Kistermelő a marosvásárhelyi piacon. Zöldségtermesztésből kis területen is meg lehet élni
Fotó: Haáz Vince
Közzétette az Országos Statisztikai Hivatal (INS) a romániai agrárágazat átvilágítását célzó Mezőgazdasági Strukturális Felmérés 2023. évi adatait, amelyek szerint a gazdák többsége kistermelő. Az elemzés rámutat, a romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, ugyanakkor egy százaléknyi nagyüzem dolgozza meg a romániai mezőgazdasági területek felét. A Krónika által megkérdezett székelyföldi szakember szerint Erdély számára az a járható út, ha a nagyüzemek terjeszkedésével szemben a piacra termelő családi gazdaságok erősödnek meg.
2025. január 27., 08:222025. január 27., 08:22
2025. január 28., 12:352025. január 28., 12:35
Az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) a 2023-as esztendőre vonatkozó Mezőgazdasági Strukturális Felmérése szerint Romániában a 2 859 000 mezőgazdasági kis- és nagyüzem összesen 12 550 000 hektár mezőgazdasági területet művel, az átlagos birtoknagyság 4,39 hektár (ha), sok kistermelő azonban ennél jóval kisebb földterülettel rendelkezik.
A romániai mezőgazdasági struktúra egyik nagy hátránya, hogy a közel hárommillió mezőgazdasági birtok 37,3 százaléka kevesebb mint 0,5 hektárral, míg további 16,3 százalékuk 0,5-1 ha közötti területekkel rendelkezik. Összességében tehát a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságok 53,6 százaléka kevesebb mint egy hektár területet művel. Igaz, 2020-hoz képest 1,3 százalékkal csökkent az egy hektár alatti mezőgazdasági területtel rendelkező őstermelők száma.
Intenzív kertészeti termelés esetén ekkora területnagyság elegendő a gazda megélhetéséhez, azonban Romániában elsősorban önellátó kisgazdaságokról van szó, amelyek csak jövedelemkiegészítő melléktevékenységként jöhetnek szóba. A romániai mezőgazdasági üzemek 53,6 százalékát kitevő, l ha alatti kisgazdaságok az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 4,5 százalékával rendelkeznek.
Kisparcellák madártávlatból. Székelyföldön nem hódítanak teret a nagyüzemek
Fotó: Pinti Attila
A mezőgazdasági üzemek 36,4 százaléka 1-5 ha közötti földterületen gazdálkodott, az összes romániai mezőgazdasági birtok 90 százalékán tehát kisgazdaságok termelnek. A következő lépcső az 5-50 ha közötti üzemméret, ezek aránya a birtokrendszer 9 százalékát teszi ki, és 2023-ban az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 24 százalékán gazdálkodtak.
Ezzel szemben
A nagyüzemek által használt területek 47 százaléka saját tulajdonban volt, a termőföldek többségét viszont a helyi földtulajdonosoktól vették bérbe. 2020-hoz képest a bérbeadás mértéke 3,2 százalékkal nőtt.
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután gyökeresen átszervezték. Becze István a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell javítani a hatékonyságon.
A statisztikai hivatal kimutatása szerint a mezőgazdasági területek 67,6 százaléka szántó (amibe beletartoznak a fólia- és az üvegházak alatti területek is), a legelők és kaszálók részaránya 28,8%. A háztáji kiskertek a mezőgazdasági összterületek egy százalékát tették ki. A gyümölcs-, szőlő-, és a díszcserjetermesztő farmok a mezőgazdasági területek 2,6 százalékát jelentik.
AZ INS adatait fejlesztési régiókra vetítve azt látjuk, hogy a legtöbb kisgazdaságot a dél-keleti és észak-keleti – zömében moldvai – régiókban tartják nyilván, míg a romániai mezőgazdasági szántóterület 35 százalékát a déli és a délnyugati régiókban dolgozzák meg. Az állattenyésztési ágazatban 2020-hoz képest 13,8 százalékkal csökkent a sertés-, 3 százalékkal a szarvasmarha-, és 2,6 százalékkal a juhállomány, nőtt viszont a kecskék (1,6%), és a szárnyasok (0,2%) létszáma.
A romániai mezőgazdasági termelők zömét kitevő kisgazdaságok boldogulásáról Becze Istvánt, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét kérdeztük. A mezőgazdasági szakember szerint a román agrárágazat tízévente egymillió kisgazdaságot veszít el, az egykori földművesek vagy kihalnak, vagy abbahagyják a gazdálkodást, a fiatal- és középkorú nemzedék rendszerint városra költözik.
– mutat rá a vidék elnéptelenedésének veszélyeire a gazdaszervezet vezetője.
Becze István arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisgazdaságok többsége részmunkaidős termelésről szól: a gazda főállásban cégnél dolgozik, vagy nyugdíjas, és szabadidejében kertészkedik vagy állatot tart. Ennek az életmódnak az az előnye, hogy a család számára sokan megtermelik az egészséges élelmiszert, ez a réteg ugyanis önellátásra rendezkedett be: tart pár tyúkot, birkát, kecskét, disznót, esetleg tehenet. A mezőgazdasági szakember szerint az volna a kívánatos, hogy amikor az önellátó kisgazdaságok tulajdonosai lemondanak a gazdálkodásról, a mezőgazdasági területeiket helyi fiatal gazdáknak értékesítsék, vagy adják bérbe.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a családi gazdaságok jövőjében bízik
Fotó: Haáz Vince
A gazdaköri vezető szerint az igazi megoldást azonban a családi gazdaságok megerősödése jelenti, ez szabhat ugyanis határt a romániai nagyüzemek gyors léptékű terjeszkedésének, ami Erdély szempontjából nemkívánatos trend. Dél-romániai példák bizonyítják, hogy rengeteg falu teljes elnéptelenedéséhez vezetett a nagyüzemi mezőgazdaság, amikor a települések körüli földterületeket sok ezer hektáros farmok vették birtokba. Ezek a nagy cégek mindössze néhány mezőgépésszel dolgoznak, és a vidék lakossága számára nem nyújtanak munkalehetőséget, megélhetést.
Aki fejőrobotot vásárol, az 65 fejőstehenet is tarthat, aki viszont fejőházban gondolkodik, annak elegendő harminc is. Hasonlóan kiszámítható a szükséges juh-, kecske- vagy másféle állatállomány létszáma. Vagy aki intenzív, fólia alatti vagy üvegházas kertészkedéssel foglalkozik, ott a családot egy ötven áras terület is eltartja” – mutat rá néhány példával a családi gazdaságok boldogulására Becze István.
A székelyföldi gazdaszervezet vezetője szerint a vidéki életforma megőrzése elképzelhetetlen helyi gazdálkodás nélkül, ennek viszont a családi gazdaság az alappillére.
Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.
Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!