A gazdák számára előírt uniós környezetvédelmi szabálycsomag olyan, mint a medvekérdés: a Nyugatnak jó, Romániának kálvária

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára •  Fotó: Pinti Attila

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára

Fotó: Pinti Attila

Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes zubbonyt húznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.

Makkay József

2023. augusztus 15., 09:552023. augusztus 15., 09:55

2023. augusztus 15., 12:462023. augusztus 15., 12:46

A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.

A területalapú támogatások esetében az új környezetvédelmi szabályok bevezetése a legfontosabb kihívás a gazdák számára.

Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.

Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így

a gazdák az őszi szántással és vetéssel kell megalapozzák az APIA által megkövetelt környezetvédelmi előírások 2024-es betartását.

Elsősorban a nagygazdaságokat érintik az előírások

A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt öt-tíz árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.

,,Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet.

Az ezer hektáros farm például évi negyven hektár szántóterületet kell parlagoltasson, és összterületének további 7 százalékán – azaz 70 hektáron -, nitrogéntermelő növényt kell vessen.

Startból kiesik területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak” – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.

A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza. Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.

A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.

A legtöbb vita azonban a 8-as környezetvédelmi csomagot övezi, amely a szántóterületek 4 százalékának a parlagoltatását és további 7 százalékán a fehérjedús, nitrogéntermelő növénytek vetését írja elő.

,,A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni” – magyarázza a Krónikának az APIA-s szakember.

A vadvédelem mintájára megalkotott mezőgazdasági környezetvédelem

Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen ötven százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztet, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások.

Folyóvizek és tavak szomszédságában nem szabad permetezni. Amennyiben ezt a szabályt a termelő megszegi, az APIA részéről szankciókra számíthat.

A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja.

A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja. ,,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt

Idézet
Nyugaton gond nélkül alkalmazzák, nálunk viszont a betartatása hatalmas problémákba ütközik, mert a túlszaporodott medveállománnyal nem tud megbírkózni sem a mezőgazdaság, sem a lakosság.

Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is” – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője. Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.

korábban írtuk

Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája
Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

A Bolojan-kormány „egyértelmű” kiadáscsökkentő intézkedései
2025. június 22., vasárnap

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig

Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.

Elemzők: 5 lej alá süllyedhet az euró árfolyama, de nem marad ott sokáig
2025. június 21., szombat

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke

Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.

Idén nyáron nem nő az általános áfa és nem lesz tranzakciós illeték, ígéri az USR elnöke
2025. június 21., szombat

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.

Alakul a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. június 21., szombat

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet

Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.

Valós a fenyegetés: elzárhatják az uniós pénzcsapokat, ha nem sikerül csökkenteni a deficitet
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.

Tovább nőtt az üzemanyagok ára
Tovább nőtt az üzemanyagok ára
2025. június 20., péntek

Tovább nőtt az üzemanyagok ára

2025. június 20., péntek

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).

Javulás helyett romlott a hulladék újrahasznosításának aránya Romániában
2025. június 20., péntek

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet

Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.

A kormányalakítási patthelyzet nyomán Románia nem tudja Brüsszelben bemutatni a deficitcsökkentő intézkedéseket, szankció jöhet
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen
2025. június 19., csütörtök

Bányát ad az állam hét erdélyi helyszínen

2025. június 19., csütörtök

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat

A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.

Túlélő üzemmódban a CFR, de még nem állítja le a vonatokat