Fazakas Miklós nyárádkarácsoni fóliaházában. A paradicsom iránt is visszaesett a kereslet
Fotó: Makkay József
Idén is látványos népszerűségnek örvend a 3 000 eurós de minimis támogatással működő paradicsomprogram. Azonban a csúcstermelés időszakában piacra kerülő hatalmas mennyiségű paradicsom az értékesítési gondok miatt csak részben jut el a fogyasztókhoz. Szakemberek szerint változtatni kell a programon, hogy termelőnek, fogyasztónak, és az ágazat fejlődésének egyaránt jót tegyen a támogatás. Országos gazdaérdekvédelmi szervezet vezetőjével, Fazakas Miklós Maros megyei agrárvállalkozó vázolta lapunknak a kertészet nehéz helyzetének okait.
2024. augusztus 08., 09:562024. augusztus 08., 09:56
Rekordszámú gazda jutott idén paradicsomtermesztési támogatáshoz, miután a Petre Daea volt mezőgazdasági miniszter által évekkel ezelőtt elindított de minimis program korábbi szabályzatát megváltoztatva idéntől egy háztartáson belül több családtag is igényelhette az 1000 négyzetméteres felületen fólia alatt vagy üvegházban termelt paradicsom után járó 3 000 eurós támogatást. Az összeg felét, 1500 eurót a mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül már kifizette a minisztérium, a hátramaradt részt az elszámolás után, szeptemberben kapják meg a zöldségtermesztők. A termelői könyv alapján értékesíthető termékek forgalmát idén alig ellenőrizték a mezőgazdasági igazgatóságok munkatársai – amit sokan a választási évvel hoznak összefüggésbe –, így gyakorlatilag minden pályázó gond nélkül hozzájut a támogatás utolsó részletéhez.
ugyanis a kisgazdák által megtermelt nagy mennyiségű termék az év bizonyos időszakában a zöldségpiacok túltelítődéséhez vezet, miután a kistermelők áruházaknak, hiper- és szupermarketeknek nem igazán tudják értékesíteni terményeiket. A kezdeti félelmek beigazolódtak: idén is sok dél-romániai paradicsomtermesztő gazda küzdött azzal a gonddal, hogy a paradicsomérés csúcsidényében egy lej körüli nagybani áron tudta értékesíteni áruját, ami gyakorlatilag ráfizetésessé tette a kertészkedést.
Az agrárvállalkozó területeinek csak kis részére igényelhetett de minimis támogatást
Fotó: Makkay József
Fazakas Miklós zöldségtermesztő agrárvállalkozó, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnöke, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) országos alelnöke a paradicsomprogram megjelenése óta harcol a pályázati kiírás megváltoztatásáért, de a minisztériummal folytatott többszöri egyeztetés ellenére a LAPAR-nak csak annyit sikerült elérnie, hogy kitolják a tavaszi programban részesülő gazdák terményeinek értékesítési határidejét júliusra.
– a pénzből a gazdák építsenek új fóliaházakat, vezessenek be korszerű termesztési, öntözési technológiákat, stb. –, és azok is részesülhessenek támogatásban, akik tíz árnál nagyobb felületen termelnek” – foglalja össze az érdekvédelmi szervezetek kérését a Maros megyei agrárvállalkozó.
Fazakas szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) által kezdeményezett támogatás inkább populista módszernek, mint szakmailag megalapozott dotációnak bizonyult, ami szerinte érdemben nem segít az utóbbi tíz évben leépült zöldségtermesztési ágazaton. Míg korábban meghirdették a program második, őszi szakaszát is – ahol már tettek némi engedményt más zöldségek termesztésére is –, idén egyelőre nincs szó a program őszi folytatásáról.
Paprikatermesztésre nem adtak támogatást, a gazdák viszont ezt akertészeti haszonnövényt is kedvelik
Fotó: Makkay József
A fiatal gazdákat célzó pályázatok kiírásának kritériumrendszerében is kiemelt szerephez jutott idén a zöldségtermesztés, a pályázatokban ez kapta a legmagasabb pontszámot. Ennek ellenére a nyárádkarácsoni zöldségtermesztő úgy látja, ez a vonat már tíz évvel ezelőtt elment, amikor a kormány hagyta, hogy az ország legjobb zöldségtermesztő vidékein – Dél-Románia bizonyos térségeiben, partiumi településeken, Aranyosszéken, a Nyárádmentén, de más régiókban is – gyakorlatilag felszámolódjon a szántóföldi zöldségtermesztés. Mára pár gazda kertjében maradt hagyma, gyökérzöldség, káposzta vagy más zöldségféle, ezek nagybani termesztése minimálisra zsugorodott.
„Az erdélyi, romániai zöldségtermesztés leépülésével párhuzamosan erősödött meg a lengyel, a magyar és más országok kertészete és kivitele. Románia nem tudott élni a lehetőségekkel, régi zöldségtermesztési hagyományaival.
Gyökeres stratégiaváltásra van szükség, amelynek nyomán prioritásként kellene kezelni a zöldségtermesztést” – érvel az országos gazdaérdekvédelmi szervezet alelnöke.
Fotó: Makkay József
A székelyföldi szakember a zöldségforgalmazási adatokra alapozva illusztrálja, hogy az egészséges élelmiszer-fogyasztásra ösztönző kormánystratégia hiányában az utóbbi években folyamatosan csökken a zöldségfogyasztás Romániában. A nyárádkarácsoni kertészetéből az Auchan több üzletét paradicsommal és egyéb zöldséggel ellátó termelő arra panaszkodik, hogy míg öt évvel ezelőtt kétnaponta szállított 2 tonna paradicsomot az áruházlánc kolozsvári üzletébe, addig idén nyáron két hét alatt sem fogy el két tonna paradicsom. Igaz, közben jelentősen bővült az eladási felület is – gombamód szaporodnak a kisebb-nagyobb üzletek –, de ezzel együtt sem nő a zöldségfélék forgalma, inkább csökken. Fazakas ezzel magyarázza, hogy Maros megyéből több, zöldséget termesztő vállalkozó is abbahagyta tevékenységét. A termelők arra panaszkodnak, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni – aki egyáltalán mezőgazdasági munkásnak jelentkezik, az horribilis fizetést kér –, másrészt az értékesítési lehetőségek beszűkülése nagyon megnehezítette a gazdák boldogulását.
Úgy véli, a szántóföldi növénytermesztésben a ma széles körben elterjedt szalmás gabona-olajos magvak-kukorica termesztése mellett vagy helyett lenne érdemes átnyergelni a cukorrépára, len, kender és más – egykoron jó pénzt hozó – haszonnövény termesztésére. Ugyanakkor a zöldségtermesztés fejlesztésére külön stratégia kell államilag, vagy uniós forrásokból származó finanszírozási lehetőségekkel. Fazakas Miklós szerint csak egy ilyen átfogó stratégia keretében lehet hatékony a kistermelőket ösztönző de minimis támogatás is.
Románia-szerte naponta több tonna érett paradicsom végzi a kukákban, miután hirtelen annyi a termény, hogy aprópénzért sem tudják eladni a termelők. A gazdák szerint ennek oka a kormány által nyújtott paradicsomtermesztési támogatás.
Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.
Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.
Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.
Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.
A Magyarok Kenyere a Jövőért ösztöndíjprogramban 25 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és anyaországi fiatal agrárszakembert díjaztak.
Hosszas „titkolózás” után végre kiderült, milyen díjszabásokkal működtethetik majd Kolozsvár első Park and Ride (parkolj és utazz) típusú, azaz P+R parkolóját.
A Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
Temesvárnak új megközelítést kell alkalmaznia, a stratégiai autonómiát – jelentette ki kedd esti eskütételén Dominic Fritz újraválasztott polgármester.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!