Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
A palántanevelés idénye van, amikor a gazdák igyekeznek megbízható emberektől vásárolni kiültetésre kerülő zöldségpalántákat. A Szilágy megyei Rátonban az Illés család palántakínálatát a megye több piacán is jól ismerik, sok visszajáró vásárlójuk van.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
A Szatmár megyei Lázári és Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti schengeni határsáv.
Albert Béla virágkertész felhozatalát nem csak a Kolozsvár szomszédságában fekvő Magyarlónán ismerik, hanem a környező falvakban és a kincses városban is. A virágkertész háztól értékesített cserepes virágai kora tavasztól késő őszig vevőre találnak.
A szászrégeni IRUM traktorgyár az 1953-ban alapított erdőkitermelési erőgépeket gyártó állami vállalat utódja. Videós riportunkban betekintést nyújtunk az erdélyi traktorgyártás kulisszatitkaiba.
Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.
Száz mangalicát tart búzai állattelepén Szász György, a disznók egy részéből háztáji kisüzemében füstölt kolbász, szalonna készül. A mezőségi községben élő gazda 20 éve vágott bele a magyar sertésfajta tenyésztésébe, amit sokan a szalonna miatt keresnek.
Az évszázados gyulakutai malom Marosszék azon ritka létesítményei közé tartozik, amely ma is működik. A vízimalmot előbb dízelmeghajtásra állították át, majd villamosították. Videós összeállításunkban bemutatjuk a családi vállalkozásaként működő malmot.
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállítóra sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A húsmarhatartás mellett döntött három évvel ezelőtt az a fiatal torockói házaspár, akik a gazdálkodást nem nyűgnek, hanem életformának tekintik. Riportunkban Bátori Erika és Both Lénárd állattelepére látogatunk el.
A szilágysági Vérvölgy kézműves táborába toppantunk be a napokban, ahol a környékbeli magyar településeken elterjedt nyári bibliahét eseményein túl a gyerekek érdekes kézműves foglalkozásokba kóstolhatnak bele Süle Erika pedagógus vezetésével.
Kicsi a világ, de azért alaposan le tud fárasztani – vontuk le a következtetést, miután életünk egyik legnagyobb kalandjaként az albán tengerpartig és vissza autóztunk. Sok fotóval tarkított élménybeszámolónkban bemutatjuk az utazás viszontagságait.
A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a turista.
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Fehér megye legdurvább magyarellenes kampánya ellenére 50 százalék fölötti eredménnyel újrázott a 22 százalékban magyarok lakta Székelykocsárd község polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna, aki magyar szórványiskolát működtet az aranyosszéki faluban.
Látogatottsági adatok