Fotó: A szerző felvétele
A 3 millió eurós beruházással elkészült Jeddi úti húsfeldolgozó kapacitása eléri a napi 8–10 tonna végterméket. „Mivel már rég kinõttük a Poklos-patak menti feldolgozónkat, és egyre nagyobbak az igények, a család úgy döntött, hogy már nem folytathatjuk a régi, kis kétszáz négyzetméteres üzemünkben. Új, tágas és korszerûen felszerelt vágóhídra és húsfeldolgozóra volt szükség” – mondja Tordai Attila, miközben végigvezet a 2800 négyzetméteres felületet kitevõ létesítményen, melybõl az utcáról csak a bemutatóüzlet látszik. A jelentõs összeget kívánó befektetésnek 60 százalékát a családi kasszából sikerült elõteremteni, a többiért bankkölcsönhöz folyamodtak. A vállalatvezetõ szerint szándékosan nem pályáztak uniós pénzalapokra. „Azoknak is megvan az ára” – állítja, sejtetvén, hogy a mai világban naiv, aki azt hiszi, hogy bármit is ingyen megkaphat.
Saját udvarukon kezdték
Tordaiék a 90-es évek elején saját házuk udvarán kezdték el vállalkozást. A húsiparhoz addig annyi közük volt, hogy a családból senki nem számított vegetáriánusnak. Az apa, Tordai József gazdálkodó lévén, mint sokan mások, évente levágott egy-egy disznót. Egyik, az iparágban tapasztalattal rendelkezõ barátja vette rá, hogy közösen indítsanak céget. Az 92-ben indult vállalkozás keretében Tordaiék sokáig csak tõkehúst árultak. A hentesáru gyártásához aránylag késõn, 1998-ban kezdtek hozzá. Az eltelt tíz év azonban bõségesen elegendõnek bizonyult ahhoz, hogy megyeszerte megismertessék és megkedveltessék termékeiket. A Tordai név ma már márkanévnek számít a húsiparban, ezért sem a felvágottakat, sem az új üzlethelyiséget nem volt szükséges másként, cifrábban elkeresztelni. Kérdésünkre, hogy termékeik közül melyek számítanak a legnépszerûbbnek, Tordai Attila többet is felsorol, de mint mondja, a füstölt árukkal találták el a leginkább a vásárlóközönség ízlését. A legnépszerûbbnek a Tordai-párizsi számít, de rendkívül keresett a cég által gyártott nyáriszalámi, a miccshús, a debreceni vagy a rózsakolbász.
Családi összefogás
A vállalkozó úgy érzi, a vásárlók zöme azért lépi át húsosboltjaik küszöbét, mert tudja, hogy itt mindig minõségi és friss terméket kaphat. Felvetésünkre, hogy ilyen téren a saját mészárszékkel rendelkezõ és gyakran dömping árakat alkalmazó hipermarketek is jelentõs konkurenciát jelenthetnek, Tordai Attila ismét a termék frissességének fontosságát hangsúlyozta. „Nem mindegy, hogy a lefagyasztott állatnak elõbb meg kell érkeznie valamelyik nyugat-európai országból, és utána dolgozzák fel, vagy a helyben levágott disznóból másnap süthetem a flekkent” – állítja Tordai, aki csak megbízható helyrõl és gazdától vásárol fel élõ állatot. A cég a disznót már évek óta a radnóti sertéshizlaldából hozza, a marhát vásárokból veszik, míg a 800–1000 kilós ökröket a Mócvidékrõl szerzik be.
Szerinte ahhoz, hogy egy cég lépésrõl lépésre, de mégiscsak látványosan fejlõdhessen, a mûködtetõk odaadó hozzáállására van szükség. Tordaiéknál ez egyáltalán nem hiányzik, hisz a család minden tagja kiveszi a részét a mindennapi munkában. Míg László a termelési egységet irányítja, lánytestvére, Annamária a papírmunkával foglalkozik, édesapjuk, Tordai Lajos a környék vásárait járva a beszerzéssel foglalkozik. Az anyukának, Tordai Ilonának is megvan a nélkülözhetetlen, mindennapi feladata. „Munkásainknak reggel megfõzök harminc adag kávét, majd délre elkészítek ugyanannyi adag ebédet. Közben mosok is, mert itt mindenkinek naponta tiszta ruhát kell öltenie” – mosolyodik el Tordai Ilona, akire az elkövetkezõkben rendkívül nehéz sors vár. Ugyanis az új feldolgozóban az eddigi harminc helyett nemsokára hatvan mészáros fog dolgozni. Egyelõre még folyik a személyzettoborzás, ugyanis nem túl egyszerû dolog manapság igazán jó szakembert találni.
A cég tulajdonosai most már a saját forgalmazóhálózat kialakítását tekintik a következõ feladatuknak. Ez lehetõvé tenné, hogy száz kilométeres körzetben szinte minden településre eljussanak a friss Tordai-termékek.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.