Javulás helyett visszafejlődés. A válságban még többen süllyednek mélyszegénységbe
Fotó: Barabás Ákos
Világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe a koronavírus-járvány miatti leállás által okozott válság nyomán – kongatta meg a vészharangot a Világbank. A washingtoni székhelyű pénzintézet a pandémia előtti időszakban még úgy számolt, hogy idén zsugorodni fog a napi 1,90 dollárnál kevesebből tengődők aránya.
2020. június 10., 09:122020. június 10., 09:12
A második világháború óta nem látott gazdasági visszaesést okoz a koronavírus-járvány, és az érintett országok magas száma miatt a helyzet a legsúlyosabb lesz az 1870-es évek nagy válsága óta eltelt időszakban – idézi a Világbank álláspontját az AFP hírügynökség. Ceyla Pazarbasioglu, a washingtoni székhelyű pénzintézet alelnöke úgy véli, ugyan az államok – legyen szó a fejlett vagy fejlődő országokról – mentőcsomagokkal igyekeztek tompítani a válság hatását, ám szerinte a fellendüléshez ennél többre van szükség.
– fogalmazott a világbanki alelnök.
A pénzintézet számításai szerint egyik ilyen kihívás, hogy világviszonylatban 70–100 millió ember süllyedhet extrém szegénységbe, ami a szegénység elleni küzdelem elmúlt három évben elért eredményeit konkrétan lenullázza. A mostani válság előtt az intézmény még úgy számolt, hogy 2020-ban tovább fog csökkenni azoknak az aránya, akik kevesebb mint napi 1,90 dollárból tengetik az életüket.
A Világbank különben hétfőn ismertetett féléves, a globális gazdasági kilátásokat vázoló jelentésében azzal számol, hogy a globális gazdaság az idén 5,2 százalékkal, a második világháború óta a legnagyobb mértékben csökken, miután a koronavírus súlyos recesszióba taszította.
A Világbank jövőre már 4,2 százalékos globális gazdasági növekedést vár, ezen belül a fejlett országok GDP-je 3,9 százalékkal, a fejlődőeké pedig 4,6 százalékkal bővül. Az intézmény januárban még az idei évre 2,5 százalékos, jövőre 2,6 százalékos gazdasági növekedést várt.
A jelentés összeállítói szerint idén az amerikai GDP 6,1 százalékkal, az euróövezeté 9,1 százalékkal, Japáné pedig 6,1 százalékkal csökken. Jövőre az amerikai gazdaság 4 százalékkal, az euróövezeté 4,5 százalékkal, Japáné pedig 2,5 százalékkal nő. Kína esetében az idei évre 1 százalékos, jövőre 6,9 százalékos gazdasági bővülést várnak. Az Európa és Közép-Ázsia alcsoportban három országgal foglalkozott a Világbank. Oroszország esetében idén 6 százalékos GDP-csökkenést, jövőre 2,7 százalékos növekedést becsül. Törökország gazdasági teljesítménye idén várhatóan 3,8 százalékkal esik, jövőre 5 százalékkal nő. Az előrejelzés szerint a lengyel GDP idén 4,2 százalékkal zsugorodik, jövőre viszont már 2,8 százalékkal bővül.
A Világbank amúgy borúlátóbb, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely áprilisban ismertetett becslésében kisebb, 3 százalékos globális GDP-csökkenéssel számolt.
A mentőcsomagról egyeztetett a román kormány a cégek képviselőivel
Az IMM Invest programot kiegészítő finanszírozási lehetőségekről, a vállalkozások működéséhez szükséges összegek biztosításról egyeztetettek kedden egyebek mellett a cégek és a bukaresti kormány képviselői – számolt be a találkozót követően Facebook-bejegyzésében a kormány. Mint kiemelték, mindez nélkülözhetetlen a gazdaság újbóli fellendítéséhez. A beszámoló szerint a tárgyaló felek olyan finanszírozási mechanizmust fontolgatnak, amely a kis- és közepes vállalkozásokat segítő IMM Invest programot egészítené ki, célja pedig az lenne, hogy a vállalatok előnyös feltételek mellett jussanak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen felszerelések és gépek beszerzéséhez szükséges finanszírozáshoz. Az érintett ágazatok között van a számítástechnika, a kutatás és fejlesztés, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat, az építőipar, a feldolgozóipar (kivéve az alkohol és a dohány előállítását), valamint az egészségügy és a szociális gondozás. A finanszírozási mechanizmus kidolgozása után a tárgyalások folytatódnak.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.
Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
szóljon hozzá!