Fotó: Biró István
2010. június 29., 10:112010. június 29., 10:11
Ugyanekkor a bukaresti értéktőzsde irányadó BET indexe 1,2 százalékos mínuszon állt. Mint beszámoltunk, a Boc-kabinet azért tervezi emelni az áfát, mert az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a múlt héten a nyugdíjak 15 százalékos megkurtításának tervezetét. A kormány részben ezzel kívánja most csökkenteni az államháztartási hiányt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 20 milliárd eurós segélycsomagja újabb részletének megadása érdekében. Az IMF ugyanis megtagadta a soron következő, ötödik hitelrészlet folyósítását azt követően, hogy az alkotmánybíróság az ország alaptörvényébe ütközőnek minősítette a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését, ugyanis ha a kormánynak nem sikerült ezeket az összegeket megspórolnia, túlzottan megnő a költségvetési hiány.
A napokban a Román Nemzeti Bank egyébként arra figyelmeztetett, hogy amennyiben a kormány nem tesz sürgős lépéseket a kiadások csökkentése érdekében, az euró árfolyama akár a hat lejt is elérheti. A pénzügyi szakértők szerint éppen ezen kijelentés miatt gyengült a lej, mivel aggodalmat keltett a befektetők között. Adrian Vasilescu jegybanki tanácsadó szerint az áfaemelés elkerülhetetlen következményének tekinthető infláció negatív hatással lesz a lejre, azonban nincs szó arról, hogy zuhanna a lej árfolyama. A tegnapi árfolyam szerinte mindössze a jelenlegi aggasztó gazdasági légkör számlájára írható. A tanácsadó cáfolta, hogy az infláció is az áfaemeléssel arányosan, öt százalékkal emelkedne a közeljövőben.
Egyes szakértők szerint ugyanakkor a piaci bizalom, s ezáltal a stabilitás is helyreállhat, amenynyiben a kormánynak sikerül már július elsejétől gyakorlatba ültetnie mind az áfaemlést, mind pedig a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentését. Az ehhez szükséges egyik első lépés tegnap már meg is történt: megjelent a Hivatalos Közlönyben az áfa július elsejétől 24 százalékra való emeléséről rendelkező sürgősségi kormányrendelet. A jogszabály egyebek között az étkezési, illetve ajándékutalványok, valamint a letéti és folyószámlán levő összegek kamatának megadóztatásáról is rendelkezik. Az új szabályozás szerint július elsejétől 16 százalékos adót kell fizetni a folyószámlán, valamint letéti számlán levő összegek kamatoztatása után. 25 százalékos adót vetnek ki továbbá a szerencsejátékokból származó nettó nyereségre. A korábban beharangozottakkal ellentétben azonban a szövegben már nem szerepel azon magánszemélyeknek a többletadóztatása, akik több lakóingatlannal is rendelkeznek. A bérek lefaragásához azonban a kormánynak ismét be kell terjesztenie a vonatkozó jogszabálytervezetet a parlament elé, ugyanis a korábban felelősségvállalással elfogadott szövegben alkotmányellenes passzusok is szerepeltek, azokat pedig most törölni kell.
Ugyan Emil Boc miniszterelnök a hét végén megértést és támogatást kért az ellenzéki honatyáktól a költségvetési hiány helyreállítását célzó intézkedéscsomag mielőbbi elfogadására, a szociáldemokraták és nemzeti liberálisok empátiájára úgy tűnik, a legkevésbé sem számíthat. A Szociáldemokrata Párt (PSD) már bejelentette, hogy az ombudsmanhoz fordul a kormányrendelet kapcsán. A rendelkezések ugyanis az Adótörvénykönyvet módosítják, e jogszabályon azonban csak akkor lehet változtatni, ha a tervezett módosításokat már hat hónappal korábban bejelentették. Ugyanakkor tegnap újabb bizalmatlansági indítvány benyújtásáról döntött a PSD vezetősége. Victor Ponta, az alakulat elnöke közölte: beindítják a parlamenti aláírásgyűjtést egy újabb bizalmatlansági indítvány benyújtásához. Hozzátette: a szociáldemokrata képviselők és szenátorok már a tegnapi nap folyamán aláírták a kezdeményezést, majd eljuttatják a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi és szenátusi frakciójához, hogy támogassák. Ezt követően valamennyi parlamenti frakció tagját felkérik, lássa el kézjegyével a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt. Ponta szerint az indítványt közvetlenül azt követően benyújtják a parlamentben, hogy sikerült összegyűjteni az ehhez szükséges legalább 236 támogató aláírást. Elmondta: a bizalmatlansági indítvány tíz okot sorol majd fel, ami miatt a Boc-kabinetnek távoznia kell, köztük az adónövelést, a nyugdíjasok iránti megvetést, a fűtéspótlék eltörlését, a munkahelyteremtés és a mezőgazdaság iránti közönyt, illetve a sorozatos alkotmányszegést. Mint ismeretes, két héttel korábban az ellenzéknek több kormánypárti és a kormányt támogató képviselő és szenátor támogatásával kilenc szavazatra lett volna szüksége a Boc-kabinet menesztéséhez.
„Az áfa öt százalékos emelése nagyságrendileg pótolja a költségvetésnek a 15 százalékos nyugdíjcsökkentés elmaradásából származó bevétel-kiesését, de a kormány több és hosszabb távú hitelfelvételre kényszerül, mert így jóval lassabban folyik be a pénz az államkasszába, míg a ki nem fizetett nyugdíjak esetében az összeg azonnal a kormány rendelkezésére állt volna” – részletezte a Krónika megkeresésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző. Kérdésünkre, hogy mit szól majd az Nemzetközi Valutaalap az áfa 5 százalékos növeléséhez, Şerbănescu úgy nyilatkozott, hogy a nemzetközi hitelintézet valószínűleg rábólint a kezdeményezésre, hiszen korábban épp ezt kérte a román kormánytól. A gazdasági szakértő ugyanakkor leszögezte: „A válságnak soha sem lesz vége”. „Legfeljebb abban bízhatunk, hogy véget ér a recesszió, mert Románia gazdasági modellje van válságban. Nem látom, hogy ki tudná ezt a rosszul működő gazdasági modellt megváltoztatni, mert a kormány az ehhez szükséges eszközökkel sem rendelkezik” – osztotta meg nem túl derűs jövőképét Ilie Şerbănescu. A szakértő úgy véli, egy esetleges kormányváltással nem változna semmi az országban, „nem lenne sem jobb, sem rosszabb.
Május végére az államháztartási hiány a bruttó hazai termék (GDP) 3,27 százalékára nőtt – közölte tegnap a pénzügyminisztérium. A deficit értéke elérte a 16,7 milliárd lejt, ami az év elején becsült GDP-hez képest 3,1 százalékos hiányt jelent, viszont azóta a kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőivel együtt felülvizsgálta az év eleji becsléseket és lefelé, 510,44 milliárd lejre módosította Románia idei várható GDP-jét. Ehhez viszonyítva az első öt hónapi deficit eléri a 3,27 százalékot. A konszolidált költségvetés bevételei összesen 1,6 százalékkal csökkentek a tavalyi év hasonló időszakához képest, így a büdzsébe összesen 64,2 milliárd lej érkezett, miközben 7,8 százalékkal csökkent az áfából származó bevétel, 6,4 százalékkal a személyi jövedelemadóból, 2,7 százalékkal a társasági adóból, és 4,4 százalékkal a társadalombiztosításból származó bevétel. A kiadások elérték a 80,9 milliárd lejt, ami nominálisan 5,7 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest. A személyi kiadások 4,6 százalékkal csökkentek, az állami intézmények által különböző javak és szolgáltatások beszerzésére költött összeg viszont 3,1 százalékkal nőtt. A beruházásokra 6,5 százalékkal többet fordítottak, a szociális kiadások 13,4 százalékkal emelkedtek 2009 első öt hónapjához képest. A kormány vállalta, hogy az idei államháztartási hiány nem haladja meg a GDP 6,8 százalékát, ehhez azonban július 1-től alkalmaznia kell a közalkalmazotti bérek 25 százalékos lefaragását és az áfa 24 százalékra való emelését. |
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.