Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
A gazdaság és a kormányzás jövője egyaránt az innovációtól és a digitalizációtól függ, ez Székelyföld megmaradásának és fejlődésének alapja – állapították meg az 5. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferencia előadói.
2017. október 22., 13:562017. október 22., 13:56
A magyar kormány Kárpát-medencei digitális ökoszisztémában gondolkodik, programjait kiterjeszti a határon túliakra is – jelentette ki Deutsch Tamás, a Digitális Jólét programért felelős miniszterelnöki biztos az információ-technológia és az innováció témájában Sepsiszentgyörgyön rendezett háromnapos konferencia zárónapján.
A fideszes európai parlamenti képviselő pénteken elmondta,
az ő szempontjaik szerint lehet helyes döntéseket hozni.
Deutsch ismertetése szerint a magyar kormány stratégiája három alappilléren nyugszik: a pedagógusok képzésén, a modern vállalkozások programon és az okos város (smart city) fejlesztéseken, ezekbe is bevonják a magyarok lakta határon túli települések önkormányzati vezetőit. Ugyanakkor jövőre ingyenes, ám színvonalas kompetencia-fejlesztő képzéseket indítanak, digitális programpontokat létesítenek, bevonva a már létező irodahálózatokat.
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
Porcsalmi Bálint szerint hosszú távú és életképes digitális jövőképre van szükség, ha fejlődni akarunk, nem elég lépésről lépésre haladni, hanem ugranunk kell.
Hozzátette, a digitális megoldás nem csodaszer, hiszen az internettel nem lett nagyobb a demokrácia, az esélyegyenlőség nem szűnt meg, hanem újratermelődött.
„A technológia szerepe, hogy minőséget hozzon Székelyföldre, márpedig az IT jelenleg nincs ott az első húsz iparág között, miközben Kolozs megyében a harmadik. A digitális stratégia kell legyen Székelyföld fejlesztésének alapja” – szögezte le a politikus, bejelentve: az RMDSZ törvénymódosító javaslatot nyújt be, hogy a képzésekre visszafordított profitot is le lehessen írni az adóból.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a konferencián rámutatott, a közigazgatásban nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg a digitalizáció, hanem az ügyintézést is gyorsítja.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere javaslatot tett a Székelyföldi Innovációs Alap létrehozására, ebbe a térségből elszármazott, sikeres emberek ajánlhatnák fel jövedelmük 1-2 százalékát, amivel segítenék versenyképessé tenni a régiót.
Szerinte Bálványos lehetne Székelyföld fővárosa, zöldmezős beruházással lehetne kialakítani a párezres lakosú várost, ám a világ különböző részein élő szakemberek is megtervezhetik Székelyföld jövőjét.
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő közölte, a Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep hárul az EU-s forrásokra, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába állítani.
Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke rámutatott: már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás. Szerinte az önkormányzatoknak több nyelven kell kommunikálniuk, a stratégiákba pedig be kell építeni a smart city fogalmát.
Fotó: Facebook/Digitális Székelyföld
A #digipolgik elnevezésű beszélgetésen – amelyen Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely polgármestere vett részt – elhangzott:
Az elöljárók szerint a smart city projektet egyáltalán nem tartják elérhetetlen megvalósításnak, a gond, hogy jelenleg még senki sem tulajdonít megfelelő súlyt a témának. „Egy város attól lesz okos, ha a benne élő polgárok közérzete és jövőképe is pozitív irányba mozdul el” – tették hozzá a polgármesterek.
Bihari Béla, az IT Plus Klaszter elnöke bejelentette: jövőre Székelyudvarhely ad otthont a 6. Székelyföldi IT&C és Innovációs Konferenciának.
Idén októberben szeptemberhez képest 40 lejjel (0,8 százalékkal) 5268 lejre nőtt a romániai nettó átlagbér – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Partneri együttműködést kötött az ország legnagyobb pénzintézetével, a Transilvania Bankkal a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT), amely az elmúlt hét végén tartotta tisztújító küldöttgyűlését Kolozsváron.
Szerda esti Facebook-bejegyzése szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter arra törekszik, hogy a 2025. április elseje utáni energiaszámlák ne terheljék meg jelentősen a háztartások költségvetését.
Törölte a képviselőház szerdai ülésén a 2024/32-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény tervezetéből azt az előírást, amely energiatárolásra kötelezte volna a napelemet telepített áramtermelő-fogyasztókat.
A romániai munkáltatók 76 százaléka mondta azt, hogy karácsonyra különböző juttatásokkal készül kedveskedni alkalmazottainak egy friss felmérés szerint.
Romániát „nagymértékű” áramkimaradások veszélye fenyegeti az energiaimporttól való fokozott függőség miatt – kongatta meg a vészharangot az energiaügyi minisztérium.
A postai szolgáltatások, a friss gyümölcs és a margarin drágult a legnagyobb mértékben 2024 novemberében 2023 novemberéhez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya 2024 szeptemberének végén 2,54 százalék volt, szemben a júniusi 2,49 százalékkal.
Az októberi 4,67 százalékról novemberben 5,11 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Európai Unióban tavaly nyugdíjba vonult személyek 13 százaléka dolgozott tovább, míg a lista végén álló Romániában mindössze 1,7 százalékuk vállalt munkát – derül ki az Eurostat munkaerő-felmérésének hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!