnak.
„Nagyon sok hipermarketben, ahol a legkisebb facsavartól az erőgépekig minden megtalálható, a jó későre megjelenő elárusítók a termék áránál és márkájánál többet nemigen tudnak” – panaszolja Z. Gy., aki úgy érzi: míg egy hipermarketből általában bosszúsan tér ki, addig egy kisebb barkácsboltban már csak attól is feltöltődik, hogy megkérdezik tőle, hogy s mint szolgál az egészsége. Hasonlóan vélekednek azok az erdélyi vagy ókirályságbeli kiskereskedők is, akik a Novocomtól rendelnek. Nemes szerint a viszonteladók elsősorban azt méltányolják, hogy időben és házhoz kapják a megrendelt termékeket.
A tulajdonos és vevői állításait számok is alátámasztják. Míg 2004-ben mindössze 35 tonnát sikerült értékesíteni a NovoBond márkanevet viselő faragasztóból, ma már ennek a több mint hússzorosa is elkel. Ami a csavarokat illeti, az idei év első felében szinte ugyanakkora bevételt hoztak, mint 2005-ben tizenkét hónap alatt.
A gazdasági válsággal dacolva, Nemes Pál a jelenlegi 21 munkatárs mellé újabb alkalmazottakat is szeretne. „Két érdekes dolgot mértem fel – mondja a vállalkozó. – Annak ellenére, hogy minden gazdasági elemzés a faipart az egyik leginkább érintettként emlegeti, cégünk ezt nem érzékelte. Másrészt, míg országos szinten 20-25 százalékos visszaesésről beszélünk, nálunk ez mindössze 17 százalékos, ez is az építkezési iparnak kínált termékek miatt”.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.