Keresztülhúzott számítások. Bár sokan számítottak rá, nem jár a legtöbb 1500 lejes támogatás az óvodával, bölcsődével járó kiadások fedezésére
Fotó: Pixabay
„Elfelejtettek” költségvetési forrásokat előirányozni arra a jogszabályra, amely lehetővé tenné a kisgyerekes családok számára, hogy havi 1500 lejes támogatást kapjanak a gyerekeik óvodai vagy bölcsődei elhelyezésével járó költségeik finanszírozására. A pénzügyminisztérium több pontban is kifogásolja a törvényt. A kezdeményező Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő azt mondja, az ellenérvek nem helytállóak, kidolgoznak egy újabb tervezetet, és abban bíznak, hogy jövő évtől a családok élhetnek ezzel a támogatási lehetőséggel.
2021. március 24., 07:572021. március 24., 07:57
2021. március 24., 11:552021. március 24., 11:55
Megvonná a kisgyermekes családok havi legtöbb 1500 lejes támogatását a pénzügyminisztérium, mégpedig arra hivatkozva, hogy a vonatkozó jogszabálynak számos hiányossága van, alkalmazása jelentős mértékben növelné a költségvetési hiányt. Amint arról korábban írtunk, a 2020/239-es törvény értelmében a cégek havonta legtöbb 1500 lej értékben megtéríthetik alkalmazottaiknak a gyerekeik bölcsődei és óvodai költségeit, majd ezeket az összegeket leírhatják a nyereségadóból. Ha a profitadó nem fedezi ezt a kiadást, leírhatják más közteherből is: a személyi jövedelemadóból, az áfából, a jövedéki adóból vagy a társadalombiztosítási hozzájárulásokból. A jogszabály január elsejétől érvényben van, sokan éltek is a lehetőséggel, azonban most a pénzügyminisztérium kidolgozott egy tervezetet, amellyel elhalasztja az alkalmazását.
Az elodázás okairól a szaktárca hétfőn este adott ki közleményt: az érvelésben elsősorban arra hivatkoznak, hogy a törvény elfogadásakor nem rendelték mellé a költségvetési forrást, és az idei tervezett 7,16 százalékos költségvetési hiány 7,56 százalékra emelkedne, ha folyósítják a támogatást.
A közleményben további ellenérvéket is felsorakoztatnak. Többek között arra is hivatkoznak, hogy a támogatás értékét nem lehet az áfából vagy a jövedéki adóból levonni, mert ezek európai uniós irányelvekkel szabályozottak, és mint ilyen, ezekből csak olyan adókedvezményeket lehet nyújtani, amelyek szerepelnek a direktívákban. Az uniós szabályok pedig felülírják az országos törvényeket – mivel a bölcsődei és óvodai költségek megtérítéséről szóló 2020/239-es törvény bizonyos előírásai ellentmondanak az uniós szabályzásoknak, így az nem alkalmazható – közölte a bukaresti szaktárca.
Más hiányosságokra is rámutattak: például
Marad minden a régiben. Továbbra is a szülők zsebét terheli minden bölcsődei, óvodai kiadás
Fotó: Veres Nándor
„A törvénytervezetet a tavalyi év utolsó negyedévében fogadták el, novemberben jelent meg, és ez év január 1-jei hatálybalépést írt elő” – idézte fel kedden a Krónika megkeresésére Szabó Ödön, a jogszabály kezdeményezője. A Bihar megyei RMDSZ-es politikus aláhúzta, a törvény nem egyik napról a másikra lépett hatályba, így meglátása szerint a szaktárcának lett volna ideje, hogy elvégezze a számításokat, és a kiadásokat beépítse a költségvetési törvénybe.
„A pénzügyminisztérium nem végezte el a feladatát, ha most meglepve tapasztalja, hogy a jogszabálynak költségvetési vonzatai vannak. Annál is inkább, hogy a kormány az elmúlt év végén meghozott egy sor intézkedést, például a közalkalmazottak bérének befagyasztását, amivel enyhítette a költségvetési hiányt. Ilyen értelemben már akkor dönthettek volna a halasztás mellett” – fejtette ki a képviselő.
Szabó Ödön úgy látja, a pénzügyminisztérium rosszul becsülte fel az igényeket: arra számítottak, hogy kevesen élnek majd a lehetőséggel, és a munkaadók sem vállalják be, hogy ezzel támogatják alkalmazottaikat.
„A pénzügyminisztériumnak is meg kell értenie, hogy a költségvetés terhelése nélkül nem lehet demográfiai növekedést ösztönző intézkedéseket életbe léptetni. Támogatni kell a családokat, hogy gyereket vállaljanak, különben nem lehet megállítani a Romániában valós gondot jelentő demográfiai csökkenést” – fogalmazta meg Szabó Ödön. Hozzátette, a minisztérium a felsorolt kifogásokat sürgősségi kormányrendelettel megoldhatta volna ahelyett, hogy ugyanezzel a módszerrel a halasztást lépteti életbe: ez is a „farizeus hozzáállást” jelzi.
Az RMDSZ becslései szerint ugyanakkor a támogatás folyósítása nem terhelheti 4,5 milliárd lejjel az államkaszát, mivel a minisztérium azt minden gyerekre maximális összeggel számolta, ám mindenki úgysem fog élni a lehetőséggel. Szabó Ödön máris jelezte,
Amint arról korábban lapunkban beszámoltunk, nemcsak anyagi aggályok merültek fel a Szabó Ödön által kezdeményezett támogatásokkal szemben: számos nem várt, veszélyes következménye lehet a jogszabálynak, amely nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazható állami óvodák esetében. Ez pedig jelentős egyensúlyvesztést, torzulást okozhat a romániai korai oktatásban. A legsokkolóbb következmény az lehet, hogy egyesek-sokak számára ingyenessé válnak a magánbölcsődék és -óvodák, miközben a csak elméletileg ingyenes állami óvodákba járó gyerekek szülei elesnek a támogatástól, és közben tovább fizethetik a havonta akár több száz lejt kitevő „rejtett” költségeket.
Bár Szabó Ödön korábban arról tájékoztatta lapunkat, az állami óvodások szülei elszámoltathatják az étkezési díjat, számos példa igazolja, hogy a gyakorlatban ez nem működhet. A törvény ugyanakkor azt eredményezheti, hogy megnő a magánóvodák népszerűsége, ami akár magyar állami csoportok megszűnését is előidézheti. Szabó Ödön erre úgy reagált: „semmi nem tiltja”, hogy nekünk is legyenek magánóvodáink, „senki nem állítja meg a szülőt”, hogy átvigye a gyerekét államiból magánoviba. Ám amikor jeleztük: a jogalkotói szándék nem lehet az, hogy hagyjuk el az állami intézményeket, az RMDSZ képviselője kijelentette, egyetért, nem ez volt az alapszándék, hanem az, hogy mindenki terhe csökkenjen.
Eredetileg kisgyermekes szülőkön akar segíteni az a törvény, amely révén a cégek megtéríthetik alkalmazottaik bölcsődei és óvodai költségeit, a munkaadók pedig leírhatják adójukból az összeget. Azonban a Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő által kezdeményezett jogszabály jelenlegi formája olyan veszélyeket ho
Raluca Turcan művelődési miniszter szombaton Gyulafehérváron hivatalosan leleplezte a Codex Aureus középkori kézirat nemzetközi elismerését tanúsító UNESCO-plakettet.
A Szatmár megyei Tasnádon üzembe helyezték azt az újonnan fúrt termálkutat, amely a helyi strand számára biztosítja a szükséges termálvizet – adta hírül a Presasm.ro. A kút vízhozama másodpercenként 30 liter, 65,4 Celsius-fokos hőmérsékleten.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás