Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Fotó: Makkay József

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Krónika

2024. június 14., 15:402024. június 14., 15:40

2024. június 14., 16:092024. június 14., 16:09

A mezőgazdasági minisztérium által pár éve indított Tomata program keretében a melegházakban megtermelt paradicsom és uborka értékesítése is szerepel. A program keretében az állam 1000 négyzetméterre számolva 3000 eurós, „de minimis” támogatást nyújt a zöldségtermesztő gazdáknak.

A gazdák most arra panaszkodnak, hogy a paradicsom nagybani eladásából származó pénzből még a betakarítás és a szállítás költségeit sem tudják fedezni, így ahelyett, hogy még jobban eladósodjanak, kénytelenek lemondani a betakarításról, így gyakorlatilag az összes munkájuk eredményéről.

A digi24.ro hírportál újságírói ellátogattak az Ilfov megyei Vidra község egyik termelőjéhez. Petrică Bolocan elmondta, hogy a tavalyi szezonban körülbelül 5 tonna paradicsomot dobott ki, idén pedig legalább 3 tonnát fog kidobni. Ennek az az oka, hogy Romániában nincs piaca az olyan terményeknek, mint a paradicsom, a padlizsán és az uborka, és a közvetítők, akik felvásárolják ezeket a terményeket a romániai gazdáktól, nagyon alacsony árat adnak, hiszen idén bőséges a termés.

Vagyis az üzletek, kereskedők 1 lejért veszik meg a dél-romániai paradicsom kilóját, a gazdák pedig legalább 4 lejt akarnak kapni, hogy profitot termeljenek. Viszont a jelenlegi helyzetben már hajlandóak eladni két lejért is egy kiló paradicsomot, csak azért, hogy ne dobják ki. Ilyen helyzetek már előfordultak már Romániában az elmúlt években, amikor nagy mennyiségű uborka, padlizsán és paradicsom komposztként végezte.

A gazdák szerint az egyik megoldás az lenne, ha az állam által felajánlott támogatási program más mezőgazdasági terményekre, például uborkára, padlizsánra is vonatkozna, valamint ha a hatóságok lehetővé tennék, hogy a gazdák az Unirea állami élelmiszer-felvásárló és -forgalmazó állami vállalatnál értékesíthessék a terményeiket – ahol az állam minden szükséges feltételt előkészített az ilyen termények forgalmazásához.

Az Unireát 2019-ben létesítette a szaktárca, de az elmúlt években nem működött, erőfeszítések árán 2022 októberében sikerült elindítani a tevékenységét. Az állami tőkével működő vállalat a hazai zöldségtermelőket akarja helyzetbe hozni azzal, hogy az ország zöldségtermesztő vidékeinek gazdáitól helyi szövetkezeteken keresztül felvásárolja a terményeket,

és azt nagybani forgalmazóként értékesíti üzletláncoknak, üzleteknek és minden olyan kereskedőnek, aki hajlandó részt venni a hazai termékek forgalmazásában. Mindezt a kommunizmus éveiben működő, úgynevezett Aprozar-boltok, vagyis zöldség- és gyümölcsüzletek mintájára képzelték el. Az állami felvásárlási program fő szereplői azok a gazdák, akik a kistermelőknek szánt „de minimis” támogatással láttak hozzá zöldségtermesztéshez.

Az Ilfov megyei gazda azt mondta, jelenleg 1,5 lej és 1 lej közti áron tudja csak eladni a paradicsomot, de ez nem elég ahhoz, hogy profitot termeljen és beruházásokat eszközöljön - mert a termeléshez szükséges anyagok, vagyis minden input 30%-kal drágult a tavalyi évhez képest.

Ezért legalább 4-5 lejt kéne kapjon a gazda a paradicsom kilójáért. „A de minimis támogatás nem fedezi a termelő költséget, ahhoz, hogy most 1000 négyzetméternyi területen vetőmagot termesszünk az érés második ciklusára, 10 000 lejre lenne szükségünk, hogy termést hozzunk létre. Őszig sok a munka a paradicsommal, akkor meg majd újra eladjuk 1 lejért kilóját” – mondta keserűen a gazda.

korábban írtuk

Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára
Nem a kiskereskedelmi árstop, hanem a szövetkezeti háló a megoldás a gazdák számára

Húsz százalékra csökkentené Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az élelmiszerek kiskereskedelmi árrését, ezzel védve a mezőgazdasági termelőket. A Krónika által megkérdezett Becze István agrárszakember szerint a gazdákon a szövetkezeti háló segíthet.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli
2024. június 13., csütörtök

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet

Romániában jelenleg a háztartások 80 százalékának van vezetékes internetkapcsolata, amelyeknek a 93 százaléka optikai szálas – jelentette ki egy csütörtöki szakmai konferencián Marius Săceanu, az országos távközlési hatóság (ANCOM) főtitkára.

Még mindig meghaladja az ezret azoknak a településeknek a száma, ahol nincs vezetékes internet
2024. június 13., csütörtök

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet

Közvitára bocsátották az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezetet – jelentette be csütörtökön Marcel Ciolacu kormányfő.

Közvitán az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló jogszabálytervezet
2024. június 12., szerda

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét

Az Európai Bizottság szerdán az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján jóváhagyta, hogy az UniCredit olasz bankcsoport felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét – közölte az uniós testület.

Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy az UniCredit felvásárolja az Alpha Bank romániai érdekeltségét
2024. június 12., szerda

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés

Az idei első negyedévben több mint 11 300 lakást adtak használatba Romániában, 3969-cel kevesebbet, mint 2023 ugyanezen időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Jóval kevesebb lakást adtak használatba az első negyedévben, csupán egy régióban volt növekedés
2024. június 12., szerda

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta

Az áprilisi 5,9 százalékról májusban 5,12 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tovább csökkent az infláció, a szolgáltatások drágultak a leginkább tavaly óta
2024. június 11., kedd

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést

Nyáron 21 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet szeretne otthonában a romániaiak több mint fele (57%), tízből négyen (42%) pedig szinte minden nap használják a légkondicionálót – derült ki az E.ON kedden közzétett felméréséből.

Növekszik miatta az áramfogyasztás, de a romániai háztartások egyharmada használ nyáron légkondicionáló berendezést
2024. június 11., kedd

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag

Az EU tagállamai az uniós GDP 12,9 százalékának megfelelő összeget, összesen 1882 milliárd eurót költöttek nyugdíjakra 2021-ben – derül ki a Eurostat kedden közzétett adataiból.

Kevesebbet fordít Románia nyugdíjakra GDP-arányosan, mint az uniós átlag
2024. június 11., kedd

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa

A Szállás.hu platform tulajdonosa, a Szallas Group felvásárolta a Litoralulromanesc.ro szállásközvetítő oldalt üzemeltető cég tulajdonjogának nyolcvan százalékát, ezzel a román tengerpart szálláskínálatának nagyrészét vonta be portfóliójába.

Román tengerparti szálláshelyeket kínáló platformot vásárolt fel a Szállás.hu tulajdonosa
2024. június 11., kedd

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké

A múlt évben 7175 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme és 2872 lej az egy főre jutó bevétel; ez 11, illetve 11,5 százalékos növekedést jelent a 2022-es évhez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Másfélszer nagyobb a városiak havi jövedelme, mint a vidéken élőké