Ingyenessé válhat egyeseknek a magánovi, miközben sokan tovább nyögik a messze nem ingyenes állami oktatás terhét

Páva Adorján 2021. február 24., 16:15

Többéves munka, számtalan szakértői véleményezés, egyetlen ellenszavazat a döntéshozó képviselőházban, és sok-sok jó szándék jellemzi a Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő által kezdeményezett, már életbe lépett törvényt, amely révén a cégek megtéríthetik alkalmazottaik bölcsődei és óvodai költségeit, miközben a vállalkozás is jól jár, hiszen leírhatja adójából az összeget. Csakhogy számos nem várt, veszélyes következménye lehet a jogszabálynak, amely nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazható állami óvodák esetében. Ez pedig jelentős egyensúlyvesztést, torzulást okozhat a romániai korai oktatásban.

Ingyenessé válhat egyeseknek a magánovi, miközben sokan tovább nyögik a messze nem ingyenes állami oktatás terhét
galéria
Merre menjünk? Akár magyar állami óvodai csoportok is veszélybe kerülhetnek a magánovik hirtelen térnyerésével Fotó: Haáz Vince

Eredetileg kisgyermekes szülőkön akar segíteni az a törvény, amely révén a cégek megtéríthetik alkalmazottaik bölcsődei és óvodai költségeit, a munkaadók pedig leírhatják adójukból az összeget. Azonban a Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő által kezdeményezett jogszabály jelenlegi formája olyan veszélyeket hordoz magában, amelyek jelentős torzulásokat idézhetnek elő a korai oktatásban.

A legsokkolóbb következmény az lehet, hogy egyesek-sokak számára ingyenessé válnak a magánbölcsődék és -óvodák, miközben a csak elméletileg ingyenes állami óvodákba járó gyerekek szülei elesnek a támogatástól, és közben tovább fizethetik a havonta akár több száz lejt kitevő „rejtett” költségeket.

Hiszen köztudott, hogy rengeteg állami intézményben áldatlan állapotok uralkodnak, a szülők pedig rendszeresen pénzt gyűjtenek. Nemcsak étkezésre, kirándulásokra, bábelőadásokra, karácsonyi csomagokra, hanem fogyóeszközök vásárlására is, de az sem ritka, hogy „feketén” dadust, egészségügyi asszisztenst vagy takarítónőt fizetnek, illetve olyanról is olvasni-hallani lehet, hogy ágyakat, elektromos berendezéseket, játszótéri elemeket is vesznek.

Az eredeti szándék

A 2020/239-es számú, az adótörvénykönyvet módosító törvény tavaly novemberben jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Szabó Ödön akkori sajtótájékoztatóján jelezte, hogy oktatási szakemberekkel és a vállalkozói szféra képviselőivel egyeztetve még 2018-ban terjesztette a törvényhozás elé a módosító indítványt.

A képviselőház végül döntő kamaraként elfogadta a tervezetet, 250 igen és egy ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett.

A jogszabály szerint az adófizető munkáltató leírhatja nyereségadó­jából az alkalmazottai bölcsődés vagy óvodás korú gyermekei után fizetett költségeket, gyermekenként havonta legfeljebb 1500 lej értékben. Ha a vállalkozás profitadója kevesebb ennél az összegnél, akkor a fennmaradó rész leírható a személyi jövedelemadóból, a társadalombiztosítási hozzájárulásból, az áfából vagy a jövedéki adóból. Az alkalmazás példájaként Szabó Ödön ismertette: az apuka vagy anyuka leadja a munkahelyén a következő havi bölcsődei díj számláját, és ezzel az összeggel kevesebb lesz a cég által fizetendő profitadó, a munkavállalónak pedig „valamilyen módon” visszatérítik a kifizetett díjat.

Alkalmazás a valóságban

A törvény életbe lépett és alkalmazható, és egyes cégek már fel is kínálták alkalmazottaiknak a lehetőséget. Főként a nagyobb, multinacionális vállalkozások, azok, amelyek nagy versenyt vívnak a munkaerőért, és emiatt számos „bónuszt” kínálnak munkavállalóiknak, és minden törvény adta lehetőséget kihasználnak. Csakhogy olyan cégről is tudunk, amely a dolgozóknak küldött értesítésben leszögezte:

kizárólag a magánbölcsődébe vagy -óvodába járó gyerek(ek) szülei jelentkezhetnek. Ezzel pedig az a gond, hogy a törvényben tételesen szerepel: a lehetőség állami és oktatási magánintézmény esetében egyaránt alkalmazható.

