Fotó: Haáz Vince
Nehezen vagy nagyon nehezen fedezi a létfenntartáshoz szükséges kiadásokat a romániai háztartások 34,1 százaléka, és ha figyelembe vesszük azokat is, akik úgy látják, valamilyen szinten nehézséget okoz ez számukra, akkor már 77,2 százalékra nő azok aránya, akiknek anyagi gondjaik vannak.
2020. szeptember 09., 11:282020. szeptember 09., 11:28
2020. szeptember 09., 11:522020. szeptember 09., 11:52
Minderre az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett, A romániai lakosság életkörülményei című kutatásból derül fény, ami a 2019-es viszonyokat veszi górcső alá.
Főként azok a háztartások küzdenek anyagi nehézségekkel, amelyek nő (44,6 százalék) vagy 65 évesnél idősebb személy (40,3 százalék) vezet, valamint azok a családok, amelyekben két felnőtt és három vagy annál is több gyerek él (50,3 százalék). Hasonló helyzetben vannak azok a háztartások, amelyekben a családfő munkanélküli (69 százalék) vagy mezőgazdasági tevékenységet folytat (48,3 százalék).
Ötből egy háztartásban gondolják amúgy úgy, hogy havi 1001 és 2000 lej közötti bevételből állni lehet a folyó kiadásokat, és a családok több mint egy negyedének van szüksége ehhez 2001 és 3000 lej közötti jövedelemre.
Az elemzés egyik fő következtetése, hogy nagy az eltérés az anyagi szükségletek terén városi és vidéki környezetben, főként ha a szükséges jövedelem összegének két végletét nézzük.
A városi környezetben élők több mint 86 százaléka mondja azt, hogy 2000 lejnél mindenképp többre van szükség a háztartások folyó kiadásainak a fedezésére. Ennél kisebb összeget nők, 65 évesnél idősebb vagy mezőgazdasági tevekénységet folytató személyek által vezetett háztartásokban jelöltek meg, illetve olyan családokban, amelyekben nem kell gyermeket is eltartani.
Világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe a koronavírus-járvány miatti leállás által okozott válság nyomán – kongatta meg a vészharangot a Világbank.
Súlyos társadalmi konfliktusokhoz vezet, ha a hatóságok nem találnak sürgős megoldást a mélyszegénységben élők megsegítésére – közölték Brassó megyei települések elöljárói. A járványhelyzet miatt sokan elveszítették munkájukat, növekszik a rászorulók száma.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!