Kirándulás a flamingók Földközi-tengeri szigetén – Pazar természeti szépséget és épített örökséget láthat a Szardíniára látogató

Máramarossziget egyetlen magyar utcával maradt: a hetven éve még magyar többségű településen csak a múlt a városalapítóké

A hetven éve még nyolcvanszázalékos arányban magyarok lakta Máramarosszigeten ma egyetlen magyar nevű utca és az összlakosság mintegy 15 százalékát kitevő magyar közösség emlékeztet a monarchiabeli és a két világháború közötti pezsgő magyar világra. 

Megtört acél, megtört resicabányai magyarok – negyed évszázada vívódnak a közösségleépítő iparösszeomlással a bánsági városban

Az elöregedés, illetve a nehézipar szinte teljes összeomlása szülte tömeges elvándorlás a resicabányai magyarságot is megtizedelte. Bár lelkes közösségépítőkből ma sincs hiány, a magyarság széteső szekerét nehezen sikerül mindig azonos irányba tolni.

Turizmusfejlesztés a hagyományok útján: a románok körében is népszerű Gyula

A következetes fejlesztések révén megduplázódott a romániai vendégek körében is népszerű Gyula idegenforgalma. A viharsarki üdülővárosban folyamatosan bővítik a szolgáltatások palettáját, és a lehetőségeket kiaknázva nem félnek a konkurenciától.

Varázslatos, de taszító élményeket is kínál Nepál, az élő istennő hazája

Valaha gyönyörűséges, de mára sok helyen omladozó palotatemplomok, impozáns buddhista szentélyek, az „élő istennő” jelenléte, kedves, előzékeny helyiek, rituális halottégetések és szegénység – többek közt ezeket kínálja Nepál fővárosa.

India, a hihetetlen látványok otthona – egyhetes bolyongás a dél-ázsiai félsziget kulturális és emberdzsungelében

Szlovénia, a jó példa, ahol nem félnek a kisebbségi jogok alkalmazásától

A vidék mai urai, a szlovénok nem tagadják az amúgy tagadhatatlan – esetleg elferdíthető – múltat. A Piran/Pirano és környéke kulturális, vallási és történelmi nevezetességeit bemutató szórólap külön részt szentel az első világháború előtti örökségnek.

A bányából a piac csúcsára: erdélyi körúton a magyarországi kőfaragók küldöttsége

Az erdélyi bányák és kőfeldolgozó üzemek, valamint a magyarországi kőfaragó cégek közötti kapcsolat kiépítése volt a célja a műkőkészítő ipartestület erdélyi körútjának. A Beszterce-Naszód megyei Magura andezitbányájába a Krónika is elkísérte őket.