Nem nagy különbség. Az Electrica egyetemes szolgáltatói ára alig magasabb a legolcsóbb ajánlatánál
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nincs olyan árkilengés vagy túlkapás, ami indokolttá tenné, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson a villanyáram-szolgáltatók ellen az energiapiaci liberalizációt követően alkalmazott áraik miatt – mondta el lapunknak Gyerkó László, a versenyhivatal tagja.
2021. március 04., 16:192021. március 04., 16:19
2021. szeptember 10., 12:102021. szeptember 10., 12:10
Jelentős is lehet a különbség az egyetemes szolgáltatói egységár és a villanyáram-szolgáltatók legkedvezőbb szabadpiaci árajánlata között az energiapiac januári árliberalizációját követően – közölte a Versenytanács Nicolae Giugea nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő hivatalos megkeresésére. A honatya az energiaszolgáltatók ajánlataiba foglalt „megtévesztő záradékok” kapcsán kérdezte a szakhatóságot.
Válaszában a Versenytanács jelezte, megvizsgálták az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító alkalmazásában szereplő ajánlatokat, és összevetették az egyetemes szolgáltatói egységárat a szabadpiaci ajánlatokkal. Ebből az előzetes elemzésből pedig arra derült fény, hogy például
A versenyhatóság szerint különben az összes szolgáltatónak vannak olyan szabadpiaci ajánlatai, amelyekben az egyetemes szolgáltatói egységárral nagyjából megegyező vagy annál magasabb árszintek szerepelnek.
A Versenytanács az árak vizsgálata nyomán nem indított kivizsgálást, mivel úgy értékelték, hogy az árkilengés nem kirívó, nem történtek túlkapások az energiapiacon – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a testület tagjától. Mint a szakember a Krónika kérdésére elmondta, a liberalizáció kapcsán figyelték a piac alakulását, az elemzésük rámutat, hogy
„Ha megállapítjuk, hogy sok vagy kevés a 16 százalékos különbség, azt jelentené, hogy beavatkozunk az áralakításba, és már nincs szabad verseny. Ha kirívó kilengések vannak, amelyek a piaci mozgással nem magyarázhatók, akkor indul kivizsgálás, ám jelenleg nincs ilyen folyamatban” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, a magasabb egyetemes szolgáltatói ár szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a liberalizálás átmeneti bizonytalanságot eredményezett, ami pluszköltségteherként jelenik meg a szolgáltatóknál, és ami kilengést okozott az árakban.
„A kereskedőknek stabil szerződéseik voltak a fogyasztókkal, előre meg tudták becsülni az éves energiaszükségletet, és leszerződték a mennyiségeket. A liberalizáció következményeként megmozdul a piac, mindenki eldöntheti, melyik szolgáltatóval milyen szerződést köt, tehát
– részletezte Gyerkó László.
Kérdésünkre jelezte ugyanakkor, hogy a Versenytanácsnál jelenleg nincs folyamatos energiaár-monitor, az év elején a liberalizáció folyamatában követték az árak alakulását. Gyerkó László valószínűnek tartja, hogy a földgázárhoz hasonlóan az állandó energiaár-monitort is beindítják, ám erről egyelőre még nincs intézményi döntés.
Több villanyáram-szolgáltatót is megbírságoltak
Kétmillió lejt meghaladó értékben rótt ki pénzbírságot az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) villanyáram-szolgáltatókra az energiapiac január elsejei liberalizációját követően, a fogyasztók bejelentései alapján elrendelt vizsgálatok nyomán megállapított szabálysértések miatt. Az Electrica Furnizare és az E.ON Energie Románia szolgáltatóknak egyenként 400 000 lejes pénzbírságot kell lepengetniük, mivel nem tartották be azt az előírást, ami szerint 15 napon belül ki kell küldeniük a szabadpiaci árajánlataikat a fogyasztóknak, mint ahogy azt a kikötést sem, hogy 5 napon belül meg kell kötni a szerződéseket. Szintén 400 ezer lejes pénzbírságot kapott az Enel Energie és az Enel Energie Muntenia is amiatt, hogy ők sem kötötték meg 5 napon belül a szabadpiaci szerződéseket az érdeklődőkkel. Az ANRE arról tájékoztatott, hogyha lesznek továbbá panaszok esetleges szabálysértésre, akkor folytatják a villanyáram-szolgáltatók ellenőrzését.
Az elkövetkező időszakban hat új mozdonyt szállít le romániai és magyarországi vasúttársaságoknak – jelentette be a Softronic Craiova gördülőállomány-gyártó a világ legnagyobb vasúti vásárán, az immár 14. alkalommal megszervezett Innotranson.
Aláírták pénteken a Prut folyó romániai és moldovai köztársaságbeli partját összekötő híd építésére vonatkozó szerződést – közölte a Facebookon Cristian Pistol, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Elindították pénteken 10 órakor a Zöldház program 2024-es kiírását; az északnyugati régió számára elkülönített, összesen 274,29 millió lejes támogatási keret alig két perc alatt kimerült – tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
Jelentősen rontott a román gazdaság 2024-es növekedésére vonatkozó előrejelzésein az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) csütörtökön közzétett jelentésében.
Az informatika az a terület, ahol az elmúlt évben a legnagyobb mértékben, átlagosan havi 10 ezer lejre emelkedtek a munkavállalók bérezési elvárásai – derül ki egy online munkaközvetítő platform csütörtökön közzétett elemzéséből.
Románia előrelépést tett a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás folyamatában, és a jelenlegi ütemet tartani fogja – jelentette ki szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A nemrég szinte bezárt marosludasi cukorgyár a tulajdonosváltást követően immár napi 24 órában üzemel, hogy feldolgozza a félezer erdélyi gazdától érkező nyersanyagot. A cukorgyár 8800 hektár cukorrépaföldre kötött szerződést.
A Németország által ideiglenesen bevezetett közúti határellenőrzés veszteségeket okoz a fuvarozóknak, az így keletkezett megnövekedett költségeket pedig a végső fogasztó, a vásárló fizeti majd meg.
A román GDP éves növekedése 2024-ben 1,8 százalékra mérséklődik, ami az első félévben tapasztalt pozitív tendenciák ellenére jóval elmarad a korábban becsült 3 százaléktól – állapították meg friss elemzésükben a kolozsvári BBTE munkatársai.
Tavaly 7042 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 916 lejjel, azaz 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!