Amikor az említett multinacionális cég egyik alkalmazottja visszakérdezett, hogy miért csak a „magánosokra” érvényes a lehetőség, azt a választ kapta, hogy a cég jogászai szerint az állami tanintézetek sok esetben nem rendelkeznek különálló jogi személyiséggel, nem tudnak számlázni, szerződést kötni, ezért úgy gondolják, állami bölcsis-ovis kicsik szülei nem eshetnek a törvény hatálya alá.

Szabó Ödön: törvényt sértenek

„Nem igaz, ez esetben törvényt sért a cég” – szögezte le a Krónikának Szabó Ödön parlamenti képviselő, amikor a cég HR-osztálya által közöltekre reagáltattuk. A törvény kezdeményezője szerint több, jogászok, könyvelők által kidolgozott, működő modell létezik, miszerint a jogszabály alkalmazható állami óvodák esetében is.

A következőt kell csinálni: hármas protokollumot köt a munkáltató, a tanintézet és a szülő. A szerződés a jogalap, ennek alapján a cég egyenesen fizeti a költségeket, ami az adóból leírható. Tudomásom szerint ezt több helyen is így alkalmazzák”

– jelentette ki az RMDSZ bihari honatyája.

Pontosan. Szabó Ödön szerint az javíthat az állami körülményeken, ha növelik a normatív finanszírozást Fotó: RMDSZ

Ugyanakkor felmerül a kérdés, milyen költségeket tud hivatalosan elszámoltatni az állami intézménybe járó gyerek szülője. Hiszen miközben a magántanintézetek eleve díjkötelesek, amiről számlát adnak, az állami óvoda (elviekben) ingyenes.

Egy állami óvodába járó gyerek szülője el tudja számolni például az étkezést. A szülő befizeti az árát a napközis gyereke étkeztetésének, a tanintézetnek pedig hivatalosan le kell számláznia az étkezést”

– közölte Szabó Ödön.

Azonban a tapasztalatok azt mutatják, a valóságban ez nem így működik: több szülő is megerősítette lapunknak, hogy soha nem kapott számlát a befizetett pénz után, és arról sem tud, milyen hivatalos formája van az ebédrendelésnek a napközis óvodában.

Elég baj, ha valahol feketén fizetik. Ez olyan, mintha uzsonnát vinne a gyerek, ami törvénytelen. A napközis óvodákban meg kell legyenek a szerződések”

– hangoztatta az RMDSZ politikusa.

Nem az óvoda nevére számláznak a cateringcégek

Csakhogy nincsenek – legalábbis az általunk megvizsgált esetekben nem köttetett közvetlen módon szerződés az oktatási intézmény és a vendéglátóipari egység között. Megerősítette mindezt lapunknak Balázs András, a kolozsvári Culina Nostra ügyvezetője. A közétkeztetésben érdekelt cateringcég jelenleg 6-7 oktatási intézménybe, óvodákba és iskolákba szállít meleg ebédet mintegy 350 gyereknek a kincses városban és környékén (ami jelentős szám, ám mégis „édeskevés” a járványhelyzet okozta vendéglátóipari válság előtti 1500 gyerekhez képest), de Balázs András szerint egyik esetben sem a tanintézettel állnak szerződésben.

A szülőktől kapott pénzt valamilyen alapítványon vagy szülői szövetségen, egyesületen keresztül gyűjtik össze, mi annak a nevére számlázzuk ki a szolgáltatást, ez nálunk az óvodák esetében mindenhol így történik.

Olyan sarkított esetekben, amikor nincs egy szövetség az intézmény mögött, az óvó nénik vagy a dadusok összegyűjtik a pénzt, én meg adok egy kasszablokkot” – vázolta az ügyvezető. Amikor azt kérdeztük, szerinte egy állami óvoda hogyan tudna számlát adni az étkezési díjról, azt válaszolta: sehogy.

Maga az óvoda vagy iskola sehogy nem tud adni, mert nem oda jön be a pénz. A pénz a szövetségnél, egyesületnél jelenik meg, ahol gyűjtik, és megjelenik nálam, én pedig kiszámlázom ezt az összeget”

– írta le a folyamatot a Culina Nostra óvodai és iskolai étkeztetést lebonyolító ügyvezetője. Neki amúgy kötelessége számlát adni, és meg is teszi, az adókat kifizeti, a tanúsítványokat elküldi a pénzügynek.

Tehát mindezek ismeretében kijelenthető, hogy a Szabó Ödön által említett hármas protokollum a gyakorlatban – legalábbis az általunk megvizsgált esetekben – ilyen formában nem működhet: mindenképp be kellene vonni valamilyen formában egy negyedik szereplőt, az étkeztetést lebonyolító, számlát kapó civil szervezetet – ha egyáltalán lehet.

Egyébként Balázs András szerint szinte minden intézmény mögött áll egy szövetség, amelynek jogi státusa, akár több munkatársa is van, és nemcsak az étkezést intézi. Ugyanakkor tudomása szerint oktatási intézmény számlájára csak állami forrásból, a kincstárból érkezhet pénz, esetleg hivatalos elektronikus licit kiírása nyomán.

Túl nagy falat. Az állami ovikban csak elméletileg lehet elszámolni az étkeztetést Fotó: Facebook/Culina Nostra Catering & Events

Az ebédköltségek amúgy változóak: egy cateringcég általában tizenegynéhány lejt kér el egy háromfogásos menüért; 13, de 18 lejes meleg ebédről is tudunk.

Ez azt jelenti, hogy az étkeztetés – az uzsonnán túl, amit sok helyen valóban otthonról visz a gyermek – havonta körülbelül 250–400 lejbe kerülhet egy napközis óvodás gyermek esetében,

ha valamilyen hatóság vagy civil szervezet nem támogatja legalább részlegesen a meleg ebéd biztosítását.

Veszélyes következmények

És ez csak az étkezés: a szülők sok helyen félévenként 50–100 vagy annál is több lejt gyűjtenek fogyóeszközökre, és a nagyobb, „egyszeri beruházásokról” még nem is beszéltünk. Szabó Ödön elismerte, ezeket a „bújtatott” költségeket nem lehet elszámoltatni, csak azokat, amelyeket az oktatási intézmény „leszámlázhat”.

A fentebb említett kiadások nem a szülőket terhelik a magán­óvodákban – kivételt képezhetnek az egyházak által működtetett egyes intézmények, ahol előfordul, hogy pénzt gyűjtenek egy-egy hasonló céllal. De mindent összevetve kijelenthető, hogy furcsa helyzetet teremthet az új törvény széles körű alkalmazása: az eleve sokkal jobb körülményeket kínáló, éppen ezért magas díjszabásokkal dolgozó oktatási magánintézmények gyakorlatilag ingyenessé válhatnak,

miközben az adózók pénzéből így-úgy, alig-alig fenntartott, hivatalosan ingyenes állami óvodai rendszer – ahová a romániai gyerekek túlnyomó többsége jár – a gyakorlatban továbbra is „tandíjas”, feketén fizetős marad.

Eredetileg csak a bölcsődékkel számoltak

Megkérdeztük a törvény kezdeményezőjétől, számoltak-e ezzel a helyzettel, illetve felmérték-e a veszélyes következmények lehetőségeit. Szabó Ödön úgy fogalmazott, hogy amikor elkezdték írni a törvényt, még csak a bölcsődékről szólt, és amikor egyeztetni kezdtek a hatóságokkal, az intézményrendszer képviselőivel, akkor terjesztették ki a teljes korai oktatásra, az óvodákra is, a 0–6-os korosztályra. Kiemelte, hogy

a bölcsődék esetében, ami nem része a kötelező oktatásnak, az állami intézményekben is lehet-van díjszabás az étkezési költségeken túl is.

„Amikor ezt a tervezetet beterjesztettük, még nem jelent meg a másik törvénytervezetem – ami időközben megjelent –, hogy a bölcsődei oktatás normatív költségeinek egy részét az állam felvállalja, tehát esetleges volt a történet. Jelen pillanatban a bölcsőde összes költségét az önkormányzat állja, noha a tanügyi törvény szerint is a korai oktatás részének minősül óvoda előtti oktatásként. Ennek ellenére erre az oktatási formára nincs semmilyen állami, központi normatív támogatás” – emelte ki a honatya.

