Borboly Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Helyreigazítást kért a The Guardiantől Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, miután a brit napilap a napokban terjedelmes cikkben foglalkozott a székelyföldi medvehelyzettel.
2017. november 26., 16:312017. november 26., 16:31
2017. november 26., 16:332017. november 26., 16:33
Az elöljáró közleményében azt írja, a cikk nem törekszik a helyzet megértésére, inkább a szenzációt vadássza, aminek érdekében attól sem riad vissza, hogy a székelyföldi helyzet illusztrálására 17 évvel ezelőtti, Ilfov megyében készült képet használjon fel.
– mutatott rá Borboly Csaba. A megyei tanács elnöke szerint nehéz elhinni, hogy pusztán félrefordításból adódik ez a helyzet, „a cikk egyoldalú megközelítése és megjelenésének időpontja felveti annak a gyanúját, hogy valakik befolyásolni akarják a témában megszülető politikai döntéseket”. A cikk ugyanis a neves brit újság nyomtatott verziójában éppen a Régiók Bizottsága környezetvédelmi szakbizottsága ülésének napján jelent meg, és az ülésen a szakbizottság egyik brit tagja mutatta fel – mutatott rá Borboly.
Amint arról beszámoltunk, a Hogyan lett a barnamedve első számú közellenség a vidéki Romániában? című cikkben a szerző megállapítja: a vadászati tilalom ellenére az emberek egyre ellenségesebbek a medvékkel szemben, és a falusiak lassan a saját kezükbe veszik a dolgok irányítását. A cikk szerint a vidéki emberek már méregrecepteket csereberélnek egymással a problémás nagyragadozók elpusztítása érdekében.
Az elkeseredett hegyvidéki falusiak már recepteket cserélgetnek olyan házi készítményű mérgekről, amelyek biztosan megölik a medvét – írja a The Guardian a székelyföldi medveügyről szóló cikkében.
„A nemzetközi sajtót könnyű félrevezetni, rávenni, hogy figyelmen kívül hagyja az itt élők valós problémáit. Az európai szavazók és döntéshozók többsége városokban él, távol a medvéktől, nincs tisztában a nagytestű ragadozók jelentette problémákkal, így könnyű őket megtéveszteni néhány hangzatos szólammal és csúsztatással” – fogalmazott Borboly Csaba.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!