Nem bizonyult partnernek a mezőgazdasági minisztérium

Fazakas Miklós zöldségtermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) országos alelnöke a paradicsomprogram megjelenése óta harcol a pályázati kiírás megváltoztatásáért, de a minisztériummal folytatott többszöri egyeztetés ellenére a LAPAR-nak csak annyit sikerült elérnie, hogy kitolják a tavaszi programban részesülő gazdák terményeinek értékesítési határidejét júliusra.

Az ágazat megmentésére nem elegendő a de minimis támogatás

A fiatal gazdákat célzó pályázatok kiírásának kritériumrendszerében is kiemelt szerephez jutott idén a zöldségtermesztés, a pályázatokban ez kapta a legmagasabb pontszámot. Ennek ellenére a nyárádkarácsoni zöldségtermesztő úgy látja, ez a vonat már tíz évvel ezelőtt elment, amikor a kormány hagyta, hogy az ország legjobb zöldségtermesztő vidékein – Dél-Románia bizonyos térségeiben, partiumi településeken, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, de más régiókban is – gyakorlatilag felszámolódjon a szántóföldi zöldségtermesztés. Mára pár gazda kertjében maradt hagyma, gyökérzöldség, káposzta vagy más zöldségféle, ezek nagybani termesztése minimálisra zsugorodott.

„Az erdélyi, romániai zöldségtermesztés leépülésével párhuzamosan erősödött meg a lengyel, a magyar és más országok kertészete és kivitele. Románia nem tudott élni a lehetőségekkel, régi zöldségtermesztési hagyományaival.

Csökkenő kereslet, kiszolgáltatott termelők

A székelyföldi szakember a zöldségforgalmazási adatokra alapozva illusztrálja, hogy az egészséges élelmiszer-fogyasztásra ösztönző kormánystratégia hiányában az utóbbi években folyamatosan csökken a zöldségfogyasztás Romániában. A nyárádkarácsoni kertészetéből az Auchan több üzletét paradicsommal és egyéb zöldséggel ellátó termelő arra panaszkodik, hogy míg öt évvel ezelőtt kétnaponta szállított 2 tonna paradicsomot az áruházlánc kolozsvári üzletébe, addig idén nyáron két hét alatt sem fogy el két tonna paradicsom. Igaz, közben jelentősen bővült az eladási felület is – gombamód szaporodnak a kisebb-nagyobb üzletek –, de ezzel együtt sem nő a zöldségfélék forgalma, inkább csökken. Fazakas ezzel magyarázza, hogy Maros megyéből több, zöldséget termesztő vállalkozó is abbahagyta tevékenységét. A termelők arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni – aki egyáltalán mezőgazdasági munkásnak jelentkezik, az horribilis fizetést kér –, másrészt az értékesítési lehetőségek beszűkülése nagyon megnehezítette a gazdák boldogulását.