Egyre több családi gazdaság számára jelent kitörési lehetőséget a késztermékek előállítása és értékesítése
Fotó: László Ildikó
Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután a magyar Agrárminisztérium által finanszírozott hálózatot 2023-ban gyökeresen átszervezték. A kisebb egyesületek alkalmazásában levő mezőgazdasági szakemberek a három nagy erdélyi falugazdász-hálózathoz kerültek át. Becze István, a Maros, Hargita és Kovászna megyét átfogó székelyföldi gazdaérdekvédelmi szervezet elnöke a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell még javítani a szaktanácsadás hatékonyságán. A csíkszeredai mezőgazdasági szakemberrel az idei esztendő kihívásairól beszélgettünk.
2024. január 05., 09:412024. január 05., 09:41
– Hogyan jellemezné a a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete szempontjából a 2023-as esztendőt?
– Nagyon mozgalmas éven vagyunk túl, főleg a munkaszervezés terén sikerült nagyot fejlődni. Nagy kihívás volt a falugazdász-hálózat átszervezése, főleg az a része, hogy a korábbi mezőgazdasági szervezetekkel jó partnerséget alakítsunk ki. Már
Magyarországról nagyon sokat segítette tevékenységünket a budapesti Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdák és Gazdakörök Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem. Ezzel párhuzamosan ki kell emelni az itthoni három székelyföldi megye önkormányzatát, a hozzájuk tartozó intézményeket, vagy a Pro Agricultura Alapítványt, amellyel közös oktatási programokat szervezünk.
– Sok rendezvényük volt 2023-ban. Mennyire igénylik ezeket a fórumokat a székelyföldi gazdák?
– Azt szoktam mondani, hogy egy rendezvénynek akkor van értelme, ha a gazdák számára hozzáadott értéket biztosít tudásban, információszerzésben és kapcsolatokban. Ha egy gyorsmérleget készítek, kijelenthetem, hogy ebből a szempontból is jól haladtunk 2023-ban, több gazdarendezvényünk tömegeket mozgatott meg.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a fiatal gazdák esélyeit növelné
Fotó: Veres Nándor
– Egyesületük kidolgozott egy részletes fiatalgazda-programot, amivel a pályakezdő mezőgazdasági szakembereket és a fiatal gazdákat célozta meg. Milyen a program hatékonysága?
– A programot futtató rendszerünkben ezer fiatal gazda szerepel a három székelyföldi megyéből, akiket szaktanácsadással és pályázati felkészítővel láttuk el. A 2023-as program azért nem volt túl sikeres, mert a korábbi bukaresti kormány mezőgazdasági csomagja szerint készítettük fel a gazdákat a pályázásra.
Az is gondot okoz, hogy az Erdélyi Vidékfejlesztési Program keretében nem sikerült újraindítani a Pro Economica-gazdapályázatokat, amelyet Erdély-szerte vártak a gazdák.
– Mit nyújtanak a székelyföldi, illetve Erdély más régióiban élő magyar gazdák számára a frissiben meghirdetésre kerülő európai uniós pályázatok?
– A hivatalba lépett új kormány mezőgazdasági szaktárcája által kidolgozott módosítások, sajnos, hátrányosan érintették gazdáinkat. Kollégáinkkal részletesen átnéztük és kiértékeltük az előttünk álló pályázati szezont, aminek legnagyobb hátránya az, hogy legalább 35 százalék önrész kell a mezőgazdasági pályázatokhoz. A korábbi tíz százalékhoz képest – amit a kisgazdák szintén nehezen tudtak előteremteni –, a mostani 35 százalékos önrész sok esetben áthidalhatatlan akadály.
A fiatal mezőgazdasági szakemberek és gazdák számára nagy gond ez. Uniós pénzek nélkül másrészt nem lehet meglépni azt a fejlődési szintet, ami hosszú távon a családi gazdaságok megmaradásához szükséges. Azoknak a fiataloknak van esélyük, akik már meglévő és jól menő agrárvállalkozást vesznek át szüleiktől, nagyszüleiktől, netán a rokonságtól.
Erdélyi juhászat. Sok gazda fantáziát lát a birkatartásban
Fotó: Makkay József
– Hogyan próbálnak a fiatal gazdákon segíteni?
– A számítógépes rendszerünkben szerepelő ezer fiatallal igyekszünk külön-külön átnézni a lehetőségeiket, és különböző megoldásokban gondolkodunk, illetve javaslatokat terjesztünk elő a döntéshozók felé. Sajnos hiába van valakinek jó ötlete, jó adottsága és szaktudása hozzá, mert pénzhiány miatt mindez elcsúszhat. Mivel a 2024-es esztendő egy ,,szuper választási év”, a lakosság jelentős része pedig mezőgazdaságból él,
– Székelyföld három megyéjében mire elegendő a 32 főállású falugazdász?
