A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállítóra sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza.
A húsmarhatartás mellett döntött három évvel ezelőtt az a fiatal torockói házaspár, akik a gazdálkodást nem nyűgnek, hanem életformának tekintik. Riportunkban Bátori Erika és Both Lénárd állattelepére látogatunk el.
A szilágysági Vérvölgy kézműves táborába toppantunk be a napokban, ahol a környékbeli magyar településeken elterjedt nyári bibliahét eseményein túl a gyerekek érdekes kézműves foglalkozásokba kóstolhatnak bele Süle Erika pedagógus vezetésével.
Kicsi a világ, de azért alaposan le tud fárasztani – vontuk le a következtetést, miután életünk egyik legnagyobb kalandjaként az albán tengerpartig és vissza autóztunk. Sok fotóval tarkított élménybeszámolónkban bemutatjuk az utazás viszontagságait.
A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a turista.
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Fehér megye legdurvább magyarellenes kampánya ellenére 50 százalék fölötti eredménnyel újrázott a 22 százalékban magyarok lakta Székelykocsárd község polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna, aki magyar szórványiskolát működtet az aranyosszéki faluban.
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
Húsz alkalmazottal működő csíki dobozgyár lát el csomagolóanyaggal több száz romániai céget. Domokos Tamás vállalkozó szerint a csomagolóanyag-gyártás pontos fokmérője az adott ország ipari termelésének, amiben Románia nem áll túl jól.
Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.
Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.
Pincéreket, élelmiszerbolti eladókat és elektronikai szakmunkásokat képeznek Kalotaszentkirály szakiskolájában. Riportunkban a kalotaszegi iskolaközpont több évtizedes építkezését jártuk körül, amely mindig valami új létesítménnyel egészült ki.
Vegyes érzések kavarognak bennem, amikor a Mócvidék felé veszem az utam Madaras Péter meghívására. A kolozsvári állatorvos évente többször tesz lóherélő körutat, a lovakért rajongó hegyi emberek bizalmukba fogadták, maguk közé tartozónak érzik.
A gyulakutai malom újraindításának húszéves története elevenedett meg egy helyi rendezvény keretében a marosszéki faluban. A Frunza házaspár által működtetett malom a székelyföldi krumplis házikenyerek alapanyagát állítja elő.
Szilágy megye korábban legszegényebb térsége, a Zilahtól 19 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Debren község az utóbbi két évtizedben látványos fejlődésen esett át. A megyében lakosságarányosan ide érkezett a legtöbb pályázati pénz.
Látogatottsági adatok