Fotó: Bone Ewald
2010. augusztus 13., 10:352010. augusztus 13., 10:35
A Ziarul Financiar című gazdasági-pénzügyi napilap csütörtöki számában elemzést közöl, amelyben arra a kérdésre keresi a választ, hogy Magyarországnak miért sikerül a nemzetközi tőkepiacokról finanszíroznia kiadásainak egy részét, miközben a magyar államadósság jóval magasabb, mint a román, Bukarest pedig mégis rászorul a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására. Az újság a féloldalas elemzést Orbán Viktor portréjával illusztrálja, és megállapítja, hogy a magyar kormányfő „hátat fordított az IMF-nek, visszanyerve így a magyar gazdaság önállóságát”.
A lap emlékeztet arra, hogy a román államadósság 2009 végén a bruttó hazai terméknek (GDP) a 23,7 százalékát tette ki. Laurian Lungu, a Macroanalitica gazdasági elemzői csoport munkatársa a Ziarul Financiar megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy a romániai és a magyarországi helyzet elsősorban abban különbözik, hogy a magyar kormány hitelesebbnek tűnik, mint a román kabinet, mert a budapesti kormány már alkalmazta azokat az intézkedéseket, amelyeket a választás előtt jelentett be.
„Ezzel szemben a román kormány – folytatja az elemző – csak külföldi unszolásra hozta meg a takarékossági intézkedéseket.”
Lungu szerint ugyanakkor egy ország hitelképességének vizsgálatakor nemcsak az államadósság számít, hanem a teljes külföldi adósság a fontos. Emlékeztetett, hogy Romániában a magánszektor elég magas külföldi adósságot halmozott fel, ami kihathat az állami költségvetésre is, hiszen ha ezek a vállalatok nem tudják visszafizetni tartozásaikat, akkor fennáll az a veszély, hogy adóikat sem fogják törleszteni. Az elemző szerint Magyarország makrogazdasági szinten „megtette azt, amit kellett”, és ezért elnyerte a nemzetközi piacok bizalmát.
A Macroanalitica gazdasági elemzői csoport munkatársa arra is kitér, hogy a magyar államadósság valóban magas, de ennek köszönhetően elég fejlett infrastrukturális hálózattal, oktatási és egészségügyi rendszerrel rendelkezik Magyarország. Dragos Cabat elemző közben arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország másik erős pontja Romániával szemben az, hogy Budapestnek sikerült lehívnia az európai uniós támogatások 99 százalékát – olvasható a Ziarul Financiarban. Mint arról lapunkban beszámoltunk, Romániának jóval kevesebb pénzt sikerül lehívnia a különböző európai uniós pénzalapokból, mint amennyivel 2007-es csatlakozását követően hozzájárult a EU költségvetéséhez.
A Capital gazdasági és pénzügyi hetilap újságíróinak a számítása szerint az elmúlt három és fél év alatt a strukturális alapok mindössze 10 százalékát, míg a mezőgazdasági pénzalapok alig 12 százalékát sikerült lehívni. Rámutatnak, Románia összesen 4,53 millió eurót fizetett be eddig az Unió kasszájába – legutóbb augusztus 2-án utalt át pénzt –, azonban az országba csak 2,18 milliárd euró érkezett. Ebből 971 millió eurót a strukturális alapokból sikerült lehívni, 1,2 milliárdot pedig a mezőgazdasági pénzekből.
Eközben a 2007. januári csatlakozástól az idei év első feléig a strukturális és kohéziós alapokból 7,16 milliárd euró állt rendelkezésre. A legsikeresebbnek a Regionális Operatív Program mondható, amely révén 1,5 milliárd euró érkezett az országba (ez 19,83 százalékos „lehívóképességet” jelent). A program keretében több mint 4800 projekttel pályáztak, a már elbírált pályázatok közül azonban csak 876-ot fogadtak el, míg mintegy 1500-at elutasítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok