A magyar dráma megújítójára, Csiky Gergelyre emlékeztek a róla elnevezett iskolában

Csiky

Nyári Melinda aligazgató és Spier Tünde igazgató koszorút

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az iskola névadójára, a magyar dráma megújítójaként ismert Csiky Gergely színpadi szerzőre emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. A hagyományos Csiky-napot a Pankotán napvilágot látott író születésnapjához, december 8-hoz legközelebb eső hétvégén szokták megtartani, de az év végi választások miatt – mivel az iskola dísztermében szavazókörzetet rendeznek be – idén november 15-én, a Magyar Szórvány Napján szervezték meg, ezzel is jelezve: a számbelileg jelentős kisebbségben lévő aradi magyarság számára az iskola nemcsak tanintézmény, hanem a magyar nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.

Pataky Lehel Zsolt

2024. november 15., 16:402024. november 15., 16:40

2024. november 15., 16:472024. november 15., 16:47

Az iskola első emeleti folyosóján, a 2002-ben az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) által állíttatott, és Kocsis Rudolf aradi szobrászművész által elkészített Csiky-mellszobornál kezdődött az ünnepség, amelynek résztvevőit – köztük a gyulai és szegedi testvériskolák, valamint az Arad megyei magyar tagozatos tanintézmények diákjai és pedagógusait – Spier Tünde igazgató köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy a több mint százéves épület falai között nem csupán tanítanak és nevelnek a munkájukat elhivatottsággal végző tanítók és tanárok, hanem közösséget is formálnak.

Idézet
Ezek a diákok az aradi, az Arad megyei vagy az erdélyi magyar közösség tagjaivá válnak, ha itt maradnak, ahol magyarnak lenni nem könnyű, de kiváltság. Nagy munkát fektetünk abba, hogy érezzék: ehhez a közösséghez tartoznak” – fogalmazott Spier Tünde.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke azt kívánta a tanulóknak, hogy ne csak az évforduló napja legyen ünnep, hanem találják meg a hétköznapokban is azokat az értékeket, amelyekért örömmel járjanak iskolába. Köszöntötte az egybegyűlteket Tóth Csaba, Arad megye RMDSZ-es prefektusa és Tóthpál Renáta kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelő, ezt követően pedig átadták a kiemelkedő eredményekért járó jutalmakat az azokat kiérdemelt tanulóknak, köztük a Csiky-díjat, amelyet minden évben az a végzős diák kaphat meg, akinek a tanulmányokban és a tantárgyversenyeken elért kiváló eredményei mellett a közösségért végzett tevékenysége is kimagasló. Idén Nyári Tamás 12. osztályos tanuló kapta meg az elismerést, aki elmondta, hogy büszke arra, hogy ennek a már-már családias közösségnek lehet a tagja.

Csiky Galéria

Spier Tünde iskolaigazgató és Tóthpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő adta át a Csiky-díjat Nyári Tamásnak

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A beszédek után megkoszorúzták Csiky Gergely mellszobrát, amelyet tavaly októberben, az iskolaépület centenáriumán avattak fel a főbejárat mellett:

ez az eredeti köztéri Csiky-szobor, amelyet 1912-ben állítottak fel az aradi evangélikus-lutheránus templom előtti téren, és amelynek megalkotására Philipp István szobrász- és plakettművészt kérték fel.

Tizenhárom évig állhatott köztéren, amikor a magyar emlékjeleket a köztudatból kitörölni igyekvő román kultúrpolitika lebonttatta, és a múzeum raktárába száműzte. A 2000-es évek elején az iskola vezetősége kérte, hogy adják ki – idézte fel a tavalyi centenáriumi ünnepségen Ujj János nyugalmazott történelemtanár és újságíró, volt iskolaigazgató –, de azt mondták, hogy elveszett, ekkor kérték meg Kocsis Rudolfot, aki elkészítette az első emeleten látható szobrát. A jelenlegi múzeumvezetés, valamint a helyi és megyei önkormányzat elfogadóbban viszonyul a magyar emlékművekhez, és az RMDSZ közbenjárására kihozták a szobrot a raktárak mélyéről, és az iskolaudvaron állították fel.

Csiky Galéria

Tavaly óta áll az iskolaudvaron az eredeti Csiky-szobor

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A Csiky-nap további programjában kvízjáték szerepelt általános és középiskolásoknak, a vetélkedő után pedig a nagyszínházban néptáncgálán mutatták be tudásukat az iskola fakultatív néptáncoktatásán résztvevők.

„A mi szerencsénk, hogy az írói hivatást választotta”

A magyar dráma megújítójaként számontartott Csiky Gergely az Arad-hegyaljai Pankotán született 1842. december 8-án és 1891. november 19-én hunyt el Budapesten. Aradon végezte a gimnáziumot. Az író és műfordító Csiky Gergely a reverendát cserélte az írói hivatásra, amikor is a római katolikus egyházfők választás elé állították az akkor már felszentelt papot: írni akar vagy marad a klérus tagja.

Földesdy Gabriella budapesti színháztörténész a Csiky Gergely írói munkássága című könyvének aradi bemutatóján, 2017-ben úgy fogalmazott: a mi szerencsénk, hogy Csiky Gergely az írói hivatást választotta.

Idézet
Ez 1881-ben volt, és még tízévet élt. Ekkor írta a színdarabok többségét. Ő teremtette meg a magyar realista drámát a Proletárok című színdarabjával – most Ingyenélők címen adják –, ami azért volt különös, mert a közönség olyan személyiségeket láthatott a színpadon, akikkel lehet, hogy a mindennapokban is találkozott. Az akkori színjátszás nem vallotta, hogy a mindennapi élet problémáit kell bevinni a színházba, de Csiky szerint igen, azt kell bemutatni, ami körülvesz minket” – mondta Földesdy Gabriella.

Ismert színdarabjai még a Buborékok vagy a Mukányi.

Csiky Galéria

Dombormű és emléktábla a pankotai szülőház falán

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A pankotai szülőház falán emléktáblát helyezett el az ős-Kölcsey Egyesület 1906-ban, Aradon utcát neveztek el róla, és egykori iskolája – az 1989-es romániai rendszerváltást követő évben – az ő nevét vette fel. „Amikor a tanügyminisztérium kérte 1990 őszén, hogy tegyünk három javaslatot, akkor

Márki Sándor történész, Csiky Gergely és Munkácsy Mihály nevét küldtük el, aki Aradon volt asztalosinas, és itt figyeltek fel a tehetségére. Márki ellen sok támadást intéztek a román szervezetek,

főleg a Vatra Româneaca, mert szerintük műveiben a románok számára sértő kifejezéseket használt, de ez abszolút nem igaz. Végül Csiky Gergely mellett döntöttek, aki nyolc évig az iskola diákjai volt” – idézte fel a névválasztás körülményeit Matekovits Mihály nyugalmazott matematikatanár, volt Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes.

Csiky Galéria

Rövid összekötő utca viseli a drámaíró nevét, amit az önkormányzat hibásan tüntetett fel

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Elvették iskolájukat, újat építettek a magyarok

A jelenlegi magyar iskolaközpont az első világháború után a román hatalom által elorzott aradi Magyar Királyi Főgimnázium helyett létrehozott Római Katolikus Gimnázium jogutódja. Az 1919 májusában bevonuló román hadsereg kényszerítette a magyar középiskola (ma Moise Nicoară Főgimnázium) igazgatóját, hogy adják át az épületet leltárral együtt a románoknak. Ősszel, amikor meg kellett volna nyitni az új tanévet, a vezetőség öt helyszínen bérelt osztálytermeket, és azokban folyt az oktatás 1923-ig.

Lakatos Ottó minorita házfőnök vezetésével már 1920-ban gyűjtésbe kezdtek, téglajegyeket bocsátottak ki, és

az aradi magyarok közadakozásából végül megvettek három szomszédos telket, amelyeken két év alatt felépítették a magyarok új iskoláját,

az ingatlant pedig a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség tulajdonába adták, hogy a román közigazgatás ne költöztethessen az épületbe román osztályokat. A most 94 éves Piros Dénes nyugalmazott kémiatanár felidézte: „Ahogy megkezdtük a középiskolát, kitört a második világháború. Az iskolaépületet német kórházként rendezték be, minket szétszórtak a városban. 1948-ban érettségiztünk le Nagyváradon, amikor már csak egy magyar végzős osztály volt Aradon. Abban az évben szűnt meg a katolikus gimnázium, 25 tanév zárult le, a mi évfolyamunk volt az utolsó végzős katolikus főgimnáziumi osztály.”

Csiky Galéria

Tavaly volt 100 éves az iskolaépület

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

1948-ban államosították és magyar vegyes líceummá alakították az iskolát, 1959-ben pedig egyesült egy román iskolával. A Csiky Gergely Főgimnázium (1990-től a 2011-ig Iskolacsoport) csak 2001-ben nyerte vissza önállóságát, akkor költözött ki az épületből a román szaklíceum. A Csiky-nek bentlakása is működik, a 2010-es években új épületszárnnyal bővült, amit az önkormányzat épített, a terveit Sándor István néhai műépítész készítette a régihez hasonló stílusban, így egységes összképet alkot az épületegyüttes. A 2021-ben elkészült, a magyar állam támogatásával épült református bölcsőde is a főgimnázium szervezeti egységében működik, így

a magyar diákok a bölcsődén és óvodán át az érettségiig anyanyelvükön tanulhatnak.

A 25 ezres Arad megyei magyarságnak – amiből valamivel több mint tízezren élnek Aradon (a megyeszékhely lakosságának 7,99 százaléka) – ez az egyelten tanintézménye, amely középiskolai szintű oktatás nyújt anyanyelven. A mostani tanévben a legkisebbektől a végzős évfolyamokkal bezárólag több mint ötszáz diákja van.

Csiky Galéria

Király Árpád római katolikus főesperes-plébános mondott áldást az ünnepség végén

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)

Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.

Gazdálkodóként vagy nosztalgiából is sokan kedvelik Gazdaszemmel című videós riportsorozatunkat (VIDEÓ)
2025. április 01., kedd

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek

Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.

Mennie kellett a Kakasos templomból a túlköltekező lelkésznek
2025. április 01., kedd

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba

Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.

Óvodából iskolába: elkezdődött az iratkozás az előkészítő osztályba
2025. április 01., kedd

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia

A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.

A téli hidegek miatt a tavalyinál is kevesebb búzatermésre számíthat Románia
2025. április 01., kedd

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert

Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.

Kilószámra árulta a drogot, rajtakapták a dílert
2025. április 01., kedd

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön

Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.

Petárdákkal űztek vissza az erdőbe egy hárombocsos anyamedvét a Székelyföldön
2025. április 01., kedd

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá

Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.

Beszterce-Naszód megye: meghalt egy férfi, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá
2025. április 01., kedd

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet

Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.

Nehezen azonosítottak egy hetekig a Marosban lebegő holttestet
2025. április 01., kedd

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét

Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.

Kilőtték a Predeálon egy hegyimentőt életveszélyesen megsebesítő medvét
2025. április 01., kedd

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke

Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.

Magyar–német viszony Erdélyben Iohannis után: nyitott a közeledésre a romániai németek elnöke