Emberközelben a történelem: érdekli a fiatalokat 1956

Kiss Judit 2019. október 23., 08:04

A személyessé tett, visszaemlékezések, családi történetek segítségével megvilágított történelem közelebb kerül a fiatalokhoz, mint az iskolai tananyagban szereplő, amely nem fektet túl nagy hangsúlyt az 1956-os forradalom témájára – mondta el megkeresésünkre Lukács-Erdei Ibolya, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanára. A Kolozs megyei szórványlíceum a szabadságharc témájában megszervezett diákvetélkedő helyszíne volt.

A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum adott otthont az 1956-os forradalomról szóló diákvetélkedőnek Fotó: Facebook/Kemény Zsigmond Elméleti Líceum

Hogyan közelít a diákság az 1956-os forradalom témájához az iskolai tananyagon keresztül és azon kívül? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát, a szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceum történelemtanárát. A pedagógust nemcsak a szovjet megszállás és terror elleni magyar szabadságharc kirobbanásának mai évfordulója apropóján faggattuk, hanem azért is, mert a Kolozs megyei szórványlíceum volt a házigazdája hétfőn annak a vetélkedőnek, amelyen a megye nyolc középiskolájának 30 diákja adott számot az 1956-os forradalomról szerzett tudásáról.

Nemcsak kincses városbeli, de tordai, bánffyhunyadi, dési és szamosújvári fiatalok is részt vettek a megmérettetésen.

A vetélkedő jelentősége a magyarságtudat építése és erősítése mellett abban is áll, hogy ez az egyedüli Kolozs megyei szintű magyar nyelvű történelmi verseny, amely középiskolásoknak szól.

Lukács-Erdei Ibolya, aki tíz éve tanít történelmet a szamosújvári tanintézetben, megkeresésünkre elmondta, a kötelező tananyagban tulajdonképpen kevés olyan téma kínálkozik, amely mentén érinthetik az 1956-os forradalmat, főként esettanulmányok kapcsán lehet bevonni az oktatásba a témát. Hetedik osztályban magyarságtörténelemből tanítják a forradalmat az 1956 Erdélyben című fejezetben, itt természetesen szó esik a magyarországi eseményekről, de ezen kívül más témák, például a kommunizmus kapcsán lehet csak érinteni.

Az érdekli a diákot, ami valamiképpen megtapasztalható

„A tananyagban nincsen benne olyan részletesen, mint például az 1848-as forradalom, annak ellenére, hogy a gyerekeket nagyon érdekli 1956. Tanári tapasztalatom az, hogy a jelenkori események – mondjuk az első világháborútól kezdődően – sokkal közelebb állnak a gyerekekhez, mint a régebbiek, mint amilyen az 1848-as forradalom és szabadságharc” – mondta el a pedagógus. Sajnos egyre kevesebb az esély arra, hogy volt 56-osokkal, elítéltekkel, bebörtönzöttekkel, az események tanúival személyesen találkozhassanak a diákok, mindazonáltal ahhoz, hogy a forradalom témájához közel kerüljenek, szükség van személyességre, visszaemlékezésekre, nagyszülők elmesélésére is, így mindenképpen közelebb lehet hozni a gyerekekhez a történelmet

Azt hiszem, mindig az érinti meg a gyerekeket leginkább, ami számukra is valamiképpen megtapasztalható. A romániai kommunizmus témája kapcsán például mindig jelentkeznek a gyerekek, mindenki elmondja, hogy szülei, nagyszülei mit meséltek neki arról az időszakról, hogy miként érintette őket személyesen a diktatúra, illetve annak hozadékai”

– fejtette ki Lukács-Erdei Ibolya. Úgy fogalmazott, sokkal megfoghatóbb, érdekesebb a gyerek számára, amit személyessé lehet számára tenni, sok tanár pedig tananyagon kívül is igyekszik hangsúlyt fektetni olyan történelmi témákra, amik nincsenek jelen a tantervben kellőképpen.

Fotó: Facebook/Kemény Zsigmond Elméleti Líceum

Felfedezőként, önállóan dolgozzon a gyerek

„A tizenkettedikes anyagban a román kommunizmus tanításakor is mindig bevonom az 1956-os forradalom kérdését, hiszen úgy adták ki Nagy Imre miniszterelnököt, hogy először román kézre került. Egyébként a szamosújvári iskolában mindig megemlékezünk október 23-ról éppúgy, mint március 15-ről vagy október 6-ról, ezek a rendezvények is tudatosítják a gyerekekben ezeknek a történelmi eseményeknek a jelentőségét” – mondta a pedagógus.

Kitért arra is, hogy

a megyei szintű vetélkedőre megadott bibliográfiából készültek a diákok, akik a forradalomhoz kapcsolódó videókat, dokumentumfilmeket is megtekintettek, ami vizuális többletet adott a bibliográfiához.

A feladatok közt szerepelt kreatív jellegű is: egy 56-os forradalmár jellemzése címmel kellett szabad fogalmazást írni, ehhez persze szükségük volt a diákoknak azokra az információkra, amelyekből felkészültek. A vetélkedő első díját a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum és a Református Kollégium csapata nyerte megosztva. Nagyon szoros volt a verseny, sokáig fej fej mellett haladt valamennyi csapat, az első helyezettek pontszámát nem sok választotta el a második, harmadik helyezettekétől, és a végén villámkérdéseknek kellett eldönteniük a sorrendet. A Téka Alapítvány által működtetett szamosújvári kollégiumba a környékbeli szórványtelepülésekről is járnak gyerekek, a pedagógus elmondása szerint a vetélkedőn az iskolából részt vevő diákok határozottan ügyesnek bizonyultak.

Gyakorta elhangzik manapság, hogy a gyerekeket egyre nehezebb megfogni az iskolai tananyaggal: hogyan alakul ez a történelem esetében? – kérdeztük Lukács-Erdei Ibolyát. „Igyekszünk egyre több műveltető feladatot bevinni az oktatásba, hogy a gyerekek egyre többet dolgozzanak önállóan felfedezőkként, sokszor nem a frontális tanítás módszerét alkalmazzuk. Fontos, hogy sok szerep jusson a diáknak, és az is, hogy az effajta, modern oktatási eszközökkel gazdagított órák előkészítése sok energiába kerül” – mondta el a pedagógus. Hozzátette, lévén, hogy a tanterv egy történelemórát ír elő egy héten, nehéz úgy haladni az anyaggal, hogy a gyermek elég szerepet kapjon és mégis tartani lehessen a ritmust, hiszen rendkívül zsúfolt a történelemtanterv is, mint általában minden tantárgy tanterve. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat