Nem nagy különbség. Az Electrica egyetemes szolgáltatói ára alig magasabb a legolcsóbb ajánlatánál
Fotó: Pinti Attila
Egyelőre nincs olyan árkilengés vagy túlkapás, ami indokolttá tenné, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson a villanyáram-szolgáltatók ellen az energiapiaci liberalizációt követően alkalmazott áraik miatt – mondta el lapunknak Gyerkó László, a versenyhivatal tagja.
2021. március 04., 16:192021. március 04., 16:19
2021. szeptember 10., 12:102021. szeptember 10., 12:10
Jelentős is lehet a különbség az egyetemes szolgáltatói egységár és a villanyáram-szolgáltatók legkedvezőbb szabadpiaci árajánlata között az energiapiac januári árliberalizációját követően – közölte a Versenytanács Nicolae Giugea nemzeti liberális párti (PNL) parlamenti képviselő hivatalos megkeresésére. A honatya az energiaszolgáltatók ajánlataiba foglalt „megtévesztő záradékok” kapcsán kérdezte a szakhatóságot.
Válaszában a Versenytanács jelezte, megvizsgálták az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) ár-összehasonlító alkalmazásában szereplő ajánlatokat, és összevetették az egyetemes szolgáltatói egységárat a szabadpiaci ajánlatokkal. Ebből az előzetes elemzésből pedig arra derült fény, hogy például
A versenyhatóság szerint különben az összes szolgáltatónak vannak olyan szabadpiaci ajánlatai, amelyekben az egyetemes szolgáltatói egységárral nagyjából megegyező vagy annál magasabb árszintek szerepelnek.
A Versenytanács az árak vizsgálata nyomán nem indított kivizsgálást, mivel úgy értékelték, hogy az árkilengés nem kirívó, nem történtek túlkapások az energiapiacon – tudtuk meg Gyerkó Lászlótól, a testület tagjától. Mint a szakember a Krónika kérdésére elmondta, a liberalizáció kapcsán figyelték a piac alakulását, az elemzésük rámutat, hogy
„Ha megállapítjuk, hogy sok vagy kevés a 16 százalékos különbség, azt jelentené, hogy beavatkozunk az áralakításba, és már nincs szabad verseny. Ha kirívó kilengések vannak, amelyek a piaci mozgással nem magyarázhatók, akkor indul kivizsgálás, ám jelenleg nincs ilyen folyamatban” – szögezte le Gyerkó László. Hozzátette, a magasabb egyetemes szolgáltatói ár szakértők szerint azzal magyarázható, hogy a liberalizálás átmeneti bizonytalanságot eredményezett, ami pluszköltségteherként jelenik meg a szolgáltatóknál, és ami kilengést okozott az árakban.
„A kereskedőknek stabil szerződéseik voltak a fogyasztókkal, előre meg tudták becsülni az éves energiaszükségletet, és leszerződték a mennyiségeket. A liberalizáció következményeként megmozdul a piac, mindenki eldöntheti, melyik szolgáltatóval milyen szerződést köt, tehát
– részletezte Gyerkó László.
Kérdésünkre jelezte ugyanakkor, hogy a Versenytanácsnál jelenleg nincs folyamatos energiaár-monitor, az év elején a liberalizáció folyamatában követték az árak alakulását. Gyerkó László valószínűnek tartja, hogy a földgázárhoz hasonlóan az állandó energiaár-monitort is beindítják, ám erről egyelőre még nincs intézményi döntés.
Több villanyáram-szolgáltatót is megbírságoltak
Kétmillió lejt meghaladó értékben rótt ki pénzbírságot az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) villanyáram-szolgáltatókra az energiapiac január elsejei liberalizációját követően, a fogyasztók bejelentései alapján elrendelt vizsgálatok nyomán megállapított szabálysértések miatt. Az Electrica Furnizare és az E.ON Energie Románia szolgáltatóknak egyenként 400 000 lejes pénzbírságot kell lepengetniük, mivel nem tartották be azt az előírást, ami szerint 15 napon belül ki kell küldeniük a szabadpiaci árajánlataikat a fogyasztóknak, mint ahogy azt a kikötést sem, hogy 5 napon belül meg kell kötni a szerződéseket. Szintén 400 ezer lejes pénzbírságot kapott az Enel Energie és az Enel Energie Muntenia is amiatt, hogy ők sem kötötték meg 5 napon belül a szabadpiaci szerződéseket az érdeklődőkkel. Az ANRE arról tájékoztatott, hogyha lesznek továbbá panaszok esetleges szabálysértésre, akkor folytatják a villanyáram-szolgáltatók ellenőrzését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!