A gazdák számára előírt uniós környezetvédelmi szabálycsomag olyan, mint a medvekérdés: a Nyugatnak jó, Romániának kálvária

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára •  Fotó: Pinti Attila

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára

Fotó: Pinti Attila

Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes zubbonyt húznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.

Makkay József

2023. augusztus 15., 09:552023. augusztus 15., 09:55

2023. augusztus 15., 12:462023. augusztus 15., 12:46

A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.

A területalapú támogatások esetében az új környezetvédelmi szabályok bevezetése a legfontosabb kihívás a gazdák számára.

Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.

Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így

a gazdák az őszi szántással és vetéssel kell megalapozzák az APIA által megkövetelt környezetvédelmi előírások 2024-es betartását.

Elsősorban a nagygazdaságokat érintik az előírások

A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt öt-tíz árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.

,,Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet.

Az ezer hektáros farm például évi negyven hektár szántóterületet kell parlagoltasson, és összterületének további 7 százalékán – azaz 70 hektáron -, nitrogéntermelő növényt kell vessen.

Startból kiesik területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak” – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.

A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza. Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.

A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.

A legtöbb vita azonban a 8-as környezetvédelmi csomagot övezi, amely a szántóterületek 4 százalékának a parlagoltatását és további 7 százalékán a fehérjedús, nitrogéntermelő növénytek vetését írja elő.

,,A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni” – magyarázza a Krónikának az APIA-s szakember.

A vadvédelem mintájára megalkotott mezőgazdasági környezetvédelem

Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen ötven százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztet, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások.

Folyóvizek és tavak szomszédságában nem szabad permetezni. Amennyiben ezt a szabályt a termelő megszegi, az APIA részéről szankciókra számíthat.

A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja.

A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja. ,,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt

Idézet
Nyugaton gond nélkül alkalmazzák, nálunk viszont a betartatása hatalmas problémákba ütközik, mert a túlszaporodott medveállománnyal nem tud megbírkózni sem a mezőgazdaság, sem a lakosság.

Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is” – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője. Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.

korábban írtuk

Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája
Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. augusztus 19., hétfő

2000 lejjel magasabb az átlagbér a központi közigazgatásban, mint az országos átlag – Boloș magyarázza a megmagyarázhatatlant

A központi közigazgatásban a nettó átlagfizetés 7000 lej, ami csaknem 2000 lejjel több, mint az országos nettó átlagfizetés – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataiból. Marcel Boloș pénzügyminiszter nyugtatja a kedélyeket.

2000 lejjel magasabb az átlagbér a központi közigazgatásban, mint az országos átlag – Boloș magyarázza a megmagyarázhatatlant
2024. augusztus 19., hétfő

Európai kirendeltséget nyit Kolozsváron egy globális fűtés- és hűtéstechnikai vállalat

Kolozsváron nyit európai kirendeltséget a Copeland globális fűtés- és hűtéstechnikai vállalat – jelentette az Economedia.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.

Európai kirendeltséget nyit Kolozsváron egy globális fűtés- és hűtéstechnikai vállalat
2024. augusztus 19., hétfő

Negatív kampányt kiált a nyugdíjpénztár vezetője: nem az emelés, hanem a méltánytalanságok megszüntetése volt a cél

Negatív kampány zajlik a nyugdíjtörvény kapcsán, figyelmen kívül hagyva annak pozitív elemeit – jelentette ki Daniel Baciu, az Országos Nyugdíjpénztár elnöke hétfőn.

Negatív kampányt kiált a nyugdíjpénztár vezetője: nem az emelés, hanem a méltánytalanságok megszüntetése volt a cél
2024. augusztus 19., hétfő

Rossz hír a kánikulában: 1,8 millió üveg sör megsemmisítését rendelte el a fogyasztóvédelem

Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) felügyelői úgy döntöttek, hogy több mint 1,8 millió palack Ciuc márkájú sört vonnak ki a forgalomból amiatt, hogy a kupakjukon vagy az üveg nyakán rozsda található.

Rossz hír a kánikulában: 1,8 millió üveg sör megsemmisítését rendelte el a fogyasztóvédelem
2024. augusztus 19., hétfő

Kivonul az egyik legfontosabb londoni reptérről a Tarom, már el is adta a résidőket

A Tarom október 27-től nem indít több járatot a londoni Heathrow repülőtérre, mivel a résidőket a Qatar Airwaysnek adták el.

Kivonul az egyik legfontosabb londoni reptérről a Tarom, már el is adta a résidőket
2024. augusztus 19., hétfő

Romlott a román gazdaságba vetett bizalom, a lej gyengülésére számítanak az elemzők

A CFA Románia szerint júliusban az előző hónaphoz képest 0,2 ponttal csökkent és jelenleg 52 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.

Romlott a román gazdaságba vetett bizalom, a lej gyengülésére számítanak az elemzők
2024. augusztus 19., hétfő

Megnyitják a pénzcsapot: hétfőtől indul az iratkozás a Roncsautó Plusz programba

Megnyitják hétfőn a környezetkímélő járművek vásárlását támogató Roncsautó Plusz program újabb szakaszát.

Megnyitják a pénzcsapot: hétfőtől indul az iratkozás a Roncsautó Plusz programba
2024. augusztus 18., vasárnap

Visszaesett tavaly a romániai éttermek profitja, váratlan helyszínek az élmezőnyben

A koronavírus-világjárvány óta először tavaly csökkent a romániai éttermek nyeresége, történt mindez az aktív vendéglők számának éves szinten a legkisebb növekedése mellett, és miközben az éttermekben dolgozók száma rekordot döntött.

Visszaesett tavaly a romániai éttermek profitja, váratlan helyszínek az élmezőnyben
2024. augusztus 17., szombat

Csaknem 600 millió euró értékben importált húst és hústermékeket Románia az első négy hónapban

2024 első négy hónapjában Románia 195,8 millió euró értékben exportált élő állatokat és 205,3 millió euró értékben húst és húskészítményeket, ugyanakkor 83,1 millió euró értékben importált élő állatokat és 599 millió euró értékben húst és húské

Csaknem 600 millió euró értékben importált húst és hústermékeket Románia az első négy hónapban
2024. augusztus 17., szombat

Több mint félmillió nyugdíjas tudja már, mekkora nyugdíja lesz szeptembertől

Több mint félmillió nyugdíj-újraszámítási végzést kézbesített ki a Román Posta pénteken, a szétosztás első napján – közölte az állami vállalat.

Több mint félmillió nyugdíjas tudja már, mekkora nyugdíja lesz szeptembertől