Székelyföld, a kiaknázatlan borvíznagyhatalom

Nagy József, Tamás Sándor és Máthé István •  Fotó: Bíró Blanka

Nagy József, Tamás Sándor és Máthé István

Fotó: Bíró Blanka

A háromszéki borvízforrások megfelelőbb kiaknázása is téma lesz a hétvégén Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló, A Kárpát-medence ásványvizei című konferencián.

Bíró Blanka

2017. augusztus 22., 15:352017. augusztus 22., 15:35

Románia ötszáz településén jegyeznek ásványvízforrásokat, ezek egyharmada székelyföldi – a Székelyföld Európa szinten is borvíznagyhatalom – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a hétvégén Háromszéken megszervezendő, A Kárpát-medence ásványvizei című, immár 13. alkalommal tető alá hozott nemzetközi tudományos konferencia programját.

Az augusztus 24–27. között Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló konferenciát a Sapientia EMTE, az Aquasic Közösségek Közti Társulás, a Kovászna Megyei Tanács, a Miskolci Egyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Kassai Műszaki Egyetem szervezi.

Közel nyolcvan résztvevő regisztrált. Összesen 18 előadás hangzik majd el az ásványvizek előfordulásáról, kihasználásáról, helyi vonatkozásban többek között Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiájáról, a kovásznai ásványvizek és széndioxid-feltörések geofizikájáról, a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-ér-rendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, a kovásznai mofettákról vagy a torjai Büdös-barlang írott történetéről.

Idézet
Minden harmadik székelyföldi településen van ásványvíz- vagy gyógyvízforrás, mintegy 2000-et tartanak nyilván, ezek közül 600 van Kovászna megyében”

– ismertette Tamás Sándor.  Mint részletezte, csak Kovászna városában 30 forrás van, ám a városhoz tartozó Vajnafalván a magángazdaságokban is rengeteg borvízkút van, így együtt a számuk meghaladja a százat. „Célunk, hogy a beüzemelt kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával” – szögezte le a közgyűlés elnöke.

Nagy József, az Aquasic Közösségek Közti Társulás vezetője rámutatott, első ízben szervezik a konferenciát Háromszéken, ez pedig azért is fontos, mert a térségben hanyatlóban van az ásványvízpalackozás, így

minden eszközt meg kell ragadni, hogy a potenciális befektetők figyelmét erre a kiaknázatlan erőforrásra irányítsák.

Újságírói kérdésre összegezte, hogy jelenleg Kovászna megyében öt palackozó működik: Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn kis kapacitású gyógyforrások vizét palackozzák, Szentkatolnán a Lidl saját márkás ásványvizét, Bibarcfalván a cég lízingelt egy automata töltősort, de nem tudta fizetni, ezért visszatértek a félautomata gyártásra, így a termelés csak „botladozik”. ű

A nagy kapacitású málnásfürdői és bodoki töltők pedig jelenleg nem működnek,

a vélemények szerint az elhibázott magánosítás, majd a rossz menedzsment a kudarc oka. Nagy József rámutatott, Háromszéken a feltörő ásványvíz 0,5 százalékát palackozzák. Romániában összesen 56 forrásra váltották ki az engedélyt, ebből 20 található Székelyföldön, a legnagyobbak – például a borszéki üzem, vagy a Hargita Gyöngye – havonta 15- 20 millió liter ásványvizet palackoznak, míg az előpataki töltő kapacitása havi 60 ezer liter.

Tamás Sándor emlékeztetett, hogy tavaly próbálták megmenteni a bodoki töltőüzemet, a bodoki és a megyei önkormányzat megvásárolta és újraindította volna, ám a liciten nem kínálhattak többet a felértékelési árnál, így egy bukaresti vállalkozó vette meg, aki nem is tervezi az újraindítását.

Idézet
Van tőkeerő, elképzelés és akarat, ám olyan szabályozás van érvényben, ami mindezt ellehetetleníti”

– szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ kezdeményezett egy törvénymódosítást, ami szerint az ásványvizek kitermelése után befizetett adóból több maradna a helyi önkormányzatoknál, és hogy ne csak az ásványvizek, hanem a forrásvizek és az asztali vizek után is vezessék be a palackozási illetéket, ezzel is visszaszorítva a nem egyenlő versenyt. 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Elindult a Boldogasszony zarándokvonat – A nehéz helyzetben levő parajdiakért és háromszékiekért is imádkoznak

Elindult a csíksomlyói pünkösdi búcsúra a 12. Boldogasszony zarándokvonat csütörtök kora reggel a budapesti Keleti pályaudvarról.

Elindult a Boldogasszony zarándokvonat – A nehéz helyzetben levő parajdiakért és háromszékiekért is imádkoznak
2025. június 05., csütörtök

Parajdi bányakatasztrófa: nincsenek hódok a környéken, amelyek miatt meghiúsult volna a Korond-patak elterelése

A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.

Parajdi bányakatasztrófa: nincsenek hódok a környéken, amelyek miatt meghiúsult volna a Korond-patak elterelése
2025. június 05., csütörtök

Másodszor keresi fel a gyimesi csángó iskolát Magyarország köztársasági elnöke

Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.

Másodszor keresi fel a gyimesi csángó iskolát Magyarország köztársasági elnöke
2025. június 04., szerda

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén

Mintegy négymillió köbméter víz került a parajdi sóbányába, keresik a bányafalu alatt fekvő közeli helyszínt, ahol turisztikai értékkel is bíró sós tavat hozhatnának létre a bányából kiszivattyúzandó tömény sós vízzel.

Négymillió köbméteres sós tónak keresnek helyszínt Parajd környékén
2025. június 04., szerda

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre

Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az állami tartalékalapból küldtek ivóvizet a Kis-Küküllő menti településekre
2025. június 04., szerda

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat

A parajdi községháza szerdán bejelentette, hogy a sóbányát ért katasztrófa után hivatalos adománygyűjtést indít, és a pénzt teljes egészében a község fejlesztésére fordítják.

Adománygyűjtést indít a helyi közösség fejlesztésére a bányakatasztrófa után a parajdi önkormányzat
2025. június 04., szerda

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint

Káros hatást gyakorol az élővilágra és az ivóvízellátásra egyaránt a magas sótartalmú vizeknek a folyóvizekbe kerülése – vonják le a következtetést erdélyi magyar biológusok és kémikusok a parajdi bányaszerencsétlenséggel kapcsolatban.

A teljes régió élővilágát, ivóvízellátását negatívan befolyásolja a parajdi sószennyezés szakértők szerint
2025. június 04., szerda

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok

Mindenki fesztiválja – ezzel a mottóval szervezik meg idén június 23–29. között 13. alkalommal a Szent László Napokat.

Mindenki fesztiválja lesz Nagyvárad ünnepe, a 13. Szent László Napok
2025. június 04., szerda

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei

Több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói.

Űrgeodéziai módszerekkel figyelik magyar kutatók, miként mozognak a parajdi bánya sótömbjei
2025. június 04., szerda

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken

Egy emberként mozdultak meg székelyföldi, romániai, magyarországi szervezetek, civilek, hogy segítsenek a háromszéki árvízkárosultakon.

Szolidaritás a bajban: rengeteg civil segíti a Máltai Szeretetszolgálat munkáját az árvíz sújtotta háromszéki településeken