Fazakas Miklós egy őszi vetésű gabonatáblában. Az agrárvállalkozó szerint a mezőgazdaságban már nem lehet előre tervezni
Fotó: Orbán Orsolya
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő román mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek legalább három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá portálunknak a Nyárádkarácsonban gazdálkodó Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke. Az erdélyi mezőgazdasági érdekvédelem ismert szakemberét a farmján kerestük fel, és videóriportunkban arra kerestük a választ, milyen jövő vár az aszálykárral, a piacvesztéssel és a masszív élelmiszerimporttal szembesülő gazdákra.
2025. január 29., 08:012025. január 29., 08:01
Nyárádkarácson (Crăciunești) határában, a szántóföldi növénytermesztést és a fólia alatti zöldségtermesztést is magában foglaló farmján beszélgettünk Fazakas Miklóssal, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökével, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületei Ligájának (LAPAR) alelnökével.
Az elmúlt hetekben a legnagyobb román agrárérdekvédelmi szervezet, a LAPAR keretében kiértékelték a román agrárágazatra nehezedő gondokat, a gazdák kiszolgáltatottságát, ami tavaly sok száz agrárvállalkozást juttatott csődbe, vagy csődközelbe. Fazakas Miklós szerint a romániai mezőgazdaság mai nehéz helyzetének a 2020-ban tapasztalt történelmi méretű szárazság ,,ágyazott meg”. Azóta kiderült, hogy közel hasonló hatása volt a 2022-es és a 2024-es aszálynak is, ami egymásra adódva hatalmas károkat okozott az öntözés nélküli szántóföldi növénytermesztésben.
,,A mezőgazdaság helyzete azért súlyos, mert az elmúlt négy esztendő ismétlődő aszálykárát a koronavírus-járvány, majd az ukrajnai háborúval járó energiaár-robbanás tetézte. És ha ez nem volna elég, Romániában is beindult az ukrajnai olcsó mezőgazdasági termékek importja, ami az utóbbi évtizedek legnagyobb gabonaválságát okozta” – magyarázza a mezőgazdasági érdekvédelem mellett elkötelezett agrárvállalkozó.
Uborkamaradvány. A fóliasátrak egy részében még decemberben is volt termés
Fotó: Orbán Orsolya
Vendéglátónk megmutatja a szépen zöldellő őszi vetésű gabonatábláját, ami kedvező tavaszi időjárás esetén ígéretes búzahozamot biztosít a nyári aratás idejére. A nagy kérdés az, hogyan alakulnak majd az értékesítési árak, amelyek az elmúlt két esztendőben sok jóval nem kecsegtették a gazdákat. Fazakas szerint a négy esztendeje tartó válsághelyzetet nem tudja ellensúlyozni az uniós agrártámogatási rendszer, mert a pénzbeli dotáció csupán a jövedelemkiesés egy részét fedezi.
Kérdésünkre, hogy a gyenge jövedelmezőségű, vagy ráfizetéses kalászosok termesztését le lehet-e váltani nagyobb anyagi biztonságot kínáló növényi kultúrákra, a Maros megyei szakember úgy látja, hogy
Kiút lehetne a zöldségtermesztés, de az a gond vele, hogy korlátozottak az értékesítési lehetőségek. Az elmúlt 35 évben a román feldolgozóipar felszámolódott, a friss nyersanyagot nincs, aki felvásárolja, ennek hiányában pedig nehéz értékesítési lehetőséget találniuk a gazdáknak. A szántóföldi növények közül Fazakas lehetséges alternatívának tartja a cukorrépa termesztését, aminek az utóbbi években kezd felmenni az ázsiója, de nyilván ez is csak akkor éri meg, ha a megtermelt mennyiséget sikerül idejében leszerződni cukorrépa-feldolgozó gyárral.
,,Összességében a legtöbb termesztett növény jövedelmezősége szempontjából homályos a jövőkép, ami nagy terhet ró a gazdák vállára, akik nem tudnak előre tervezni” – vélekedik az agrárszakember.
Készülődés a tavaszra. Primőrzöldségek kerülnek a fóliasátrakba
Fotó: Orbán Orsolya
,,A rendelkezésünkre álló adatok alapján a LAPAR keretében kielemeztük a helyzetet, és arra jutottunk, hogy a legnehezebb helyzetben a moldvai és a dél-romániai gazdák vannak. A kereskedelmi bankok kimutatása alapján mintegy másfél milliárd euró hitelállománnyal rendelkeznek a romániai gazdák, ami után több mint három hónapja nem fizetnek törlesztőrészletet, emiatt egyre nagyobbak a kamattartozások.
– mutat rá a bajok fő okára az RMGE Maros elnöke.
Fazakas portálunknak elmondta, a LAPAR még 2024 novemberében kérte a mezőgazdasági szaktárca vezetőségétől, hogy állami garanciavállalás keretében rendezzék, illetve ütemezzék át a mezőgazdaság hitelállományát. A nyárádkarácsoni agrárvállalkozó úgy véli, nem tűzoltómunkára, hanem átgondolt stratégiára, továbbá megfizethető finanszírozásra, alacsony kamatú agrárhitelekre van szükség, hogy hosszabb távra nyújtson biztonságot a mezőgazdasági termelésben jövőt látó gazdaréteg számára.
Fazakas Miklós szerint lehet szép kormányzati jövőképet festeni a román mezőgazdaságról, azonban a hétköznapi valóság mást mutat.
