Fotó: Radu Tuta/Agerpres
A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a bukaresti központi pénzintézet elnöke.
2024. május 15., 15:552024. május 15., 15:55
2024. május 15., 16:082024. május 15., 16:08
A jegybankelnök szavai szerint a februárban előrejelzettnél lassabb ütemben, de csökken az infláció, és várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül vissza a jegybanki célsávba. Isărescu pozitív jelenségnek nevezte, hogy az infláció csökkenését elsősorban a maginfláció mérséklődése határozza meg.
– magyarázta a BNR inflációs jelentését ismertető sajtótájékoztatóján a jegybank vezetője.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fogyasztói árindex alakulásáról szólva Isărescu párhuzamba állította Romániát Magyarországgal, Csehországgal és Lengyelországgal. Felidézte, hogy 2023 augusztusáig Románia volt a legkedvezőbb helyzetben a régióban, 16 százalékon tetőző éves inflációs rátával. „Tavaly ősz óta a legkisebb inflációs éllovasból az egész Európai Unióban a legnagyobb inflációt produkáló országgá váltunk” – mutatott rá.
A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ikerdeficit miatt problémás Románia gazdasági helyzete.
Mint ismeretes, a Román Nemzeti Bank korábbi jelentésében 4,7 százalékos inflációt vetített előre az év végére, míg tavaly novemberben még 4,8 százalékos inflációval számolt 2024-re. A jegybank előrejelzése előző prognózisa is 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vetített előre.
A legfrissebb, szerdán közzétett országjelentés szerint ugyanakkor Romániában 6,9 százalékos lesz a költségvetés hiánya az idén. A dokumentum értelmében a deficit fő oka a közkiadások gyors növekedése, ezen belül az egészségügyben és az oktatásban végrehajtott bérfejlesztéseket említik első helyen. A brüsszeli testület prognózisa jóval meghaladja az idei költségvetés tervezetében szereplő 5 százalékot. Marcel Ciolacu miniszterelnök a héten nyilatkozva tarthatónak nevezte a kormány által meghatározott deficitcélt.
a román GDP 3,3 százalékos növekedésére számít. A legutóbbi előrejelzés 2,9 százalékos növekedéssel számolt, a tavaly őszi pedig 3,1 százalékossal. Az EB arra számít, hogy Románia GDP-arányos államadóssága 2024 végén 50,9 százalék lesz, 2025-ben pedig 53,9 százalékra nő.
Az Európai Unióban a februári 2,8 százalékról, illetve a januári 3,1 százalékról márciusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – derül ki az Eurostat adataiból.
A BNR igazgatótanácsa ugyanakkor hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot, ami szintén az infláció magas szintjével állhat összefüggésben. A lombard hitel kamata továbbra is 8 százalék, a letéti ráta pedig 6 százalék marad. A kereskedelmi bankok lej- és devizatartalékainak kötelező szintjén sem módosított a BNR. Az alapkamatot legutóbb tavaly januárban emelték, 6,75 százalékról 7 százalékra.
A CFA Románia szerint márciusban az előző hónaphoz képest 1,4 ponttal csökkent, jelenleg 51,6 ponton áll a 0-tól 100-ig terjedő skálán a román gazdasággal szembeni bizalom indexe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
Románia egyre feljebb kerül az európai üzemanyagárak rangsorában a jövedéki adó és az áfa emelése után, különösen a gázolaj esetében.
Egy nappal azután, hogy a legolcsóbb áramszolgáltató, a Hidroelectrica bejelentette, az ellátási ár emelkedése várható, Románia legnagyobb áramtermelője cáfol, és azt állítja, hogy nem fontolgat semmilyen áremelést.
Huszonnégy óra alatt több mint 600 önéletrajzot töltöttek fel a gazdasági minisztérium honlapjára az állami vállalatoknál vezetői pozíciók iránt érdeklődő szakemberek – közölte pénteken a szaktárca.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!