Felidézte, annak idején két irányból indultak el: egyrészt, hogy bevezessenek egy normatívát ezen oktatási forma számára is. „Másrészt ezzel párhuzamosan indítsuk el a korai oktatást segítő adójóváírást, amivel támogatnánk a költségek fedezésében az érintett szülőket, akik nagy valószínűséggel fiatalok, nincsenek karrierjük közepén, a kezdő fizetéseket pedig nagyon megterhelheti egy gyerek születése.

Tehermentesíteni szerettünk volna a vállalkozói adózásban biztosított kedvezménnyel. Ez volt a törvényhozói szándék, innen indultunk ki.

Ezt foglaltuk törvénytervezetbe, több szakértővel konzultálva” – mondta Szabó Ödön.

Egyik dombról a másikra. Eredetileg csak a bölcsődei díjak elszámolását célozták Fotó: Beliczay László

„Nem őszinte” az oktatási rendszer

Ugyanakkor elismerte, bizonyos szempontból nézve nyilvánvalóan vannak olyan területek, ahol jelen pillanatban ezt jobban, többen ki tudják használni. „Azért, mert eléggé faramuci a jelenlegi rendszer, hogy úgy mondjam, nem őszinte. Miközben ingyenes állami oktatásról beszélünk, mégis bújtatott költségeket varr a szülők nyakába.

De nem az a megoldás, hogy ezeket a pluszköltségeket, amelyeket az állam kellene fedezzen, hivatalossá tesszük, mondván: mivel nem bírja el az állam, fizessék az emberek

– szögezte le a képviselő. – A megoldás az, hogy növeljük a normatív finanszírozást, az alapfinanszírozást, aminek fedeznie kellene a működési költségeket. És akkor a szülőknek nem kellene anyagilag hozzájárulni.”

Reményei szerint idén lesz valamilyen előrelépés e tekintetben, az RMDSZ javaslatára belefoglalták a kormányprogramba. „Ez lehet a megoldás, nem pedig a pluszköltségek »leszámlázása«, mert azzal levennénk az állam felelősségét az állami oktatási rendszerről, és azon alkotmányos kötelezettségét, hogy az oktatás egy alapjog, kvázi eltöröltetnénk, és mi ezt nem akarjuk” – hangsúlyozta Szabó Ödön, aki szerint

valóban „van egy olyan állapot, amiről nem tehetünk”, de ez „nem kellene azt jelentse, hogy a magánoktatás se kapjon támogatást”.

Mindenki magánoviba – de mi lesz a magyar csoportokkal?

Ezzel együtt sokan felróják az „egyensúlyvesztést”, ez pedig további veszélyeket rejt magában. A törvény azt eredményezheti, hogy megnő a magánóvodák népszerűsége, sokan átviszik az amúgy is jobb körülményeket biztosító privát intézményekbe a gyerekeket.

Amikor azt kérdeztük az RMDSZ oktatási szakemberétől, nem áll fenn annak a veszélye, hogy emiatt akár magyar állami óvodai csoportok is megszűnhetnek, Szabó Ödön kijelentette, „semmi nem tiltja”, hogy nekünk is legyenek magán­óvodáink,

mint ahogy vannak is egyházi és egyéb vonalon. Ez szerinte „olyan opció, amit mi, mint közösség meg tudunk szervezni, ha erre igény van”. Csakhogy ez esetben meginoghatnak az állami alapok. „Igen, ezzel egyetértek, sőt, sőt, sőt. Ez nem kérdés, hogy ezt tartani kell” – válaszolta felvetésünkre, miszerint azért az állami oktatás alapjait is „tartani” kellene.

Tehetőseken kell segíteni?

Szintén problémás a törvény alkalmazásának szociális vonzata, hiszen – eddig legalábbis – általában tehetősebbek adták magánoviba gyereküket, a törvény mostani alkalmazása pedig – jelen pillanatban – éppen nekik kedvez, nem pedig a szűkebb zsebű polgároknak, akik továbbra is fizethetik a magas rejtett költségeket az állami intézményekben.

Tehetősek adták magánoviba a gyereket, de ebben az esetben bárki, aki adózó, és olyan cégnél dolgozik, amelynek profitadója van, élhet a törvénnyel, ez nem tesz különbséget alkalmazottak között, lehet az igazgató vagy szalagmunkás”

– replikázott a törvényhozó.

Menni kell tovább. A kezdeményező szerint nem tudnak minden igazságtalanságot eltörölni Fotó: Boda L. Gergely

„Senki nem állít meg, hogy átvidd a gyereket”

Ekkor felvázoltunk egy helyzetet az esetleges „különbségtétel” illusztrálására. Két munkatárs közül az egyik állami óvodába járatja a gyereket, a másik pedig magánoviba. Ez esetben előbbinek mondjuk 300 lejes havi étkezést tudnak elszámolni havonta (azt is csak jó esetben, de a fentebb vázoltak szerint azt sem), a másiknak meg akár 1500 lejt. Miközben utóbbi már eleve sokkal jobb körülmények között tudhatja gyerekét.

Tetszik érteni, ebből a szempontból senki nem állítja meg, ha ugyanaz az úriember, ugyanaz a személy át akarja vinni a másik óvodába a gyereket”

– reagált a példára Szabó Ödön.

Ám amikor jeleztük: a jogalkotói szándék nem lehet az, hogy hagyjuk el az állami intézményeket, az RMDSZ képviselője kijelentette, egyetért. „Nem ez volt az alapszándék, de az már kikerült a mi hatáskörükből, hogy maga a minisztérium normatív rendszerén milyen ütemben lehet változtatni. Megmondom őszintén, azt remélem, hogy ennek a törvénynek a hatására mindenkinek a terhe csökken. Tehát abban megegyezhetünk, hogy akár állami, akár magánhálózatban alkalmazzák, a teher csökken – ismételte meg a politikus. –

Lehet vitatni, hogy kit mennyire segít ez a törvény, de egy dolog biztos: ez a törvény mindenkit segít, legfeljebb nem pont ugyanolyan mértékben, nem ugyanolyan szinten. Ne temessük a törvényt, hogy erre nem lett volna szükség, mert nem tud minden igazságtalanságot eltörölni.

De közben hiszünk abban, hogy az államnak el kell végeznie az alkotmányos feladatát.”

Túl sok az 1500 lej? Drágulhatnak a magánovik

Arra a kérdésre, hogy mindezek fényében, az eddigi tapasztalatok alapján tervez-e törvénymódosítást benyújtani, a képviselő igennel válaszolt. Zajlik egy vita az adóhatósággal – amely kizárólag a nyereségadót fizető cégekre szűkítené az érintettek körét –, miközben a kezdeményezők szeretnék a kisebb cégeket is bevonni a törvény hatálya alá, hogy a vállalkozói ágazat minél szélesebb körében alkalmazott adózók igénybe vehessék a felkínált lehetőséget, például a magánvállalkozók is.

Emellett olyan visszajelzéseket is kaptak, hogy túl magas az 1500 lejes keret: Szabó Ödön szerint Bukarestben valóban ilyen magasak például a bölcsődei díjak. Ugyanakkor Kolozsváron tudunk összvissz mintegy havi 800 lejes, de 1400 lejes magyar magánóvodai díjról is.

A magas keret egyébként azt is eredményezheti, hogy az ország más részein hirtelen megemelkednek a magánóvodai díjak, de egyéb következménye is lehet.

„Zajlik a kollégákkal egy konzultáció, hogy ne legyen visszaélés sem: tehát hogy hirtelen megemeljük a díjat, és akkor »bújtatottan« leszámlázzuk. Egyeztetünk az adóhatósággal is, nehogy emiatt legyen gond” – vázolta a politikus.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Cookie-kezelési tájékoztató

A Príma Press Kft. által üzemeltetett kronikaonline.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A kronikaonline.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID kronikaonline.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs kronikaonline.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél
cX_G brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_P brat.ro/sati 365 nap Harmadik fél
cX_S brat.ro/sati munkamenet Harmadik fél
evid_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_v_{customer_id} brat.ro/sati 90 nap Harmadik fél
evid_set_{customer_id} brat.ro/sati 1 nap Harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ kronikaonline.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. 

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, cX_G, cX_P, cX_S, enr_cxense_throrrle, evid_{customer_id}, evid_v_{customer_id}, evid_set_{customer_id}.

 

NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport