Fotó: Krónika
A német bankok és intézmények szerint a leggyakrabban hamisított bankjegy az 50 eurós. 2004-ben 80 ezer 583 hamis eurós bankót találtak, s minden második 50-es címletű volt. A hamis eurók száma azóta – a Bundesbank által közzétett 2007-es adat szerint – a felére csökkent, de még mindig 16 410 ötvenest találtak közöttük.
Hogyan lehet fölismerni a hamis bankjegyet?
A valódi bankón – a sorszámát nem tartalmazó oldalon – felül tapintható a nyomat. Ellenfényben az értéket jelző szám baloldalt, középen s a rajzolatban is látható, valamint ilyen megvilágításban alul egy sötét csík is megjelenik. A jobb szélen lévő, díszes rajzolattal körülvett értékjelző számon a bankjegy megbillentésekor előtűnik egy hologram, a sorszámot is tartalmazó hátoldalon a jobbra alul lévő értékjelző (50-es) pedig megbillentés esetén megváltoztatja a színét.
Az érméket is hamisítják
A hamisítók azonban nemcsak a bankjegyekkel, hanem az érmékkel is gyakran csalnak. A hamisított érmék – túlnyomó részben a kéteurósok – száma folyamatosan nő: 2002-ben még csak 1032 darabot találtak belőlük Németországban, tavaly már csaknem 82 ezret.
A valódi érméken a belső fehér és a külső aranyszínű gyűrű erősen eltérő. A kettő között feltűnő a határ és a középső rész dombornyomott ábrája is éles rajzolatú. A peremen éles a recézet, és államonként eltérően felirat is lehet benne. A németben például az Einheit und Recht, und Freihet (egység, jog és szabadság). Más országokban verteknél a 2-es szám fut körbe. Az euróérmék enyhén mágneses anyagúak. Ezért egy mágnes azokat csak enyhén vonzza, de nem rántja magához. Az igazi érmék kemény lapra ejtve kellemesen csengő hangot adnak, míg az ónból vagy más idegen anyagot tartalmazó fémből vert hamisak tompán csengenek.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.