Kérdés viszont, hogy mindez meddig tartható fenn, ugyanis amennyiben a hatóságok nem találnak hatékony megoldást a problémára, könnyen megeshet, hogy a helyiek valóban önbíráskodásba kezdenek.

Tőke Gabriella vadgazda­mérnök szakos magiszteri hallgató a gyergyószentmiklósi Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület támogatásával készített nemrég tanulmányt a medvék társadalmi elfogadottságáról. A kérdőíves felmérés eredménye alapján

A vadorzási statisztika például sokkal megnyugtatóbb, mint húsz évvel ezelőtt, viszont az is tény, hogy az emberek egyre türelmetlenebbek, miközben a medvetámadás áldozatául eső személyek és háziállatok száma hétről hétre növekszik.

Kevesebb a vadorzás, mint hajdanán

Jakab Attila, a székelyudvarhe­lyi Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület elnöke nem emlékszik arra, hogy az utóbbi tíz évben ő vagy társai találkoztak volna döglött, sebzett vagy mérgezett medvével. Pedig 110 ezer hektáron nyolc vadászterület tartozik az ügykezelésükbe Parajdtól Oklándig és Szentegyházától Székelykeresztúrig.

Péter Ferenc, a marosszéki közbirtokosság elnöke is határozottan állítja, hogy a térségre nem jellemző az orvvadászat. Az utóbbi hat esztendőben, amióta ügykezelésbe vették a Szováta környéki Sebes vadászterületet, mindössze elszigetelt esetekről értesültek, de azoknak az áldozatai is inkább őzek és szarvasok voltak, medve egy sem. Nemrég a fürdőváros melletti Ilyésmezőn akadt fel egy bocs egy kerítés drótjára, de az állatot elaltatták, és kiszabadították. „Én ezt nem nevezném vadorzásnak, sokkal inkább balesetnek tűnt. A bocs nem sebesült meg, azóta valószínűleg visszakerült az anyjához” – magyarázta a közel 11 ezer hektáros területet ügykezelő közbirtokosság vezetője.

A Hargita és Kovászna megye határán tevékenykedő Katrosa Vadásztársulat vezetője, Kiss Attila viszont

A szakember úgy tudja, falvakon, bizonyos házak környékén a jószágaikat féltő gazdák fel-felállítanak csapdákat, de az erdőben már senki nem próbálkozik ilyesmivel. „Tizenöt-húsz évvel ezelőtt eléggé nagy divat volt csapdát állítani az erdőben, mára viszont senki nem mer ilyet tenni” – mutatott rá a vadász. A bodoki vadászok nemrég Angyalos és Maksa között találtak egy hat-hét esztendősnek tűnő döglött medvét. Az állatorvosoknak egyelőre nem sikerült kideríteniük, hogy mi történt vele.

Egymást hergeli a juhász és a medve

A vadászok többsége szerint a juhászkutyák és tulajdonosaik teszik a legtöbb kárt a medveállományban. Mind a kovásznai, mind a hargitai szakemberek a majorok magatartására panaszkodnak. Fodor István bodoki polgármester, a helyi vadásztársaság elnöke úgy véli,

„Amióta nem lőhetünk medvére, ők próbálnak rendet teremteni: kutyáikkal igyekeznek minél több bocsot megfogatni” – állítja Fodor. Tudomása szerint csak a Bodoki-havasokban húsz-huszonkét juhnyáj legel, ezekhez egyenként 15-20 kutya tartozik. A háromszéki település önkormányzata és a vadásztársaság hiába szólította fel a pásztorokat, hogy három kutyánál többet ne tartsanak, a hatályos törvény nem szab korlátokat.

„Amíg a törvény lehetővé tette, hogy büntessünk vagy akár kilőjük a kutyákat, nem volt gond. Ma már viszont a kolonc viselése sem kötelező” – panaszolta a bodoki vadász. Csíkszeredai kollégája, Bencse István szerint ha a pásztorok kutyáik révén nem hergelnék – sokszor teljesen fölöslegesen – a nagyvadat, a medve sem okozna annyi gondot.

A pásztorokat is meg kell érteni, vélekedik Péter Ferenc. „Persze hogy kutyáit uszítja a medvebocsokra az a juhász, aki éjszakákat nem alszik, mert a medve bármikor és bármilyen irányból támadhat” – mutatott az érem másik oldalára a marosszéki vadász.

Csak „vadászmese” a mérgezés?

A lapunk által megkeresett vadászok többsége hallott a fagyállóval való mérgezés lehetőségéről, de konkrét esetről egyikük sem tud. Van, aki egyenesen mesének tartja, hogy egy ilyen nagy testű vadat le lehet tiporni egy kis fagyállóval. „Hallottam arról, hogy kutyát, macskát mérgeztek fagyállóval. De azt nemigen tudom elképzelni, miként lehetne egy vedernyi fagyállót megitatni a pár száz kilós medvével” – mondja Péter Ferenc.

Kelemen Atilla állatorvos, aki maga is vadász, viszont határozottan állítja, hogy az édes ízű vegyszerrel könnyű elbolondítani a nagy testű vadat. „A medve mindent szeret, ami édes, így a fagyállót is szívesen megissza, illetve a fagyállóval átitatott ételeket is megeszi” – állítja a szakember, aki az Európai Vadászegyesületek Szövetségének (FACE) alelnöke.

A Krónikának nyilatkozó szakemberek többsége ugyanakkor egyetért abban, hogy ami a kö­zel­múltban a brit sajtóban lezajlott, nem egyéb, mint lejárató kampány Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ellen, szerintük másként nem mosták volna össze a politikus nevét az orvvadászati „útmutatóval”.

Mint ismeretes, Luke-Dale Harris, a The Guardian romániai tudósítója szerint az RMDSZ politikusa önbíráskodásra szólította fel az embereket, és több „ötletet” szolgáltatott arra, hogyan lehet megölni egy medvét. Borboly Csaba azonban blogbejegyzésében úgy fogalmazott: „Önbíráskodás – Uraim, hölgyeim, zajlik! Amit hallottam: karbid viaszban, fagyállóval átitatott kenyér, mézbe mártott patkányméreg stb. (több ötletet nem adok, mert a végén még valaki ezért is fel fog jelenteni). Ez a baj!”.

korábban írtuk

Borboly Csaba helyreigazítást kér a The Guardian brit napilaptól

Helyreigazítást kért a The Guardiantől Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, miután a brit napilap a napokban terjedelmes cikkben foglalkozott a székelyföldi medvehelyzettel.