Mit nem tanítanak meg nekünk az ’56-os forradalomról az iskolában?

Lönhárt Tamás szerencsés kivételként ismertette az új 7. osztályos magyarságtörténeti tankönyvet •  Fotó: Horváth László

Lönhárt Tamás szerencsés kivételként ismertette az új 7. osztályos magyarságtörténeti tankönyvet

Fotó: Horváth László

Két szóban el lehetne mondani, mit írnak a romániai tankönyvek az 1956-os magyar forradalomról: szinte semmit. A szakemberek szerint épp ezért lenne fontos az élő történelemóra, az, hogy meghívják az iskolákba a szemtanúkat, hiszen hamarosan már nem lesznek közöttünk. Ráadásul a megosztott személyes élmények a diákságot is jobban megérintik, mint a száraz tankönyvszövegek.

 

Pap Melinda

2019. október 30., 18:202019. október 30., 18:20

Most kell kutatni, bemutatni az 1956-os forradalmat, mert az egykori szemtanúk már nem sokáig lesznek közöttünk – ezzel a vészjósló mondattal indította Lönhárt Tamás történész, egyetemi oktató a Kolozsvár Társaságnál kedd este tartott Mit írnak az 1956-os forradalomról a romániai tankönyvekben? című kerekasztal-beszélgetést. Ezzel a házigazda, a Kolozsvár Társaságot képviselő, szintén a 80-as éveiben járó Buchwald Péter is egyetértett, aki élete „legszenzációsabb időszakának” nevezte az ’56-os időszakot. Kifejtette:

az est célja éppen az volt, hogy rámutassanak: a romániai tankönyvekben alig változott a téma tárgyalása ahhoz képest, hogy miként volt a Ceușescu-időszakban. 

A beszélgetést a Veress Enikő történelemtanárral közösen moderáló Lönhárt Tamás kollégáihoz szólva rámutatott: ha most nem teszik meg, nem lesz mit továbbadni, és ha ezt a fiatalokról szóló történetet nem tudják közel vinni a mostani fiatalokhoz, „tanári hivatásukban buknak meg”.

Az I. világháború emlékezetét csak írásos forrásokból ismerjük, a II. világháborúról is kevés, a tanúk által élő szóban elmesélt anyag maradt fenn, és „az ’56-os forradalom vonata is elmegy”. Az akkori események szemtanúi a 80-as éveikben járnak, most kell megkeresni, elhívni az iskolákba őket, hogy meséljenek.

Az erdélyi srácok "regénye"

Az ő visszaemlékezéseiket fogja össze a tavaly megjelent Erdélyi srácok című könyv is, mely elsősorban a fiataloknak szól, nekik igyekszik elmondani az ’56-os fiatalok történeteit. Mivel nem akadémiai kiadványnak készült, könnyedebb stílusban tálalja a túlélők visszaemlékezéseit. „Úgy lehet olvasni, mint egy regényt” – hangzott el.

A Papp Annamária történésszel, újságíróval és Vig Emese televíziós újságíróval közösen írt kiadványról az est egyik meghívottja, Benkő Levente történész beszélt. Benkő még újságíróként kezdte el gyűjteni a túlélők visszaemlékezéseit, és adta ki 1998-ban a Volt egyszer egy ’56 című kiadványban.

Az Erdélyi srácok ennek a bővített, javított változata, ugyanis még mindig kerülnek elő újdonságok, olyan történetek, amelyek még nem voltak ismertek.

„Ezért lenne nagyon fontos, hogy megkérdezzük a szemtanúkat” – figyelmeztetett Papp Annamária.

Az alaptanterv: béklyó és kolonc

Az ilyen kiadványok azért fontosak, mivel – mint az est során bebizonyosodott – a romániai tankönyvekből alig tudhat meg a diák valamit az 1956-os magyarországi eseményekről, és szinte semmit az erdélyiekről.

Benkő Levente, Veress Enikő és Lönhárt Tamás a Kolozsvár Társaságnál tartott beszélgetésen •  Fotó: Horváth László Galéria

Benkő Levente, Veress Enikő és Lönhárt Tamás a Kolozsvár Társaságnál tartott beszélgetésen

Fotó: Horváth László

Az első akadály maga az alaptanterv, mely Lönhárt Tamás szerint egyszerre „béklyó és kolonc”, és csak bizonyos osztályokban tárgyalja az ’56-os forradalmat, a hidegháború részeként. 

