Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája

Tagállami hatáskörben rendezhető. A bukaresti kormányon múlik, hogy az erdélyi gazdák mennyi támogatáshoz jutnak uniós forrásokból •  Fotó: Veres Nándor

Tagállami hatáskörben rendezhető. A bukaresti kormányon múlik, hogy az erdélyi gazdák mennyi támogatáshoz jutnak uniós forrásokból

Fotó: Veres Nándor

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal. Winkler Gyula EP-képviselő a Krónikának elmondta, a tagállamok közötti nézeteltéréseket csak a nemzeti kormányok hatáskörének bővítésével lehet orvosolni.

Makkay József

2020. november 09., 14:262020. november 09., 14:26

2020. november 09., 14:282020. november 09., 14:28

Az Európai Unió 2021–2027-es időszakára vonatkozó hosszú távú költségvetés legnehezebb fejezetének a közös agrárpolitika (KAP) bizonyult. A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács (ET), az Európai Parlament (EP) és az Európai Bizottság (EB) közötti véleménykülönbségek jó ideje patthelyzetet eredményeztek. A gordiuszi csomót nemrég az Európai Parlament plenáris ülésének sikerült átvágnia azzal, hogy az Európai Bizottság által beterjesztett közös agrárpolitika négy csomagját az EP-képviselők mintegy ötezer módosító indítványával átdolgozták.

Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a Krónikának elmondta, nagy vonalakban az Európai Néppárt parlamenti frakciójának álláspontja érvényesült.

A parlamenti viták során a tervezetből sikerült kiiktatni számos olyan, az európai baloldali pártok által szorgalmazott tételt, amelyek az úgynevezett „zöldítési program” keretében ellehetetlenítették volna a kisebb területeken termelő gazdákat.

„A romániai és a magyarországi gazdák számára is kedvező új, közös agrárpolitika továbbra sem végleges, hiszen az Európai Bizottság moderálása mellett az Európai Parlament és az Európai Tanács képviselői kell majd ütköztessék eltérő véleményüket. Minden valószínűség szerint a jövő év elején sorra kerülő egyeztetéseket követően születik meg a 2023. január elsejétől életbe lépő új uniós agrárpolitikai csomag” – összegezte lapunknak az eddigi fejleményeket a politikus.

Winkler megnyugtató eredménynek tartja, hogy az Európai Parlamentnek sikerült elfogadnia egy átmeneti szabályozást is, amely a jelenleg érvényben lévő uniós agrárpolitika előírásait meghosszabbítja két évvel, 2023. január 1-jéig, hogy a tagállamok mezőgazdasága ne szenvedje meg az átmeneti időszakot.

Winkler Gyula EP-képviselő szerint sikerült „gazdabaráttá”alakítani az uniós agrárpolitikát •  Fotó: Facebook/Winkler Gyula Galéria

Winkler Gyula EP-képviselő szerint sikerült „gazdabaráttá”alakítani az uniós agrárpolitikát

Fotó: Facebook/Winkler Gyula

Nagyobb tagállami önállóság

Az Európai Parlament vitáján kiderült, hogy a baloldali pártok gyakorlatilag feláldoznák az európai mezőgazdaságot az úgynevezett környezetvédelmi kihívások oltárán. A baloldali képviselők elképzelése szerint

az európai környezetvédelmet szolgáló „zöldítési program” nemcsak azt írná elő, hogy területeinek hány százalékát tartsa parlagon a gazda, hanem beleszólnának a vetésforgó, a növényvédelem és a fajtaválaszték kérdésébe is, miközben az állattenyésztést olyan állatvédelmi előírásokkal szabályoznák, amelyeknek a kisebb farmok nehezen tudnának megfelelni.

Winkler szerint a baloldali elképzelések ellehetetlenítenék a pár tíz hektáron gazdálkodó termelőket, akik képtelenek megbirkózni a nagy bürokráciával. A veszély azonban így sem múlt el, hiszen ezeknek az elképzeléseknek egy része visszaköszön több nyugat-európai állam agrárminiszterének érvelésében is, amely további vitákat generál a következő időszakban.

„Komoly véleménykülönbségek vannak a kelet- és a nyugat-európai agrártárcák vezetői között, hiszen teljesen más a holland vagy dán mezőgazdaság teljesítménye, mint a romániaié vagy a magyarországié. A véleménykülönbségeket nehéz közös tető alá hozni, ezért született meg az Európai Parlamentben az a jövőbeni megoldás, hogy az uniós agrárpolitika legyen ugyan közös, de a tagállamok az eddiginél szabadabb kezet kapjanak annak megvalósítására” – érvel az erdélyi politikus.

A számos nézeteltérés ellenére Winkler ezt a stratégiát tartja az uniós szinten körvonalazódó legfontosabb elképzelésnek. A 2023-tól életbe lépő új KAP előírná, hogy

valamennyi európai uniós tagországnak saját mezőgazdasági fejlesztési tervet kell kidolgoznia, amit alkalmazás előtt egyeztetnie kell az Európai Bizottsággal.

A tagállamok a nemzeti agrárfejlesztési tervek szerint alkalmaznák a közös agrárpolitikát, ami alapján felhasználnák az ország számára elkülönített uniós agrárforrásokat.

Winkler Gyula szerint a nemzeti kormányok agrárminisztereinek hozzáértésén múlik majd, mennyire lehet hatékonyan felhasználni a gazdáknak nyújtott uniós forrásokat. „Számunkra megnyugtató, hogy nem Brüsszelből fogják megmondani, Romániában a sertés-, a szarvasmarha- vagy a juhágazat élvezzen prioritást, hanem azt helyi szinten dönthetik el. Ez viszont azt jelenti, hogy felértékelődik a különböző térségek mezőgazdasági szakmai szervezeteinek a lobbiereje. Erdélyben a magyar gazdák érdekvédelmi szervezeteinek a hangja is fel kell erősödjön. Jó erre már mostantól figyelnünk, hiszen nekünk kell majd elmondanunk Bukarestben, hogy a Székelyföld hegyvidéki térségeiben, vagy a Szilágyság dombvidéki területein mi a jó a helyi gazdáknak” – magyarázza az EP-képviselő.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Vita a kis- és nagybirtokokról

A leendő KAP egyik sarkalatos kérdése a területalapú támogatás. Jelenleg egy dolog biztos: a következő két esztendőben a gazdák a már megszokott hektáronkénti támogatást igényelhetik. A 2023-tól életbe lépő, új szabályozásban ez egyelőre nyitott kérdés maradt. Az Európai Parlament döntése értelmében

a területalapú támogatás a mai formájában működne, sőt az értékét mintegy húsz százalékkal növelnék.

Winkler szerint a különböző mezőgazdasági területek után kifizetett támogatások értéke hektáronként átlagosan 200 euró körüli összegre növekedne a jelenleg 170 euróról.

Az Európai Unióban azonban sokan nem értenek egyet a jelenlegi támogatási rendszerrel. A nyugat-európai tagországok egy része összemosná a kétpillérű – a területalapú és a vidékfejlesztési – agrártámogatást. A gyökeres változtatás azt jelentené, hogy a gazdák nem kapnák tovább „alanyi jogon” a megművelt területek után járó évi dotációt, helyette különböző pályázatok útján juthatnának uniós forrásokhoz. Az elképzelés elsősorban a kelet-európai kisgazdaréteget hozná nehéz helyzetbe, amely eddig sem volt túl sikeres az uniós pályázás terén.

Vita tárgyát képezi a területalapú támogatásokra kifizetett összegek felső határa is. Három javaslatról kell dönteniük a politikusoknak a közelgő EP–ET-tárgyalásokon: minden marad a régiben, azaz nem lesz felső határ, vagy a kifizetések összegét mezőgazdasági üzemekként 80 vagy 100 ezer euróban maximalizálják. A nagyüzemek területnagyságától függetlenül ilyen formán csak a földek egy részéért igényelhetnek majd támogatást az agrárvállalkozók.

Idézet
Jelenleg sem Romániában, sem Magyarországon nincs felső határ. A több ezer hektáron gazdálkodó nagyüzemek akár több millió euró összegű területalapú támogatáshoz is hozzájuthatnak. Ennek a módszernek az ellenzői azzal érvelnek, hogy egy nagyüzem ilyen támogatás nélkül is jövedelmező, így nem kell külön támogatást élvezzen az Unió büdzséjéből. Bizonyos elképzelések szerint az így megtakarított pénzeket a kisebb gazdaságokra lehetne fordítani”

– fogalmaz az EP-képviselő.

Winkler Gyula szerint bármelyik változat mellett is tegyék le voksukat az uniós szakemberek, az már most egyértelmű, hogy a leendő KAP sikeres megvalósítása a tagországok nemzeti kormányaitól függ. Az erdélyi gazdák elvárásait ezen a szinten kell majd hatékonyan képviselni Bukarestben.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”

Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczosék magyarázzák a deficitcsökkentő „bizonyítványt”
2025. július 03., csütörtök

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról

Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.

Még semmi nincs kőbe vésve? Folytatódnak az egyeztetések a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról
2025. július 03., csütörtök

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint

A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.

Ahelyett, hogy javulna, romlik az életszínvonal a romániai lakosság csaknem fele szerint
2025. július 03., csütörtök

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit

Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.

Hevesen bírálják a vállalkozók a Bolojan-kormány megszorító intézkedéseit
2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter