Csak a hitelcsere által képviselt elvvel ért egyet a kormány, a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tévő törvénynek a szenátus által elfogadott formáját viszont korántsem támogatja.
Amint azt Dan Suciu kormányszóvivő a kabinet szerdai ülése után elmondta, a kormány szerint a hamarosan a döntéshozó kamara, a képviselőház elé kerülő jogszabályjavaslatnak a Cioloş-kabinet értelmezése szerint markánsan szociális jellege kellene hogy legyen, előírásainak pedig nem kellene vonatkoznia az Első otthon programra.
„A kormány szerint a hitelcseretörvénynek meg kell őrizni, sőt, meg kell erősíteni a szociális jellegét, ami az alapját képezte ennek a törvénytervezetnek, és ezt meg is fogalmazták az indoklásban akkor, amikor a jogszabályjavaslatot beterjesztették a parlament elé. Ez egy olyan pont, amihez a kormány nagyon ragaszkodik – a szociális jelleg lehet a válasz nagyon sok kihívásra, amire a törvény jelen pillanatban nem ad választ, vagy ami értelmezési nehézségeket okoz” – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
További lépéseket várnak
Emlékeztetett arra, hogy ugyan a felsőházi bizottsági vita során bekerült a szövegbe az a szó, hogy a jogszabály a fogyasztókra vonatkozik, amivel annak próbálták elejét venni, hogy az ingatlanfejlesztők vagy spekulánsok is élhessenek a hitelcsere nyújtotta lehetőséggel, azonban a kormány szerint ez csak az első lépés lehet a sorban. „Előrelépés, mint ahogy előrelépés a 150 000 eurós plafonérték bevezetése is. De mindössze két lépés. Valószínűleg többre van szükség” – fogalmazott Suciu.
Amint arról beszámoltunk, a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselői a felsőházi egyeztetések során azt kérték, hogy a 150 ezer eurósnál drágább lakásokra ne vonatkozzon a fizetés nélküli törlesztés, mint ahogy azt is elvárták a honatyáktól, hogy a kedvezményes hitelfeltételeket nyújtó Első otthon program se essen a jogszabály hatálya alá. Kéréseik között szerepelt továbbá egy 65 százalékos eladósodottsági érték megszabása is, ami azt jelentené, hogy csak azok törleszthetnek úgymond a lakásukkal, akik esetében a havi törlesztőrészlet eléri vagy meghaladja a család havi bevételeinek a 65 százalékát. Végül a honatyák egyetlen pontban engedtek a jegybanknak, belevitték a szövegbe a 150 ezer eurós plafont.
Rögtön ellenzői is akadtak a módosításnak, miután egyébként a szenátorok egyöntetűen, tartózkodás nélkül szavazták meg a jogszabályjavaslatot. Mariana Câmpeanu nemzeti liberális párti (PNL) szenátor például abbéli aggodalmának adott hangot, hogy a plafon bevezetése késleltetni fogja a törvény alkalmazását. „Felhívom a figyelmüket: azáltal, hogy megszavazták a 150 000 eurót, megadták a lehetőséget arra, hogy a törvény diszkriminatívnak bélyegezve alkotmánybíróság elé kerüljön, ez pedig meg fogja hosszabbítani azt az időt addig, ameddig alkalmazni lehet majd a jogszabályt. Talán a képviselőházban kijavítják ezt a dolgot” – hangsúlyozta Mariana Câmpeanu. Hasonlóan vélekedett kedden Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is.
Nem akar vagy nem tud törleszteni?
Dan Suciu kormányszóvivő ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kabinet szerdai ülésén kiderült, a vélemények a kormányon belül is árnyaltak az egyes minisztériumok jellegének függvényében. Például az igazságügyi miniszter egy sor procedurális hibát sorolt fel, egyebek mellett megemlítve azt, hogy a jogszabálytervezet nem tesz különbséget azok között, akik nem tudnak, illetve akik nem akarnak fizetni, a pénzügyminiszter pedig elmondta, több módosító javaslata is van, többek között eladósodottsági szintet és hitelezési korlátozást vezetne be.
„A pénzügyi tárca vezetője szerint szociális szempontból nem lenne jó, ha az Első otthon keretében nyújtott hitelek is a jogszabály hatálya alá esnének. Azok, akik az Első otthonhoz folyamodtak, a mi adataink szerint nem olyannak tűnnek, akiknek szociális gondjaik lennének. Ott a nem teljesítők aránya igen alacsony, valahol 0,04 százalék körüli” – magyarázta Suciu.
A kormányszóvivő beszélt azokról „az aggodalmakról” is, hogy Romániának „nemzetközi perekkel kell szembenéznie, amennyiben a törvény a jelenlegi formájában megy át”. Mint mondta, a Román Nemzeti Bank elemzései szerint Románia veszteségei elérhetik a 2,8 milliárd eurót is, egyebek mellett amiatt, hogy a jogszabály visszamenőleges hatályú.
Bankárok is segítenének a rászorulókon
Eközben több romániai bankár is azt hangsúlyozza, hogy a hitelcserének azokat kellene segítenie, akik nem tudják már fizetni a részleteket. „Ha a 150 ezer eurós plafonról beszélünk, az csak a többi kritériummal – bevételek, ház, egyetlen otthonuk-e vagy sem, él-e ott valaki vagy sem – együtt működik” – jelentette ki a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva Florin Dănescu, a Romániai Bankok Szövetségének ügyvezető elnöke. Emilian Bituleanu bankigazgató is azt mondja, „bizonyítsd be, hogy nincs honnan fizetned, ne azt, hogy nem akarsz fizetni, valamint azt is, hogy te vagy rokonaid az érintett házban éltek, nem csupán bérbe adjátok”.
Daniel Zamfir parlamenti képviselő, a hitelcseretörvény kezdeményezője viszont éppen ezek ellenkezőjét vallja, szerinte az sem helyes, hogy létezzen egy plafonérték, s az annál drágább lakásokkal ne lehessen törleszteni a bankkölcsönt, ez ugyanis szerinte diszkriminációt jelentene. „Ez nem egy szociális törvény, ez egy fogyasztóvédelmi törvény, és ennek értelmében kötelességünk megvédeni a bankok visszaéléseitől Románia valamennyi állampolgárát, függetlenül attól, hogy mekkora jövedelemmel rendelkezik” – mondott ellent a kormánynak és a bankároknak a fizetés nélküli törlesztést lehetővé tevő jogszabályjavaslat beterjesztője.
RMDSZ: a bajba jutottakon kell segíteni
Ezzel szemben a hitelcseretörvény szociális jellegére erősítene rá az RMDSZ is, álláspontjuk szerint a jogszabály a bajba jutott családokat hívatott segíteni, nem pedig az ingatlanfejlesztőket vagy a kereskedőket. Mint Erdei Dolóczki István, a képviselőház költségvetési, pénzügyi és banki bizottságának tagja a Krónika megkeresésére kifejtette, amint a törvény megérkezik az alsóházba, benyújtják a módosító javaslatukat és próbálják meggyőzni a többséget, hogy ezt a változatot szavazzák meg.
Az RMDSZ-es honatya véleménye szerint a törvény szellemét alkalmazni kell, ám minden esetet egyénileg kell elbírálni, hogy valóban csak azok részesüljenek a kedvezményben, akik a saját otthonukat vásárolták meg a jelzáloghitelből és már nem tudják fizetni a részleteket. „A törvény lényege is ez volt, de a régi formájában kiskapukat lehet találni benne, ezek pedig visszaélésekre adnak alkalmat” – magyarázta Erdei Dolóczki. Hozzátette, több ingatlanfejlesztő vett fel bankkölcsönt, abból akár 100 lakrészes társasházakat építettek azzal az elgondolással, hogy amint a lakásokat egyenként eladják, a hitelt is visszafizetik, és a nyereségük is marad.
„Az üzleti terveik nem váltak be, a lakásokat nem tudták megfelelő áron értékesíteni, ezért most ők is élni próbálnak a törvény nyújtotta lehetőséggel. Ez esetben jogos a pénzintézetek tiltakozása, hiszen a bankok nem ingatlanügynökségek, mihez kezdhetnének enynyi lakással” – részletezte a jogszabályjavaslat jelenlegi formájából adódó problémákat a politikus. Ugyanakkor leszögezte, hogy a családok esetében a bankoknak is vállalniuk kell a kockázatot, hiszen éppen a bankok cégei értékelték fel a lakást, és a saját méréseik alapján állapították meg a hitel összegét.
„A lakástulajdonos évekig fizette a részleteket, és amikor jelezte, már fizetésképtelen, a bank közölte, hogy a lakás értéke az elmaradást sem fedezi. Ez így nem méltányos, valamennyi kockázatot a banknak is vállalnia kell, ha már felértékeltette az ingatlant” – szögezte le a képviselő, hangsúlyozva, hogy az üzleti rizikó már a befektetőre és nem a bankra tartozik, ezért kell a két helyzetet a törvényben is különválasztani.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
szóljon hozzá!