Fazakas Miklós nyárádkarácsoni fóliaházában. A paradicsom iránt is visszaesett a kereslet
Fotó: Makkay József
Idén is látványos népszerűségnek örvend a 3 000 eurós de minimis támogatással működő paradicsomprogram. Azonban a csúcstermelés időszakában piacra kerülő hatalmas mennyiségű paradicsom az értékesítési gondok miatt csak részben jut el a fogyasztókhoz. Szakemberek szerint változtatni kell a programon, hogy termelőnek, fogyasztónak, és az ágazat fejlődésének egyaránt jót tegyen a támogatás. Országos gazdaérdekvédelmi szervezet vezetőjével, Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó vázolta lapunknak a kertészet nehéz helyzetének okait.
2024. augusztus 08., 09:562024. augusztus 08., 09:56
Rekordszámú gazda jutott idén paradicsomtermesztési támogatáshoz, miután a Petre Daea volt mezőgazdasági miniszter által évekkel ezelőtt elindított de minimis program korábbi szabályzatát megváltoztatva idéntől egy háztartáson belül több családtag is igényelhette az 1000 négyzetméteres felületen fólia alatt vagy üvegházban termelt paradicsom után járó 3 000 eurós támogatást. Az összeg felét, 1500 eurót a mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül már kifizette a minisztérium, a hátramaradt részt az elszámolás után, szeptemberben kapják meg a zöldségtermesztők. A termelői könyv alapján értékesíthető termékek forgalmát idén alig ellenőrizték a mezőgazdasági igazgatóságok munkatársai – amit sokan a választási évvel hoznak összefüggésbe –, így gyakorlatilag minden pályázó gond nélkül hozzájut a támogatás utolsó részletéhez.
ugyanis a kisgazdák által megtermelt nagy mennyiségű termék az év bizonyos időszakában a zöldségpiacok túltelítődéséhez vezet, miután a kistermelők áruházaknak, hiper- és szupermarketeknek nem igazán tudják értékesíteni terményeiket. A kezdeti félelmek beigazolódtak: idén is sok dél-romániai paradicsomtermesztő gazda küzdött azzal a gonddal, hogy a paradicsomérés csúcsidényében egy lej körüli nagybani áron tudta értékesíteni áruját, ami gyakorlatilag ráfizetésessé tette a kertészkedést.
Az agrárvállalkozó területeinek csak kis részére igényelhetett de minimis támogatást
Fotó: Makkay József
Fazakas Miklós zöldségtermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) országos alelnöke a paradicsomprogram megjelenése óta harcol a pályázati kiírás megváltoztatásáért, de a minisztériummal folytatott többszöri egyeztetés ellenére a LAPAR-nak csak annyit sikerült elérnie, hogy kitolják a tavaszi programban részesülő gazdák terményeinek értékesítési határidejét júliusra.
– a pénzből a gazdák építsenek új fóliaházakat, vezessenek be korszerű termesztési, öntözési technológiákat, stb. –, és azok is részesülhessenek támogatásban, akik tíz árnál nagyobb felületen termelnek” – foglalja össze az érdekvédelmi szervezetek kérését a Maros megyei agrárvállalkozó.
Fazakas szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett támogatás inkább populista módszernek, mint szakmailag megalapozott dotációnak bizonyult, ami szerinte érdemben nem segít az utóbbi tíz évben leépült zöldségtermesztési ágazaton. Míg korábban meghirdették a program második, őszi szakaszát is – ahol már tettek némi engedményt más zöldségek termesztésére is –, idén egyelőre nincs szó a program őszi folytatásáról.
Paprikatermesztésre nem adtak támogatást, a gazdák viszont ezt akertészeti haszonnövényt is kedvelik
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdákat célzó pályázatok kiírásának kritériumrendszerében is kiemelt szerephez jutott idén a zöldségtermesztés, a pályázatokban ez kapta a legmagasabb pontszámot. Ennek ellenére a nyárádkarácsoni zöldségtermesztő úgy látja, ez a vonat már tíz évvel ezelőtt elment, amikor a kormány hagyta, hogy az ország legjobb zöldségtermesztő vidékein – Dél-Románia bizonyos térségeiben, partiumi településeken, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, de más régiókban is – gyakorlatilag felszámolódjon a szántóföldi zöldségtermesztés. Mára pár gazda kertjében maradt hagyma, gyökérzöldség, káposzta vagy más zöldségféle, ezek nagybani termesztése minimálisra zsugorodott.
„Az erdélyi, romániai zöldségtermesztés leépülésével párhuzamosan erősödött meg a lengyel, a magyar és más országok kertészete és kivitele. Románia nem tudott élni a lehetőségekkel, régi zöldségtermesztési hagyományaival.
