Eltérő trendek. Románia az egyetlen uniós tagállam, ahol csökkent a várható munkaévek száma
Fotó: Pixabay.com
A romániaiak átlagosan alig több mint 32 évet dolgoznak a nyugdíjba vonulás előtt, ezzel kivívták maguknak a legrövidebb munkaidővel rendelkező ország címet – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból. Az európai átlag 39 év, a legtöbb munkaévet – közel 44 év – Hollandia tudja magáénak.
2024. július 25., 17:022024. július 25., 17:02
A legrövidebb munkában töltött időt Románián kívül Olaszországban (32,9 év) és Horvátországban (34,0 év) regisztrálták.
Hollandia után Svédországban (43,1 év) és Dániában (41,3 év) gyűl össze a legtöbb munkaév.
Az EU statisztikai hivatalának friss adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy 2013 óta a várható munkával töltött idő folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2020-ban a COVID-19 világjárvány nyomán először csökkent (a 2013-as 34,7 évről 2019-ben 35,9 évre, majd 2020-ban 35,6 évre). 2021-ben viszont visszaállt a járvány előtti szintre.
Öt országban volt jelentős, négy évet meghaladó a növekedés: Magyarország (6,2 év), Málta (5,3 év), Írország (4,4 év), Észtország (4,3 év) és Hollandia (4,0 év).
Magyarország és Málta, amelyek 2013-ban átlag alatti becsült várható munkaévvel rendelkeztek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően 2023-ban meghaladták az uniós átlagot. Málta rendkívüli növekedésének fő oka a nők várható munkaképes életkorának figyelemre méltó növekedése (8,9 év) volt, amely a legnagyobb növekedés az uniós országok közül.
Ezzel szemben Spanyolországban, Németországban és Ausztriában viszonylag stabil volt a várható munkaévek száma, két évnél kisebb növekedéssel.
A legtöbb uniós országban megfigyelhető tendencia az volt, hogy a nők munkában töltött éveinek száma nagyobb mértékben nőtt, mint a férfiaké, ez alól csak Dánia és Románia volt kivétel.
A közép-kelet-európai 18-24 évesek 32 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, 19 százalékuk részmunkaidőben, minden harmadik válaszadó (30 százalék) számára pedig szülei támogatása jelenti a fő bevételi forrást.
Romániában a második legkisebbek a nyugdíjak európai uniós összevetésben, csak a bolgár nyugdíjasoknak kell kevesebből megélniük.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) a tervezettnél 1,2 milliárd lejjel több adót gyűjtött be az idei első félévben – számolt be kedden a Facebook-oldalán Marcel Boloş pénzügyminiszter.
Elsőként a romániai piacra lép be a Gránit Bank, amely várhatóan még a harmadik negyedévétől első magyarországi bankként nyújt majd határon átnyúló, úgynevezett cross border szolgáltatást.
Talán csütörtökre sikerül visszakapcsolni az országos villamos áram-hálózatra a cernavodai atomerőmű egyes blokkját, amely pénteken este állt le meghibásodás miatt.
Bár az úgynevezett luxusadóról szóló törvény már az év eleje óta hatályban van, az adóhatóság júliusban tette közzé a „luxuscikkek” bejelentésére és azok adóztatására kidolgozott 216-os nyomtatvány mintájára és tartalmára vonatkozó első utasításokat.
Egyik legnagyobb európai tesztlaboratóriumát nyitotta meg a Continental Temesváron – közölte a vállalat.
Románia hónapról hónapra növekvő hőmérsékletben forrong, és az ügyfelek olyan megoldásokba fektetik pénzüket, melyek termikus kényelmüket és a megfelelő minőségű levegőt biztosítják számukra, és ez az eMAG-nál regisztrált eladások számában is tükröződik.
Az egyik legnagyobb romániai autóipari cég, a Leoni 10 százalékkal csökkenti dolgozói számát a több mint 3600 személyt foglalkoztató besztercei gyárában – adta hírül a G4media.ro.
Továbbra is az energetikai cégek a legnyereségesebb állami vállalatok – derül ki a legfrissebb összesítésből.
2023-ban a romániai polgárok 33,6 milliárd dollárt (153 457 920 000 lejt) költöttek el az élelmiszerüzletekben, míg az online élelmiszer-kiskereskedőknél 319 millió dollárt hagytak ott.
Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!