Szerencsés kivétel a történelemtankönyvek sorában az új 7. osztályos magyarságtörténeti tankönyv, melyben fiatal történészek ismertetik az 1956-os budapesti forradalom lecsapódását, eseményeit Erdélyben. Ebben viszont a magyarországi történések nincsenek részletesen kibontva, mivel kifejezetten az erdélyi kisebbségi diákoknak készült. De ez is csak kezdet, ahonnan el lehet indulni – figyelmeztetett Lönhárt Tamás. 

A többi tankönyvben alig egy mondat szerepel ’56-ról, győzte meg a hallgatóságot a történész, aki sorra olvasta fel a különböző iskolai kiadványok vonatkozó passzusait,

melyek nemcsak röviden, de sok esetben félretájékoztató módon tálalják a témát. És nem utolsósorban bükkfanyelven, melyet sokszor történészként maga sem ért, nemhogy a diákok, ismerte be a moderátor. Épp a felsorolt okok miatt

tanárfüggő, hogy ki mit tanít meg diákjainak 1956-ról, mennyit mesél az órán vagy más alkalmakon a pesti, erdélyi vonatkozásokról, hogyan próbálja meg alternatív eszközök, filmek vagy a túlélők bemutatásával közelebb hozni a témát a diáksághoz.

Papp Annamária történész, újságíró,  valamint Váradi Éva-Andrea és Vajnár János Zsolt történelemtanárok •  Fotó: Horváth László Galéria

Papp Annamária történész, újságíró, valamint Váradi Éva-Andrea és Vajnár János Zsolt történelemtanárok

Fotó: Horváth László

Az iskolások ugyanis vajmi keveset tudnak a történelmi eseményről, például azt sem, hogy a lyukas, címertelenített zászló magyar találmány, elsőként az ’56-os forradalomban használták. „Ott van az ’56-os emlékmű a Sétatéren, gyakran elmennek mellette a diákok, de azt sem tudják, hogy mi az” – mutatott rá Vajnár János Zsolt, a kolozsvári Brassai Sámuel Középiskola történelemtanára.

Alternatív eszközökkel a gyors tempó ellen

Vajnár szerint a pedagógusoknak nagyon meg van kötve a kezük a tanterv miatt, mert túl tömör. Vajnár János Zsolt és Váradi Éva-Andrea, a Báthory István Elméleti Líceum történelemtanára az esemény meghívottjaiként rámutattak:

a tananyag annyira zsúfolt, hogy egyetlen téma jut egy órára, így az ’56-os forradalmat is csak 50 perc alatt lehet taglalni,

ami túl gyors tempó. Ráadásul, ha szabadnapok miatt kiesik pár óra, el sem tudnak jutni az anyag végére, az 1989 utáni történésekre többnyire már nem jut idő. 

Ezért is fontosak az olyan alternatív eszközök, iskolai események, mint például az ’56-os forradalomról szóló középiskolai vetélkedő, melyet nemrég szerveztek meg Szamosújváron. Az immár 12. alkalommal megtartott versenynek épp az a célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel az akkori eseményeket, annak erdélyi vonatkozásait, ugyanis az idei kiadáson már ezek is tételként szerepeltek.

korábban írtuk

Emberközelben a történelem: érdekli a fiatalokat 1956
Emberközelben a történelem: érdekli a fiatalokat 1956

A személyessé tett, visszaemlékezések, családi történetek segítségével megvilágított történelem közelebb kerül a fiatalokhoz – mondta el megkeresésünkre Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. 

Az aranyosegerbegyi iskolások a Kolozsvár Társaság pályázatára jelentkezve mélyültek el a témában Párdy Klára Réka történelemtanár irányításával, mint elmondták, dolgozataikhoz többnyire az internetről inspirálódtak. És az Erdélyi srácok című könyvből, melynek szereplőiről színdarabot írtak.

Idézet
Amit mi összegyűjtöttünk, az nyersanyag, lényeg, hogy tovább éljenek ezek a történetek”

– örvendezett a hírnek Benkő Levente.

Film, képregény és élő beszéd

A filmek is jó alternatívának bizonyulnak a történelmi esemény bemutatására, az 1956-os forradalomról rengeteg alkotás született, elég az egyik közönségkedvencre, a Szabadság, szerelemre gondolni. Mifelénk moziban ritkán láthatók, többnyire a Duna Tv-n lehet őket kifogni, de van tanár, aki órára is beviszi, hisz

egy film sokkal jobban felkelti a gyerekek érdeklődését, mint a könyv. Magyarországon képregények is készültek azzal a céllal, hogy közelebb vigyék a témát a fiatalokhoz. 

A hallgatóság, előtérben a jó példaként bemutatott aranyosegerbegyi iskolások •  Fotó: Horváth László Galéria

A hallgatóság, előtérben a jó példaként bemutatott aranyosegerbegyi iskolások

Fotó: Horváth László

Hasznosak lehetnek a kiállítások is, az egyik ilyet 2016-ban készítették el a kolozsvári protestáns teológián, majd az álló pannókat 18 erdélyi iskolába vitték el és állították fel a folyosókon, hogy a diák „belefuthasson”. Ezek mind hasznosak,

a leghatásosabb azonban az élő beszéd, amikor az egykori szemtanú meséli el a gyerekeknek a saját fiatalkorát. Dávid Gyula irodalomtörténész, politikai elítélt beszámolóját például tátott szájjal hallgatták a gyerekek,

látszott, hogy a hallottak érzelmileg is meghatották őket. Papp Annamária szerint az élő történelemóra a Gulágra elhurcoltak történeteinek átadására is jó eszköznek bizonyult, és most is ezt kellene alkalmazni. „Még nem késő, még vannak túlélők. Most még itt vannak közöttünk” – hívta fel a figyelmet. Ráadásul szívesen is mesélnek, hiszen a történtek továbbadása számukra is fontos. Lönhárt Tamás is rámutatott: a kulturális reprodukció szempontjából is fontos, hogy legyen élő szó az öregek és fiatalok között.

 

 

 

 

 

 

 

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 05., csütörtök

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak

Három nap alatt 21 házkutatást hajtottak végre Szatmár megyei adócsalók ellen, biztosítási intézkedésként 714 ezer lej értékű ingatlanvagyont foglaltak le a hatóságok.

Adócsalás elleni hadjárat Szatmárban, több ingatlant lefoglaltak
2025. június 05., csütörtök

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Csíksomlyón.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán felavatták Potápi Árpád János emléktábláját
2025. június 05., csütörtök

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek

A szenzorokkal ellátott villanyrendőröket jelölik a friss festések, hogy a sofőrök tudják, hová kell állniuk várakozás közben.

Új útburkolati jelek okoztak fejtörést a sofőröknek
2025. június 05., csütörtök

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat

A Wizz Air által 2024. július elején indított Brassó és Budapest közötti közvetlen repülőjáratok igazi sikernek bizonyultak: egyre többen utaznak repülővel a Cenk alatti város és a magyar főváros között.

Egyre többen repülnek Brassó és Budapest között, új németországi járattal bővül a vidombáki kínálat
2025. június 05., csütörtök

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)

Elkeseredett, szótlan emberek, reményvesztettség és a hatóságok titkolózása jellemzi a sóbánya tragédiája utáni helyzetet Parajdon. Miközben újságírók lepték el a település utcáit, a helybéliek arra várnak, hogy ne ők legyen a figyelem középpontjában.

„Hogy az élet tovább menjen, meg kell menteni a sóbányát” – Riport a bányakatasztrófa sújtotta Parajdról (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek a csíksomlyói búcsú zarándokai

A Hargita Megyei Mentőszolgálat idén is felkéri a csíksomlyói búcsúra érkező zarándokokat, hogy kellő körültekintéssel és megfelelő felkészüléssel vegyenek részt az eseményen, saját biztonságuk és egészségük megóvása érdekében.

Biztonsági, egészségügyi szempontból is legyenek körültekintőek  a csíksomlyói búcsú zarándokai
2025. június 05., csütörtök

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében

Több mint 300 000 liter ivóvizet osztottak ki csütörtökig 16 Kis-Küküllő menti település lakosságának, miután a parajdi bányakatasztrófa nyomán a vezetékes víz emberi fogyasztásra alkalmatlan lett a magas sókoncentráció miatt.

Továbbra is magas a vezetékes víz sókoncentációja Maros megyében
2025. június 05., csütörtök

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját

Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes bejelentette, azonnali támogatást kapnak a Kovászna megyei árvízkárosult települések, az RMDSZ kérésére finanszírozást biztosítanak a Korond-patak záportározójára.

Tánczos: azonnali támogatást nyújtanak az árvízkárosultaknak, finanszírozzák a Korond-patak záportározóját
2025. június 05., csütörtök

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás

Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a csütörtöki mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus.

Parajd: a víz a mennyezetig ellepi a tárnákat, a régi bányánál elkerülhetetlen a beomlás
2025. június 05., csütörtök

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére

Mintegy háromszázezer zarándokot várnak pünkösd szombatján az idei csíksomlyói búcsúba, amelyre a gyalogos zarándokok védelmében útlezárásokkal és biztonsági intézkedésekkel készülnek a szervezők.

Csíksomlyói búcsú: 300 ezer zarándokot várnak, adománygyűjtést hirdettek a háromszéki árvízkárosultak megsegítésére