Ezt nem veszi komolyan senki, nem tűnik fel az embereknek, mert a masszív import miatt a piacon bőség van. A Covid-járvány már megmutatta, hogy mennyire sérülékeny a távolról hozott termékek beszerzése. Ha beüt egy újabb járvány, és lezárják a határokat, mit fog enni az ország? Ki gondol erre? Egy olyan országról beszélünk, ahol minden szükséges élelmiszert bőséggel meg tudnánk termelni” – érvel a mezőgazdász.
A szőlőfürtök egy részét csak azután szüretelték le, miután megcsípte a téli hideg
Fotó: Orbán Orsolya
A válságból kivezető utakról szólva az RMGE Maros elnöke úgy látja, Erdélyben az egyetlen életképes gazdálkodási forma a családi gazdaság. Ehhez képest a családi gazdaságot hivatalosan nem is rögzíti a román szakminisztériumi nyilvántartás, a Kárpátokon túli nagyüzemi lobbi pedig legszívesebben elfelejtené. Ezzel szemben a LAPAR vezetőségében megerősödött erdélyi vonal ezt próbálja sikeresen ellensúlyozni.
Fazakas Miklós szeretne áttörést elérni ezen a téren, mert meggyőződése, hogy a jövő a családi gazdaságokban rejlik, ez a gazdálkodási forma őrizheti meg a vidék hagyományos arcát, ez jelentheti a falun élő gazdacsaládok boldogulását. A kisgazdaságok számára a több lábon állást ajánlja a szakember, ami nagyobb biztonságot jelent.
Amióta a befektetési alapok országszerte felvásárolják a csődbe, vagy csődközelbe jutott farmokat, jól látható, hogy ez az út számunkra nem járható. Külföldi befektetők révén Dél-Romániában több ezer hektáros megafarmok jönnek létre, aminek már semmi köze nincs a vidéki, a falusi élet fennmaradásához, miközben a környékükön minden kihal.
,,A nehézségek ellenére a családi gazdaságok biztos jövővel kecsegtetnek. A gazda nem a jövedelmezőséget számolja, hanem azt, hogy megél belőle, és családja számára megtermeli a minőségi élelmiszert. Ezt a gazdaréteget kell minden lehetséges módon támogatni nem csak anyagilag, hanem szakmai képzéssel is, hogy elsajátíthassa azokat a fenntartható technológiákat, amelyek a rendelkezésére állnak” – foglalja össze a legfontosabb teendőket az RMGE Maros elnöke.
Ezen úgy lehet segíteni, ha a gazdakörök keretében rendszeresen találkoznak a gazdálkodók, és átbeszélik a teendőket, és egymást bátorítják. Voltak már a mostanihoz hasonló nehéz idők, a mezőgazdasági termelők azonban mindig megdolgozták a földjüket, és talpon tudtak maradni. „Erre a bizakodásra és kitartásra van szükség napjainkban is” – jelentette ki a Krónikának Fazakas Miklós.
Az Országos Statisztikai Hivatal közzétette az agrárágazat átvilágítását célzó 2023. évi adatokat: a gazdák többsége kistermelő. A romániai mezőgazdaság birtokrendszerének 90 százaléka kistermelő által működtetett kisgazdaság, egy százalék a nagyüzem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Először zárt be a kolozsvári önkormányzati rendészet egy boltot büntetésül azért, mert kiskorú számára értékesített dohányterméket.
Idén is félmillió gyerek részese a meleg ebéd programnak. A hangzatosnak tűnő nagy szám ellenére azonban csak minden hatodik gyerek kaphat államilag támogatott meleg ebédet, az érintett iskolák kiválasztásáról a megyei tanfelügyelőségek döntenek.
Az elmúlt évekhez képest nem nőtt a termőföld ára Arad megyében, de azért akadnak kiugróan magas kínálatok: Pécska határában például 30 ezer eurót is kértek egy hektárért, az aranyáron kínált mezőgazdasági terület árát az autópálya közelsége srófolta fel.
A Hargita megyei Kissolymos unitárius egyházközsége egy 1772-ből származó értékes terítőt adott át megőrzésre a Magyar Unitárius Egyháznak, a textília a Vallásszabadság Háza múzeumába került.
Az ország első, 1600 méter feletti hegyimentő-állomását építik meg a borsafüredi új sípályája kabinos felvonójának hegyállomása közelében. Egy menedékházat is kialakítanak és kilátókat is építenek.
Tetemes összegre büntette az állatvédelmi rendőrség azt a Szatmár megyei férfit, aki szándékosan elhagyta a kutyáját: a falujától 35 km-re engedte szabadon, hogy a házőrző ne térhessen haza.
Újabb pályázatot nyert el a Kolozs megyei önkormányzat a csucsai Boncza-kastély felújítására, az erről szóló határozattervezetet szerdai ülésén fogadta el a képviselő-testület. Vákár István alelnök szerint tavasszal elkezdődhetnek a munkálatok.
Újra megjelent a sertéspestis Maros megyében – állapították meg a szakemberek egy háztáji gazdaságban elhullt disznók vizsgálata során. Emiatt elmaradnak vagy átszervezésre kerülnek a hétvégére tervezett disznótoros mulatságok.
Egy máramarosszigeti gépkocsivezető pofozkodással akarta jobb belátásra bírni a szabálytalankodó sofőrt, aki egy útkereszteződésben eléje vágott. Pechére az is kiderült, hogy ittasan ült a volán mögé, az egyenruhások bűnvádi eljárást indítottak ellene.
Az Aradi Szigorított Fegyintézetben fogvatartottak a – különböző cégeknél, illetve a börtön sertésfarmján végzett – munkájuk során valamivel több mint tízmillió lejjel gyarapították az intézmény jövedelmét tavaly.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!