Szállításra kész áru. A felvásárlók által kínált árak az előállítási költségeket sem fedezik
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Románia-szerte naponta több tonna érett paradicsom végzi a kukákban, miután hirtelen annyi a termény, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás, mert a szubvenció miatt sokan fogtak bele a termesztésbe, miközben a felvásárlás nem biztosított, az áruházláncok pedig a külföldi importárut részesítik előnyben. Olyan Arad megyei gazdálkodóval is beszélgettünk, aki épp a tavalyi tapasztalatok miatt mondott le idén a paradicsomtermesztési támogatásról.
2024. június 27., 10:172024. június 27., 10:17
2024. június 27., 10:272024. június 27., 10:27
A bukaresti mezőgazdasági minisztérium által néhány éve elindított paradicsomtermesztési program keretében az állam 1000 négyzetméter fóliasátras, illetve egy hektár szabadföldi paradicsom termesztését támogatja 3000 euróval. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági vállalkozásokig terjed, az igénylés nem túl bürokratikus,
„Nagyon jól jött a gazdáknak, hogy előre megkapták ezt a pénzt, mivel az inputanyagokkal, a vetőmaggal, műtrágyával, fóliasátorral kiadások vannak. A második részletet azután kapják majd meg, miután a minimálisan előírt hat tonna termést értékesítették” – magyarázta kérdésünkre Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
A termelők számára előnyös a paradicsomtermesztésre szánt támogatás, szeretnék azonban, hogy az értékesítési láncba is bekerüljenek. „Az eredménye messze van a kitűzött céloktól, mivel nagyon nehéz bekerülni a nagy üzletláncokba. Azok még mindig az importárut preferálják, legyen szó lengyelországi almáról, spanyolországi paradicsomról vagy kínai fokhagymáról. Szó volt arról, hogy a szupermarketekben az úgynevezett rövid beszerzési láncon érkező, tehát a helyi termelőktől származó áru negyven százalékot kell kitegyen, de szerintem még messze állunk ettől az aránytól” – folytatta a falugazdász.
A kiszámítható értékesítés hiányára panaszkodott az Arad megyei Kisiratos község alpolgármestere, Andó László, aki maga is földműveléssel foglalkozik. Tavaly igényelte az állami támogatást egy hektár szabadföldi paradicsom termesztésére, de idén – épp a múltévi keserű tapasztalatok alapján – már nem vágott bele.
A termelőnél olcsó, az üzletben drága a népszerű zöldség
Fotó: Pixabay
„Amíg ki nem alakul a felvásárló, feldolgozó és csomagoló cégek hálózata, marad ez a káosz – osztotta meg a véleményét. – Egyre kevesebb a kisüzletek meg a termelői piacok száma, a szupermarketek visszaszorították ezeket, és hiába termel a paraszt, nincs hol eladja. Szerződést senki nem biztosít, ez a legnagyobb probléma, mert én is szívesen teszek egy hektár padlizsánt vagy két hektár paradicsomot, ha biztosan tudom, hogy azt valaki majd megveszi.”
Andó László példának hozta fel, hogy a szomszédos dombegyházi termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján megkapta a fokhagyma vetőmagot tőlük, ugyanakkor garantálták a termény felvásárlását is – így idén inkább ezzel foglalkozott, nem a paradicsomtermesztéssel. Bár tavaly ő szerencsésnek mondhatta magát, hiszen egy pályázat révén létrehozott helyi szövetkezetben egy részét fel is dolgozták a termésnek.
Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.
„Nekifogtunk, hogy feldolgozzuk a saját üzemünkben. Főztük, csomagoltuk, de a kapacitás nem bírta – a kezdeti nehézségek, ugye –, közben a paradicsom elkezdett érni, így aztán muszáj volt piacra dobni interneten, meg jártam vele a piacokat, és eladogattuk tonnánként. Szerencsém volt, mert később ültettem, mint mások, így akkor kezdett érni, amikor a többieké már lebetegedett. Ráadásul elkaptam a befőzési időszakot, és akkor egy hektárról 35 tonna jó minőségű paradicsomot eladtam, de utána nyolc-tíz tonna így is rám rohadt a földön” – magyarázta a termelő. Aki szerint nem a munka okozott nehézséget, hanem az értékesítés, a bizonytalanság, hogy vajon sikerül-e túladni az árun, vagy kárba vész az egész.
Andó László szerint a szupermarket-láncokba bekerülni egy kistermelőnek „szinte lehetetlen”
Fotó: Andó László/Facebook
A Digi24.ro portál szerint a felvásárlók 1 lejt hajlandók adni a paradicsom kilójáért, miközben ahhoz, hogy némi profit is legyen rajta, legalább négy lejt kellene kapniuk a termelőnek. A végső fogyasztók, a vásárlók azonban semmit sem tapasztalnak az alacsony árból, ha piacra vagy a szupermarketbe mennek. A hasznot mindig a viszonteladók teszik zsebre – állapította meg a zöldségtermesztéssel foglalkozó kisiratosi alpolgármester.
„Mindig ők nyernek. Mindenféle rizikó nélkül kétszeres, de legtöbbször háromszoros hasznot húznak. Például azok, akik az aradi piacokon árulnak, 90-95 százalékban viszonteladók, nekem meg mint termelőnek esélyem sincs asztalhoz jutni. De egyébként is a termelőnek nem igazán van ideje piacolni, mert vagy termel, vagy piacol. A mai világban már nem működik, hogy ültetek egy kisebb mennyiségű paradicsomot vagy paprikát, és azt kilónként eladogatom a piacon. Mennyiséget és minőséget kell előállítani, és arra kellene biztosítani egy felvásárlói, előszerződéses rendszert, ami biztosítékot jelent, hogy el tudjuk adni az árut” – összegezte lapunknak Andó László.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bukarest 5. kerületének korábbi polgármestere arról vált híres-hírhedté, hogy személyesen végez ellenőrzéseket, váratlanul „csap le” az üzletekre/lokálokra, showműsorrá alakított terepszemléit pedig nagy felhajtás övezi.
Újabb történelmi-néprajzi régiókra terjesztik ki az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres Via Transilvanica turistaútvonalat, az első kilométerkövet már felavatták.
A romániai egészségügy égető problémája a prevenció, a szükséges oltások és szűrővizsgálatok kérdése. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvossal járjuk körül a prevenció témáját.
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás