Tízévente egymillió kistermelő feladja, a családi gazdaságokat kellene támogatni

kistermelő

Kistermelő a marosvásárhelyi piacon. Zöldségtermesztésből kis területen is meg lehet élni

Fotó: Haáz Vince

Közzétette az Országos Statisztikai Hivatal (INS) a romániai agrárágazat átvilágítását célzó Mezőgazdasági Strukturális Felmérés 2023. évi adatait, amelyek szerint a gazdák többsége kistermelő. Az elemzés rámutat, a romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, ugyanakkor egy százaléknyi nagyüzem dolgozza meg a romániai mezőgazdasági területek felét. A Krónika által megkérdezett székelyföldi szakember szerint Erdély számára az a járható út, ha a nagyüzemek terjeszkedésével szemben a piacra termelő családi gazdaságok erősödnek meg.

Makkay József

2025. január 27., 08:222025. január 27., 08:22

2025. január 28., 12:352025. január 28., 12:35

Az Országos Statisztikai Hivatalnak (INS) a 2023-as esztendőre vonatkozó Mezőgazdasági Strukturális Felmérése szerint Romániában a 2 859 000 mezőgazdasági kis- és nagyüzem összesen 12 550 000 hektár mezőgazdasági területet művel, az átlagos birtoknagyság 4,39 hektár (ha), sok kistermelő azonban ennél jóval kisebb földterülettel rendelkezik.

A jogi bejegyzés nélküli őstermelők átlagban 2,74 ha területen gazdálkodtak, szemben az agrárvállalkozások 190,51 hektáros átlagos területnagyságával.

A romániai mezőgazdasági struktúra egyik nagy hátránya, hogy a közel hárommillió mezőgazdasági birtok 37,3 százaléka kevesebb mint 0,5 hektárral, míg további 16,3 százalékuk 0,5-1 ha közötti területekkel rendelkezik. Összességében tehát a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó gazdaságok 53,6 százaléka kevesebb mint egy hektár területet művel. Igaz, 2020-hoz képest 1,3 százalékkal csökkent az egy hektár alatti mezőgazdasági területtel rendelkező őstermelők száma.

Intenzív kertészeti termelés esetén ekkora területnagyság elegendő a gazda megélhetéséhez, azonban Romániában elsősorban önellátó kisgazdaságokról van szó, amelyek csak jövedelemkiegészítő melléktevékenységként jöhetnek szóba. A romániai mezőgazdasági üzemek 53,6 százalékát kitevő, l ha alatti kisgazdaságok az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 4,5 százalékával rendelkeznek.

kistermelő Galéria

Kisparcellák madártávlatból. Székelyföldön nem hódítanak teret a nagyüzemek

Fotó: Pinti Attila

A farmerek egy százaléka műveli az ország mezőgazdasági területének a felét

A mezőgazdasági üzemek 36,4 százaléka 1-5 ha közötti földterületen gazdálkodott, az összes romániai mezőgazdasági birtok 90 százalékán tehát kisgazdaságok termelnek. A következő lépcső az 5-50 ha közötti üzemméret, ezek aránya a birtokrendszer 9 százalékát teszi ki, és 2023-ban az ország megművelt mezőgazdasági területeinek a 24 százalékán gazdálkodtak.

Ezzel szemben

a mezőgazdasági területek 47 százalékát – mintegy 5,9 millió hektárt – a romániai mezőgazdasági üzemek egy százaléka (!) művelte meg – mintegy 28 ezer agrárvállalkozás –, ezek a cégek 50 ha fölötti területnagysággal rendelkeztek.

A nagyüzemek által használt területek 47 százaléka saját tulajdonban volt, a termőföldek többségét viszont a helyi földtulajdonosoktól vették bérbe. 2020-hoz képest a bérbeadás mértéke 3,2 százalékkal nőtt.

korábban írtuk

Egészséges élelmiszert a családi gazdaságok tudnak termelni, a falugazdász-hálózatnak minden eszközzel ezt kell támogatnia
Egészséges élelmiszert a családi gazdaságok tudnak termelni, a falugazdász-hálózatnak minden eszközzel ezt kell támogatnia

Harminckét falugazdásszal zárta a tavalyi évet a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete, miután gyökeresen átszervezték. Becze István a Krónikának elmondta, több területen a rendszer jól működik, de van, ahol sokat kell javítani a hatékonyságon.

A statisztikai hivatal kimutatása szerint a mezőgazdasági területek 67,6 százaléka szántó (amibe beletartoznak a fólia- és az üvegházak alatti területek is), a legelők és kaszálók részaránya 28,8%. A háztáji kiskertek a mezőgazdasági összterületek egy százalékát tették ki. A gyümölcs-, szőlő-, és a díszcserjetermesztő farmok a mezőgazdasági területek 2,6 százalékát jelentik.

AZ INS adatait fejlesztési régiókra vetítve azt látjuk, hogy a legtöbb kisgazdaságot a dél-keleti és észak-keleti – zömében moldvai – régiókban tartják nyilván, míg a romániai mezőgazdasági szántóterület 35 százalékát a déli és a délnyugati régiókban dolgozzák meg. Az állattenyésztési ágazatban 2020-hoz képest 13,8 százalékkal csökkent a sertés-, 3 százalékkal a szarvasmarha-, és 2,6 százalékkal a juhállomány, nőtt viszont a kecskék (1,6%), és a szárnyasok (0,2%) létszáma.

