Fotó: Videófelvétel
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
2024. november 02., 20:582024. november 02., 20:58
A rossz minőségű dízel károsanyag-kibocsátása, a mezőgazdasági égetésekből származó füst, valamint a téli lehűlés okozta köd keveréke súlyos agyiér-elváltozásokat, szívbetegségeket, tüdőrákot és légzőszervi megbetegedéseket okozhat, elsősorban a gyermekek körében. Szombat reggel a levegő minőségének mutatója (AQI) 1067 volt – több tucatszorosa a határértéknek –, majd délelőtt 300 körülire csökkent – közölte az MTI.
Dzsahangir Anvar, a helyi kormányzat környezetvédelemért illetékes magas rangú vezetője elmondta: a mutató Lahorban korábban sosem érte el az 1000-et a 14 millió lakosú városban. Szombaton a PM2,5 (2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű) szennyezőrészecskék koncentrációja köbméterenként 610 mikrogramm volt, azaz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által elfogadhatónak tartott szint több tízszerese. Dzsahangir Anvar elmondta, hogy
A rossz légszennyezettségi értékek miatt a városban betiltották a kétütemű motorral közlekedő riksákat (tuktuk), a szűrő nélkül üzemelő grillsütödéket. A közigazgatási hivatalok és a magáncégek alkalmazottainak fele hétfőtől távmunkában dolgozik. Felfüggesztették az építkezéseket, és a nyílt tűzön főző utcai kifőzdéknek este nyolc órakor be kell zárniuk. A pakisztáni hatóságoknak számolniuk kell a szomszédos Indiából fújó széllel, ahol az év végén rendszerint szintén gyakori a szmog.
Pandzsáb állam kormánya felszólította a lakosokat, elsősorban a légzőszervi, tüdő- és szívbetegségben szenvedőket és az időseket, hogy
Pakisztán, a világ ötödik legnépesebb országa egyike a legsérülékenyebbeknek az éghajlatváltozásnak tulajdonított időjárási szélsőségekkel szemben. Az illetékesek eközben hangoztatják, hogy az ország lakosai (a világ népességének mintegy 3 százaléka) a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának kevesebb mint 1 százalékáért felelősek.
Mark Rutte NATO-főtitkár kedden kikerülte a válaszadást arra a kérdésre, hogy Románia megsemmisítheti-e a Moldovai Köztáraság légterét megsértő orosz drónokat, mondván, hogy ez inkább a román hatóságokra tartozik, írja a NewsMaker.
Dél-Korea forrong: Jun Szogjol dél-koreai elnök helyi idő szerint szerdán bejelentette, hogy vissza fogja vonni a néhány órája meghirdetett szükségállapotot, miután a parlament annak feloldására szavazott.
Romániában instabil és veszélyes a politikai helyzet, Oroszországgal szimpatizáló pártok is nehezíthetik a stabil kormányalakítást – írta kedden a The New York Times (NYT).
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.
Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!