Fotó: Korabeli felvétel
A Segesvár és Szentágota között 124 évvel ezelőtt épített, majd 1965-ben felszedett keskeny nyomtávú vasútvonal újraépítésén fantáziál a két kisváros polgármestere. Mindkét település és kistérsége jelentős turisztikai potenciállal bír, a nosztalgiavonat pedig növelné a látogatók számát.
2022. december 12., 19:112022. december 12., 19:11
2022. december 12., 19:242022. december 12., 19:24
Segesvár és Szentágota, a Nagy-Küküllő völgye és a Hortobágy közötti műút teljesen megújult; a Maros, illetve Szeben megyei kisváros közti távolságot autóval kevesebb mint egy óra alatt le lehet tekerni. De mi lesz az egykori keskeny nyomtávú vasúttal, amelyet még a 19. század végén avattak, és 1965-ben szedtek fel? Látnak-e esetleges újjáépítésében turisztikai potenciált a helyi elöljárók? Egyáltalán felvállalnának-e egy ilyen jelentős beruházást? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Iulian Sîrbu és Alin Ciprian Schiau–Gull polgármesterekkel, valamint Mihai Blotorral, a Prietenii Mocăniţei (A Mokanyica barátai) nevű egyesület vezetőjével.
Bár a két városkát összekötő kisvasút már régóta történelem, egyik település elöljárója sem veti el a sínpár újjáépítésének gondolatát. Abban egyetértenek, hogy az órákon keresztül zötykölődő vonat már nem lehet a Segesvár és Szentágota közti személyszállítás alternatívája, azt viszont tudják, hogy idegenforgalmi szempontból újabb löketet adna a térségnek.
Annál is inkább, mivel a gőzmozdonya még mindig megvan – tette hozzá.
„Egy gond van, hogy a város kijáratánál a nyomvonal helyenként beépült, máshol a kiszélesített műút vagy éppenséggel a patak került közelebb hozzá vagy telepedett rá” – magyarázta a Maros megyei város elöljárója, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a sínek Angofa másik oldalán kerülnék meg a városrészt. Hasonló probléma áll fenn Ágotán is, ahol már lehetetlen bevezetni a vasutat a város főterére.
Az egyesületbe szerveződött hobbivasutasoknak sikerült rendbe tenniük a hortobágyi fennsíkon, Szentágotától nyugatra fekvő Holcmány és Hortobágyfalva közti mintegy kilenc kilométeres szakaszt, ami rendkívül dicséretes kezdeményezés Schiau–Gull szerint. Az elöljáró azonban úgy véli, hogy a síkság kínálta látvány messzemenően elmarad attól, amit a Szentágota és Segesvár közti domborzatok és egykori szász falvak képesek nyújtani.
– fejtette ki a fiatal városatya.
Bár az 1898-ban átadott 51 kilométeres szakaszt a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság építette, a két elöljáró tisztában van azzal, hogy a jelenlegi jogi és pénzügyi keretek közt a két város beleegyezése és hozzájárulása messzemenően nem elegendő a terv megvalósításához. A legnagyobb gondot a nyomvonal kialakítása és a tulajdonjogi viszonyok rendezése jelentené. A több mint 125 évvel ezelőtt épített töltés még sok helyen látszik, helyenként egy-egy udvart szel keresztül. Máshol benőtte az erdő, vagy rátelepedett a megyei út.
Fotó: Korabeli felvétel
„Valóban szebb a táj Ágotától keletre, mint Szeben irányába. Csakhogy ennek van egy hátulütője is: a dombok között sokkal nehezebb vasútvonalat építeni, majd karbantartani, mint a síkságon – hívta fel a figyelmet a Prietenii Mocăniţei képviselője, Mihai Blotor.
Ráadásul az a gőzmozdony, amelyről Iulian Sîrbu beszélt, és valóban hosszú éveken keresztül Segesvár egyik terét ékesítette, már két esztendeje a Szeben megyei civilek tulajdonát képezi.
A Királyföld két kisvárosát összekötő vasútvonalat három év alatt építették ki, az ünnepélyes megnyitót 1898. november 17-én tartották. Kezdetben három, Bécsújhelyen gyártott gőzös vontatta a naponta többször közlekedő szerelvényeket. Tíz éven keresztül a Segesvár–Szentágotai Vasúti Társaság, majd 1908 után a Magyar Államvasutak üzemeltette. Szintén ekkor kezdődött el a második szakasz építése is, amely Ágotát Nagyszebennel kötötte össze. Az újabb 61 kilométeres sínpárt 1910. szeptember 26-án adták át. Ugyanakkor Hortobágyfalvától elkészült a vurpódi leágazás is, amely további 13 kilométernyi vasutat jelentett.
Az impériumváltást követően még hosszú ideig működött a Segesvár–Szentágota–Nagyszeben-járat, mígnem 1965-ben a kommunista rendszer felszámolta az első szakaszt. Szintén a 60-as évek végén került ki Ágota főteréről is a sínpár.
A két Szeben megyei város közti forgalom az 1989-es rendszerváltást követő évtizedben állt le. Előbb a teherszállításról mondtak le, majd az egyetlen megmaradt személyszállító járatot szüntették be. Szentágotától mindkét irányba, Nagyszeben, illetve Segesvár felé a vasútvonalat sikerült B kategóriás műemlékké nyilváníttatni – függetlenül attól, hogy a sínpárok még léteznek, vagy évtizedekkel ezelőtt beolvasztották.
Szalagvágás nélkül, de hivatalos keretek közt adták át kedden délben a Segesvár és Szentágota közötti 106-os jelzésű megyei út felújított és kiszélesített szakaszát. Ezáltal sikerült összekapcsolni a Szászföld Maros és Szeben megyei régióit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!