Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára
Fotó: Pinti Attila
Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes zubbonyt húznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.
2023. augusztus 15., 09:552023. augusztus 15., 09:55
2023. augusztus 15., 12:462023. augusztus 15., 12:46
A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.
Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.
Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így
A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt öt-tíz árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.
,,Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet.
Startból kiesik területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak” – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.
A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza. Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.
A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.
,,A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni” – magyarázza a Krónikának az APIA-s szakember.
A vadvédelem mintájára megalkotott mezőgazdasági környezetvédelem
Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen ötven százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztet, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások.
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja.
A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja. ,,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt
Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is” – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője. Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.
Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!