A Kárpát-medence legrégibb, felül csapós patakmalmát csodálhatja meg, aki Torockón ellátogat a Székelykő tövében található vízimalomhoz. A magánmúzeumként működő portán a falu és a környék régi fa- és fémtárgyaival is találkozhat a turista.
A Kolozs megyei Kolozson 15 gazdacsalád alakította meg 18 évvel ezelőtt a helyi gazdakört. A gépkörként is működő helyi magyar gazdaközösséghez aratás idején látogattunk ki. Kiderült, többen is profilt váltanának a ráfizetéses gabonatermesztés miatt.
Erdély híres turistavonzó települése Torockó, messze földről érkeznek a vendégek, egyre több család az Erdélyi-középhegység legszebb településén akar pihenni. A község újraválasztott polgármesterével jártuk körül a falu fejlesztési lehetőségeit.
Fehér megye legdurvább magyarellenes kampánya ellenére 50 százalék fölötti eredménnyel újrázott a 22 százalékban magyarok lakta Székelykocsárd község polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna, aki magyar szórványiskolát működtet az aranyosszéki faluban.
A 2020-ra felújított és modern múzeumként berendezett koltói Teleki-kastély messze földről vonzza a turistákat. A birtokot bemutató riportunkban muzeológus vezetésével járjuk körül a különböző korok lenyomatát őrző kastélyt és a kastélykertet.
Húsz alkalmazottal működő csíki dobozgyár lát el csomagolóanyaggal több száz romániai céget. Domokos Tamás vállalkozó szerint a csomagolóanyag-gyártás pontos fokmérője az adott ország ipari termelésének, amiben Románia nem áll túl jól.
Lázas kampányt folytatnak a Máramaros megyei Koltón az RMDSZ, valamint a román pártok jelöltjei. A három mandátumon át független polgármesterként tevékenykedő, és idéntől az RMDSZ színiben induló Csendes Lajossal vettük száma a község útkeresését.
Felbúgó sziréna hangja jelzi a Tisza ukrajnai oldalán fekvő település lakói számára, hogy orosz harci gépek mérnek légicsapást valahol az ország belsejére. Ezt már a Máramaros megyei Hosszúmező lakossága is megszokta a román–ukrán határ közelében.
Pincéreket, élelmiszerbolti eladókat és elektronikai szakmunkásokat képeznek Kalotaszentkirály szakiskolájában. Riportunkban a kalotaszegi iskolaközpont több évtizedes építkezését jártuk körül, amely mindig valami új létesítménnyel egészült ki.
Vegyes érzések kavarognak bennem, amikor a Mócvidék felé veszem az utam Madaras Péter meghívására. A kolozsvári állatorvos évente többször tesz lóherélő körutat, a lovakért rajongó hegyi emberek bizalmukba fogadták, maguk közé tartozónak érzik.
A gyulakutai malom újraindításának húszéves története elevenedett meg egy helyi rendezvény keretében a marosszéki faluban. A Frunza házaspár által működtetett malom a székelyföldi krumplis házikenyerek alapanyagát állítja elő.
Szilágy megye korábban legszegényebb térsége, a Zilahtól 19 kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Debren község az utóbbi két évtizedben látványos fejlődésen esett át. A megyében lakosságarányosan ide érkezett a legtöbb pályázati pénz.
Immár aszfaltos úton kvadozó gyerekek motorbőgetése próbálja néha „túlkiabálni” a Reményik Sándor által bő egy évszázaddal ezelőtt versbe öntött vadvizek zúgását a ma is festői szépségű Radnaborbereken.
Vietnámra a legtöbbünk nem kifejezetten izgalmas turisztikai célpontként gondol: sokan máig egy háború sújtotta államként tekintenek a délkelet-ázsiai országra, mások a politikai rendszerrel szemben viseltetnek távolságtartással.
Naponta több tíz turistát vonz a verespataki Bányászati Múzeum. A múzeum működtetője, Valentin Rus bányamérnök a Krónikának elmondta: nagy hibának tartja a romániai bányászat felszámolását.
Korábban többször megfordultam vendégként a gyulai Százéves Cukrászdában, ezúttal azonban Balogh László mestercukrász kalauzolásával tekinthettünk bele a magyar cukrászat történetébe és a hagyományőrző receptjeiben, több terméküket is megkóstolhattuk.
Egyre gyakrabban találkozunk tejautomatákkal, a tejelő tehenet tartó farmok berendezéseiből öt lej körüli áron vásárolhatunk egy liter nyerstejet. Csíkfalvi tehéntartó gazdaságban vettük számba a tejtermelő gazdák alternatív boldogulási lehetőségeit.
Néhány évtizeddel ezelőtt még több száz körösfői család élt meg kézművességből: az asszonyok varrtak, a férfiak famegmunkálással foglalkoztak, mások kereskedésből tartották el családjukat. Riport az évszázados hagyomány végnapjairól.
Látogatottsági adatok