Gyökeres stratégiaváltásra van szükség, amelynek nyomán prioritásként kellene kezelni a zöldségtermesztést” – érvel az országos gazdaérdekvédelmi szervezet alelnöke.
Fotó: Makkay József
A székelyföldi szakember a zöldségforgalmazási adatokra alapozva illusztrálja, hogy az egészséges élelmiszer-fogyasztásra ösztönző kormánystratégia hiányában az utóbbi években folyamatosan csökken a zöldségfogyasztás Romániában. A nyárádkarácsoni kertészetéből az Auchan több üzletét paradicsommal és egyéb zöldséggel ellátó termelő arra panaszkodik, hogy míg öt évvel ezelőtt kétnaponta szállított 2 tonna paradicsomot az áruházlánc kolozsvári üzletébe, addig idén nyáron két hét alatt sem fogy el két tonna paradicsom. Igaz, közben jelentősen bővült az eladási felület is – gombamód szaporodnak a kisebb-nagyobb üzletek –, de ezzel együtt sem nő a zöldségfélék forgalma, inkább csökken. Fazakas ezzel magyarázza, hogy Maros megyéből több, zöldséget termesztő vállalkozó is abbahagyta tevékenységét. A termelők arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni – aki egyáltalán mezőgazdasági munkásnak jelentkezik, az horribilis fizetést kér –, másrészt az értékesítési lehetőségek beszűkülése nagyon megnehezítette a gazdák boldogulását.
Úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésben a ma széles körben elterjedt szalmás gabona-olajos magvak-kukorica termesztése mellett vagy helyett lenne érdemes átnyergelni a cukorrépára, len, kender és más – egykoron jó pénzt hozó – haszonnövény termesztésére. Ugyanakkor a zöldségtermesztés fejlesztésére külön stratégia kell államilag, vagy uniós forrásokból származó finanszírozási lehetőségekkel. Fazakas Miklós szerint csak egy ilyen átfogó stratégia keretében lehet hatékony a kistermelőket ösztönző de minimis támogatás is.
Románia-szerte naponta több tonna érett paradicsom végzi a kukákban, miután hirtelen annyi a termény, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás.
Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és három szövetséges ország tíz hónapja hiába kéri az illetékes önkormányzatokat és a román fejlesztési minisztériumot, hogy erősítsenek meg néhány földutat, két gyaloghidat és két hidat.
A Richter-skálán 3,9-es erősségű földrengés volt szombaton 4 óra 33 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A szeles időjárás miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország területének több mint felére.
Elfogadhatatlannak tartjuk és a lehető leghatározottabban elítéljük a romániai magyarokat ért incidenseket – írta a magyar külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán, miután tárgyalt Emil Hurezeanu román külügyminiszterrel.
Őrizetbe vettek, majd hatósági felügyelet alá helyeztek három CFR-drukkert, akik elkobozták egy Universitatea-szurkoló sálját és zászlaját. Ugyanakkor a CFR-szimpatizánsokat – köztük magyarokat – súlyosan bántalmazó U-rajongóknak nem találják a nyomát.
Emil Boc polgármesterhez és a rendőrséghez hasonlóan a Kolozsvári Universitatea néhány magyar szurkolója, továbbá egy civil szervezet is megkérdőjelezi, hogy nemzetiségük miatt bántalmaztak magyar fiatalokat futballhuligánok Kolozsváron.
Nagy a nyüzsgés a dél-erdélyi autópálya egyetlen, még hiányzó szakaszán épülő alagutak körül és magukban a vájatokban is. A több mint 700 dolgozót és 300 munkagépet mozgósító építők immár több tíz méteres előrehaladásról tudnak beszámolni.
Szokatlan helyszínen, a parajdi sóbányában került sor a Taste of Transylvania gasztronómiai fesztiválra, amelyen erdélyi, bukaresti és budapesti csúcséttermek ételkínálatát kóstolhatta meg a rendezvényen részt vevő népes vendégsereg.
A Brassó, Kovászna és Hargita megyeiket – és nemcsak őket – célozza az az online felmérés, amely arra kérdez rá, hogy melyek a legnépszerűbb célpontok, ahová az utazók el szeretnének jutni a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtérről.
A hétvégén újból megnyitják a látogatók előtt a Menyházai Medve-barlangot. A turistalátványosság felújításon és bővítésen esett át, az eddigi 100 méter helyett 300 méter mélyre kísérik a hegy gyomrába az idegenvezetők a csoportokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!