– Ha őszinte akarok lenni, ahhoz, hogy minden magyar településen dolgozzon falugazdász, legalább 160 főállású mezőgazdasági szakemberre volna szükség a Székelyföldön. Van kolléga, akire jelenleg tíz község jut, ami nagyon sok terepmunkát és kötetlen munkaidőt jelent. Ezért hálózatokban gondolkodunk, amelynek a községi mezőgazdasági referensek is tagjai, így közös erővel sokkal hatékonyabb a munkánk.
Vannak kiválóan működő szakterületek, ugyanakkor más helyen rengeteg a javítani való a munka hatékonyságán.
A székelyföldi gazdák számára az olcsó gabonaárak előnyös helyzetbe hozzák az állattenyésztést
Fotó: Makkay József
– Országosan felkapott projektté vált a rövid ellátási láncok népszerűsítése. Mennyire hatékony ez a Székelyföldön?
– A három székelyföldi megyében hat, egyenként 250 ezer eurós projektet nyertünk el, amelyek menedzsmentjét a falugazdászok biztosítják. Ezek közül egyet pályázhatott meg a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, a további öthöz komoly, megbízható partnereket kerestünk. Projektenként 6-10 résztvevő társul – közöttük van élelmiszerfeldolgozó, gazdák, gazdaszervezetek, szövetkezetek és az értékesítést biztosító vállalkozások, panzió például. A családi gazdaságok számára ezek a pályázatok nagy kitörési lehetőséget jelentenek.
Fotó: Veres Nándor
– A román agrárágazat nehéz évet zárt, a masszív ukrajnai gabona- és egyéb élelmiszerimport miatt több termék felvásárlási ára szabadesésben van. Lát-e reményt valamilyen javulásra?
– Az ukrajnai gabonabehozatal összetett kérdés. Mindig eszembe jut a volt RMDSZ-es államtitkárunk, Barabási Antal Szabolcs példája, aki elmesélte, hogy a minisztériumban fogadta a gabonatermelők küldöttségét, akik az ukrajnai import azonnali leállítását követelték. Egy óra múlva érkezett meg az állattenyésztők küldöttsége, akik viszont a gabonaimport mellett kardoskodtak, mert az ő érdekük nyilván a minél olcsóbb takarmánygabona.
Abból kell kiindulni, hogy egészséges élelmiszerre mindig szükség lesz, és ezt nem a nagygazdaságok, hanem a családi gazdaságok tudják előállítani. Ezt a lehetőséget kell kihasználnunk jó szervezettséggel.
Restaurálják Brassó egyik fontos műemlékét, a Posztókészítők bástyáját – közölte a város önkormányzata.
Nyolcszáz dolgozónak és kétszáz munkagépnek köszönhetően továbbra is megfeszített tempóban, jól haladnak az A1-es autópálya hiányzó dél-erdélyi, „medvealagutakról” elhíresült szakaszának építésével.
Maros megyei rendőrségi források szerint 5000 eurós jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, aki hozzásegíti a rendőröket a mezőméhesi gyilkossággal vádolt Emil Gânj elfogásához.
Országszerte egyre több kiskorú szenved balesetet elektromos rollerrel. Szatmár megyében az elmúlt hétvégén három 10 és 12 év közötti gyereket kellett sérülésekkel kórházba szállítani.
Az országban egyedüliként a Marosvásárhelyi Állatkertben található meg a Kárpátokban egykor őshonos fajta, jelenleg hat példány a borjakkal együtt.
A bukaresti kormány 17,8 millió lejt utal ki a tartalékalapból vízsótalanító berendezések vásárlására a parajdi bányakatasztrófa által sújtott Maros megyei településeknek az RMDSZ javaslatára – tájékoztatott hétfőn a szövetség sajtóirodája.
Négy nap keresés után hoztak le a Máramarosi-havasokról a hegyimentők egy 27 éves ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Akármerre néztünk, színpompás népviseleteket láttunk vasárnap délután a bánffyhunyadi református templom árnyékában. A Kalotaszegi Magyar Napok hagyományos népviseleti mustrájára összegyűltek innen a Barcsay-kertbe vonultak.
Hatvanötezer lej értékű valutát és egyéb értékeket tartalmazó táskát talált a dél-erdélyi autópálya egyik parkolójában, amit a szászsebesi rendőrségnek adott át egy férfi.
Véget ért vasárnap a 10. Double Rise fesztivál a festői szépségű, Fehér megyei Torockón.
szóljon hozzá!