Javulás helyett visszafejlődés. A válságban még többen süllyednek mélyszegénységbe
Fotó: Barabás Ákos
Világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe a koronavírus-járvány miatti leállás által okozott válság nyomán – kongatta meg a vészharangot a Világbank. A washingtoni székhelyű pénzintézet a pandémia előtti időszakban még úgy számolt, hogy idén zsugorodni fog a napi 1,90 dollárnál kevesebből tengődők aránya.
2020. június 10., 09:122020. június 10., 09:12
A második világháború óta nem látott gazdasági visszaesést okoz a koronavírus-járvány, és az érintett országok magas száma miatt a helyzet a legsúlyosabb lesz az 1870-es évek nagy válsága óta eltelt időszakban – idézi a Világbank álláspontját az AFP hírügynökség. Ceyla Pazarbasioglu, a washingtoni székhelyű pénzintézet alelnöke úgy véli, ugyan az államok – legyen szó a fejlett vagy fejlődő országokról – mentőcsomagokkal igyekeztek tompítani a válság hatását, ám szerinte a fellendüléshez ennél többre van szükség.
– fogalmazott a világbanki alelnök.
A pénzintézet számításai szerint egyik ilyen kihívás, hogy világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe, ami a szegénység elleni küzdelem elmúlt három évben elért eredményeit konkrétan lenullázza. A mostani válság előtt az intézmény még úgy számolt, hogy 2020-ban tovább fog csökkenni azoknak az aránya, akik kevesebb mint napi 1,90 dollárból tengetik az életüket.
A Világbank különben hétfőn ismertetett féléves, a globális gazdasági kilátásokat vázoló jelentésében azzal számol, hogy a globális gazdaság az idén 5,2 százalékkal, a második világháború óta a legnagyobb mértékben csökken, miután a koronavírus súlyos recesszióba taszította.
A Világbank jövőre már 4,2 százalékos globális gazdasági növekedést vár, ezen belül a fejlett országok GDP-je 3,9 százalékkal, a fejlődőeké pedig 4,6 százalékkal bővül. Az intézmény januárban még az idei évre 2,5 százalékos, jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedést várt.
A jelentés összeállítói szerint idén az amerikai GDP 6,1 százalékkal, az euróövezeté 9,1 százalékkal, Japáné pedig 6,1 százalékkal csökken. Jövőre az amerikai gazdaság 4 százalékkal, az euróövezeté 4,5 százalékkal, Japáné pedig 2,5 százalékkal nő. Kína esetében az idei évre 1 százalékos, jövőre 6,9 százalékos gazdasági bővülést várnak. Az Európa és Közép-Ázsia alcsoportban három országgal foglalkozott a Világbank. Oroszország esetében idén 6 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 2,7 százalékos növekedést becsül. Törökország gazdasági teljesítménye idén várhatóan 3,8 százalékkal esik, jövőre 5 százalékkal nő. Az előrejelzés szerint a lengyel GDP idén 4,2 százalékkal zsugorodik, jövőre viszont már 2,8 százalékkal bővül.
A Világbank amúgy borúlátóbb, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely áprilisban ismertetett becslésében kisebb, 3 százalékos globális GDP-csökkenéssel számolt.
A mentőcsomagról egyeztetett a román kormány a cégek képviselőivel
Az IMM Invest programot kiegészítő finanszírozási lehetőségekről, a vállalkozások működéséhez szükséges összegek biztosításról egyeztetettek kedden egyebek mellett a cégek és a bukaresti kormány képviselői – számolt be a találkozót követően Facebook-bejegyzésében a kormány. Mint kiemelték, mindez nélkülözhetetlen a gazdaság újbóli fellendítéséhez. A beszámoló szerint a tárgyaló felek olyan finanszírozási mechanizmust fontolgatnak, amely a kis- és közepes vállalkozásokat segítő IMM Invest programot egészítené ki, célja pedig az lenne, hogy a vállalatok előnyös feltételek mellett jussanak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen felszerelések és gépek beszerzéséhez szükséges finanszírozáshoz. Az érintett ágazatok között van a számítástechnika, a kutatás és fejlesztés, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, az építőipar, a feldolgozóipar (kivéve az alkohol és a dohány előállítását), valamint az egészségügy és a szociális gondozás. A finanszírozási mechanizmus kidolgozása után a tárgyalások folytatódnak.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!