Sok kistermelő abbahagyja, a családi gazdaságok jelenthetik a megoldást

A romániai mezőgazdasági termelők zömét kitevő kisgazdaságok boldogulásáról Becze Istvánt, a három székelyföldi megye falugazdászait foglalkoztató Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnökét kérdeztük. A mezőgazdasági szakember szerint a román agrárágazat tízévente egymillió kisgazdaságot veszít el, az egykori földművesek vagy kihalnak, vagy abbahagyják a gazdálkodást, a fiatal- és középkorú nemzedék rendszerint városra költözik.

Idézet
Ezzel a trenddel az a nagy baj, hogy a gazdálkodást abbahagyó székelyföldiek többsége nem a székely megyék városaiban telepszik le, hanem a magasabb átlagkeresetet nyújtó Kolozsvárt, Brassót vagy Bukarestet célozza meg”

– mutat rá a vidék elnéptelenedésének veszélyeire a gazdaszervezet vezetője.

Becze István arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisgazdaságok többsége részmunkaidős termelésről szól: a gazda főállásban cégnél dolgozik, vagy nyugdíjas, és szabadidejében kertészkedik vagy állatot tart. Ennek az életmódnak az az előnye, hogy a család számára sokan megtermelik az egészséges élelmiszert, ez a réteg ugyanis önellátásra rendezkedett be: tart pár tyúkot, birkát, kecskét, disznót, esetleg tehenet. A mezőgazdasági szakember szerint az volna a kívánatos, hogy amikor az önellátó kisgazdaságok tulajdonosai lemondanak a gazdálkodásról, a mezőgazdasági területeiket helyi fiatal gazdáknak értékesítsék, vagy adják bérbe.

kistermelő Galéria

Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a családi gazdaságok jövőjében bízik

Fotó: Haáz Vince

A gazdaköri vezető szerint az igazi megoldást azonban a családi gazdaságok megerősödése jelenti, ez szabhat ugyanis határt a romániai nagyüzemek gyors léptékű terjeszkedésének, ami Erdély szempontjából nemkívánatos trend. Dél-romániai példák bizonyítják, hogy rengeteg falu teljes elnéptelenedéséhez vezetett a nagyüzemi mezőgazdaság, amikor a települések körüli földterületeket sok ezer hektáros farmok vették birtokba. Ezek a nagy cégek mindössze néhány mezőgépésszel dolgoznak, és a vidék lakossága számára nem nyújtanak munkalehetőséget, megélhetést.

Idézet
Attól függően, hogy ki mivel szeretne foglalkozni, egy családi gazdaságban könnyen kiszámítható, hogy mekkora mezőgazdasági területből, illetve állatállományból tud valaki megélni.

Aki fejőrobotot vásárol, az 65 fejőstehenet is tarthat, aki viszont fejőházban gondolkodik, annak elegendő harminc is. Hasonlóan kiszámítható a szükséges juh-, kecske- vagy másféle állatállomány létszáma. Vagy aki intenzív, fólia alatti vagy üvegházas kertészkedéssel foglalkozik, ott a családot egy ötven áras terület is eltartja” – mutat rá néhány példával a családi gazdaságok boldogulására Becze István.

A székelyföldi gazdaszervezet vezetője szerint a vidéki életforma megőrzése elképzelhetetlen helyi gazdálkodás nélkül, ennek viszont a családi gazdaság az alappillére.

korábban írtuk

Nem a kisgazdáknak áll a zászló, a szakember szerint a szövetkezés lehet a mentőöv
Nem a kisgazdáknak áll a zászló, a szakember szerint a szövetkezés lehet a mentőöv

Nehéz évet zárt a romániai mezőgazdaság, a legnagyobb ráfizetést a gabonatermesztők könyvelhették el. Magyar Lóránd-Bálint RMDSZ-es parlamenti képviselőt mérlegkészítésre kértük: milyen volt az elmúlt esztendő és mi várható idéntől az agráriumban?

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 04., szerda

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén

Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén
2025. június 04., szerda

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre

Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat

A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat
2025. június 04., szerda

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint

Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint
2025. június 04., szerda

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok

Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok
2025. június 04., szerda

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei

Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei
2025. június 04., szerda

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken

Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért

Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).

Adománygyűjtő kampány indult Parajd turizmusának megújításáért
2025. június 04., szerda

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa

Semmi sem garantálja, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, be kell tartani a Korond-patak elterelésének befejezésére kitűzött július elsejei határidőt – jelentette ki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter a székelyföldi településen.

Fechet: nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb árhullám Parajdon, július elsejéig megelőzhető az ökológiai katasztrófa
2025. június 04., szerda

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket

Bogdan Ivan gazdasági miniszter és Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán a helyi hatóságokkal és szakemberekkel a helyszínen tájékozódik a parajdi sóbányában kialakult helyzetetről, miközben nyolc európai szakértőt várnak a helyszínre.

Érkeznek a külföldi szakértők, két miniszter is a helyszínen követi nyomon a parajdi fejleményeket