Nagy József, Tamás Sándor és Máthé István
Fotó: Bíró Blanka
A háromszéki borvízforrások megfelelőbb kiaknázása is téma lesz a hétvégén Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló, A Kárpát-medence ásványvizei című konferencián.
2017. augusztus 22., 15:352017. augusztus 22., 15:35
Románia ötszáz településén jegyeznek ásványvízforrásokat, ezek egyharmada székelyföldi – a Székelyföld Európa szinten is borvíznagyhatalom – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a hétvégén Háromszéken megszervezendő, A Kárpát-medence ásványvizei című, immár 13. alkalommal tető alá hozott nemzetközi tudományos konferencia programját.
Az augusztus 24–27. között Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló konferenciát a Sapientia EMTE, az Aquasic Közösségek Közti Társulás, a Kovászna Megyei Tanács, a Miskolci Egyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Kassai Műszaki Egyetem szervezi.
Közel nyolcvan résztvevő regisztrált. Összesen 18 előadás hangzik majd el az ásványvizek előfordulásáról, kihasználásáról, helyi vonatkozásban többek között Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiájáról, a kovásznai ásványvizek és széndioxid-feltörések geofizikájáról, a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-ér-rendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, a kovásznai mofettákról vagy a torjai Büdös-barlang írott történetéről.
– ismertette Tamás Sándor. Mint részletezte, csak Kovászna városában 30 forrás van, ám a városhoz tartozó Vajnafalván a magángazdaságokban is rengeteg borvízkút van, így együtt a számuk meghaladja a százat. „Célunk, hogy a beüzemelt kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával” – szögezte le a közgyűlés elnöke.
Nagy József, az Aquasic Közösségek Közti Társulás vezetője rámutatott, első ízben szervezik a konferenciát Háromszéken, ez pedig azért is fontos, mert a térségben hanyatlóban van az ásványvízpalackozás, így
Újságírói kérdésre összegezte, hogy jelenleg Kovászna megyében öt palackozó működik: Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn kis kapacitású gyógyforrások vizét palackozzák, Szentkatolnán a Lidl saját márkás ásványvizét, Bibarcfalván a cég lízingelt egy automata töltősort, de nem tudta fizetni, ezért visszatértek a félautomata gyártásra, így a termelés csak „botladozik”. ű
a vélemények szerint az elhibázott magánosítás, majd a rossz menedzsment a kudarc oka. Nagy József rámutatott, Háromszéken a feltörő ásványvíz 0,5 százalékát palackozzák. Romániában összesen 56 forrásra váltották ki az engedélyt, ebből 20 található Székelyföldön, a legnagyobbak – például a borszéki üzem, vagy a Hargita Gyöngye – havonta 15- 20 millió liter ásványvizet palackoznak, míg az előpataki töltő kapacitása havi 60 ezer liter.
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy tavaly próbálták megmenteni a bodoki töltőüzemet, a bodoki és a megyei önkormányzat megvásárolta és újraindította volna, ám a liciten nem kínálhattak többet a felértékelési árnál, így egy bukaresti vállalkozó vette meg, aki nem is tervezi az újraindítását.
– szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ kezdeményezett egy törvénymódosítást, ami szerint az ásványvizek kitermelése után befizetett adóból több maradna a helyi önkormányzatoknál, és hogy ne csak az ásványvizek, hanem a forrásvizek és az asztali vizek után is vezessék be a palackozási illetéket, ezzel is visszaszorítva a nem egyenlő versenyt.
Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.
Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.
Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.
Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.
Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.
szóljon hozzá!