A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum adott otthont az 1956-os forradalomról szóló diákvetélkedőnek
Fotó: Facebook/Kemény Zsigmond Elméleti Líceum
A személyessé tett, visszaemlékezések, családi történetek segítségével megvilágított történelem közelebb kerül a fiatalokhoz, mint az iskolai tananyagban szereplő, amely nem fektet túl nagy hangsúlyt az 1956-os forradalom témájára – mondta el megkeresésünkre Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. A Kolozs megyei szórványlíceum a szabadságharc témájában megszervezett diákvetélkedő helyszíne volt.
2019. október 23., 08:042019. október 23., 08:04
Hogyan közelít a diákság az 1956-os forradalom témájához az iskolai tananyagon keresztül és azon kívül? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárát. A pedagógust nemcsak a szovjet megszállás és terror elleni magyar szabadságharc kirobbanásának mai évfordulója apropóján faggattuk, hanem azért is, mert a Kolozs megyei szórványlíceum volt a házigazdája hétfőn annak a vetélkedőnek, amelyen a megye nyolc középiskolájának 30 diákja adott számot az 1956-os forradalomról szerzett tudásáról.
Nemcsak kincses városbeli, de tordai, bánffyhunyadi, dési és szamosújvári fiatalok is részt vettek a megmérettetésen.
Lukács-Erdei Ibolya, aki tíz éve tanít történelmet a szamosújvári tanintézetben, megkeresésünkre elmondta, a kötelező tananyagban tulajdonképpen kevés olyan téma kínálkozik, amely mentén érinthetik az 1956-os forradalmat, főként esettanulmányok kapcsán lehet bevonni az oktatásba a témát. Hetedik osztályban magyarságtörténelemből tanítják a forradalmat az 1956 Erdélyben című fejezetben, itt természetesen szó esik a magyarországi eseményekről, de ezen kívül más témák, például a kommunizmus kapcsán lehet csak érinteni.
„A tananyagban nincsen benne olyan részletesen, mint például az 1848-as forradalom, annak ellenére, hogy a gyerekeket nagyon érdekli 1956. Tanári tapasztalatom az, hogy a jelenkori események – mondjuk az első világháborútól kezdődően – sokkal közelebb állnak a gyerekekhez, mint a régebbiek, mint amilyen az 1848-as forradalom és szabadságharc” – mondta el a pedagógus. Sajnos egyre kevesebb az esély arra, hogy volt 56-osokkal, elítéltekkel, bebörtönzöttekkel, az események tanúival személyesen találkozhassanak a diákok, mindazonáltal ahhoz, hogy a forradalom témájához közel kerüljenek, szükség van személyességre, visszaemlékezésekre, nagyszülők elmesélésére is, így mindenképpen közelebb lehet hozni a gyerekekhez a történelmet
– fejtette ki Lukács-Erdei Ibolya. Úgy fogalmazott, sokkal megfoghatóbb, érdekesebb a gyerek számára, amit személyessé lehet számára tenni, sok tanár pedig tananyagon kívül is igyekszik hangsúlyt fektetni olyan történelmi témákra, amik nincsenek jelen a tantervben kellőképpen.
Fotó: Facebook/Kemény Zsigmond Elméleti Líceum
„A tizenkettedikes anyagban a román kommunizmus tanításakor is mindig bevonom az 1956-os forradalom kérdését, hiszen úgy adták ki Nagy Imre miniszterelnököt, hogy először román kézre került. Egyébként a szamosújvári iskolában mindig megemlékezünk október 23-ról éppúgy, mint március 15-ről vagy október 6-ról, ezek a rendezvények is tudatosítják a gyerekekben ezeknek a történelmi eseményeknek a jelentőségét” – mondta a pedagógus.
Kitért arra is, hogy
A feladatok közt szerepelt kreatív jellegű is: egy 56-os forradalmár jellemzése címmel kellett szabad fogalmazást írni, ehhez persze szükségük volt a diákoknak azokra az információkra, amelyekből felkészültek. A vetélkedő első díját a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium csapata nyerte megosztva. Nagyon szoros volt a verseny, sokáig fej fej mellett haladt valamennyi csapat, az első helyezettek pontszámát nem sok választotta el a második, harmadik helyezettekétől, és a végén villámkérdéseknek kellett eldönteniük a sorrendet. A Téka Alapítvány által működtetett szamosújvári kollégiumba a környékbeli szórványtelepülésekről is járnak gyerekek, a pedagógus elmondása szerint a vetélkedőn az iskolából részt vevő diákok határozottan ügyesnek bizonyultak.
Gyakorta elhangzik manapság, hogy a gyerekeket egyre nehezebb megfogni az iskolai tananyaggal: hogyan alakul ez a történelem esetében? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát. „Igyekszünk egyre több műveltető feladatot bevinni az oktatásba, hogy a gyerekek egyre többet dolgozzanak önállóan felfedezőkként, sokszor nem a frontális tanítás módszerét alkalmazzuk. Fontos, hogy sok szerep jusson a diáknak, és az is, hogy az effajta, modern oktatási eszközökkel gazdagított órák előkészítése sok energiába kerül” – mondta el a pedagógus. Hozzátette, lévén, hogy a tanterv egy történelemórát ír elő egy héten, nehéz úgy haladni az anyaggal, hogy a gyermek elég szerepet kapjon és mégis tartani lehessen a ritmust, hiszen rendkívül zsúfolt a történelemtanterv is, mint általában minden tantárgy tanterve.
Több magyarországi portál is interjút készített a napokban Hakan Aydemir török kutatóval, akinek elmélete szerint sikerült megállapítani a székelyek eredetét.
Ütlegelés és egyéb erőszakos tettek miatt büntetőeljárás indult a Beszterce-Naszód megyei Ispánmező polgármestere, Sorin Hognogi ellen, miután a település egyik kocsmájának teraszán megütött egy férfit.
Közel 300 polgármesterjelölttel vág neki az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásnak, amelyen az erdélyi megyéken kívül a Kárpátokon túli Bákó és Gorj megyében is indít tanácsosjelölti listát.
Hargita megye több régiójában havazott csütörtök reggel, Maroshévíz és Borszék között, a 15-ös országúton csúszásgátlót szórtak le az útkarbantartók.
Fiatalkorú diákot molesztált egy nevelő az egyik nagyváradi középiskolában.
Szakszerűtlenül, hanyag módon felszerelt közlekedési táblákkal csúfítottak el egy műemlék hidat Nagyszebenben.
Három ukrán állampolgárt keresnek a hegyimentők a Máramarosi-havasokban – közölte csütörtök reggel Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont vezetője. Később arról tájékoztatott, hogy egyiküket sikerült megtalálni, a többiek mentése még zajlik.
Jelenleg egy hónapon át van természetes hó Brassópojánán, de tíz év alatt az is eltűnhet – figyelmeztetnek turisztikai szakemberek, akik szerint Európa számos síparadicsomához hasonlóan Erdélyben is befellegezhet a síelésnek.
Iktatta jelöltségét szerdán az illetékes választási bizottságnál Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, aki az RMDSZ színeiben szerezne újabb, harmadik mandátumot.
Az RMDSZ-ből a román Nemzeti Liberális Pártba (PNL) iratkozott át Érszakácsi polgármestere, Sipos József – jelentette be szerdán a PNL Szatmár megyei szervezetének vezetője, Adrian Cozma parlamenti képviselő.
szóljon hozzá!