A szórványban élő magyarok szorulnak rá leginkább a magyar közszolgálati média támogatására – fogalmazták meg többen is hétfőn a kolozsvári MédiaTér konferencián.
2015. április 27., 19:122015. április 27., 19:12
Az MTI beszámolója szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Video Pontes Stúdió és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Kós Károly Kollégiuma által szervezett tanácskozás résztvevői többek között arra a kérdésre keresik a választ, hogy mi a magyar közmédia szerepe az asszimilációs folyamatok lassításában, megakadályozásában, hogyan használhatják a médiát saját identitásuk megőrzésére a szórványközösségek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a média a szórványban a tájékoztatáson túl a magyar szót, a kultúrát, a közösségtudatot is jelenti. Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntőjében kijelentette, el kell érni, hogy minden magyar számára elérhetők legyenek a magyar médiatermékek, hogy a szórványban élők se csak a többségi média csatornáin keresztül tájékozódjanak.
Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos azt vetette fel, hogy a magyar közszolgálati médiának a Kárpát-medence más nemzetei felé is hírt kellene szolgáltatnia a magyarságról. „Nem kellene arra hagyatkozni, hogy mások adjanak rólunk hírt” – jelentette ki a miniszteri biztos.
A konferencia nyitóelőadását tartó Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója kijelentette, 2015-től a közmédia is tervezi a magyar szórvány napjának megünneplését. November 15-én olyan tematikus műsorok sugárzását tűzték ki célul, amelyekkel felhívják a figyelmet a szórványban élő magyarok helyzetére.
Elmondta, a tudósítói eszközök fejlesztése lesz a következő két év legfontosabb feladata az MTVA számára. A beszerzendő eszközök teszik majd lehetővé, hogy az M1 hírcsatornán minél több élő bejelentkezés legyen Magyarország határain túlról. A vezérigazgató szerint júliustól elindul a közszolgálati televízió sportcsatornája.
Ekkortól már nem a Duna Televízió feladata lesz a sportműsorok közvetítése. „Megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy a felszabaduló műsoridőben visszaállítsunk olyan műsorszámokat, amelyek dedikáltan határon túli témákkal foglalkoznak” – jelentette ki Szabó.
Dobos Menyhért, a Duna Televízió vezérigazgatója biztosította a hallgatóságot: a csatorna nyári és őszi műsorstruktúrájának kialakításánál tekintettel lesznek a kolozsvári konferencián megfogalmazott elképzelésekre. Elmondta, a televízió 1992-es megalakulása óta törekedett arra, hogy közösségi események szervezőjévé váljon. Ez a törekvése nyilvánult meg abban is, hogy Torockón egy műemlék ingatlan megvásárlásával és felújításával Duna-házat hozott létre, amely tavaly óta a helyi magyar közösség kulturális központjaként működik.
Hozzátette, ezzel az intézménylétesítéssel és a Torockón évről évre megrendezendő Duna-napokkal is azt próbálják megmutatni a szórványban élő magyarságnak, hogy számíthat a Duna Televízióra. Galambos István, az MTVA Kós Károly Kollégiumának elnöke kijelentette, a szórványnak szüksége van a pozitív megkülönböztetésre a magyar közszolgálati médiában. Az elnök amellett is érvelt, hogy közszolgálati televíziónak és rádiónak nem kell „karanténba zárnia” a külhoni témákat. Természetesen kell beépíteni a műsorokba a tárgyalt témák külhoni vetületeit.
A kolozsvári tanácskozásnak otthont adó Sapientia-egyetem dékánja, Tonk Márton bejelentette, a 2015–16-os tanévtől öt kárpátaljai, délvidéki, illetve felvidéki fiatalnak biztosítanak tanulási lehetőséget a kolozsvári média szakon. Számukra a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány vállalta a tanulás, a kolozsvári lakhatás és az ösztöndíj költségeinek megtérítését.
A háromnapos konferencia vasárnap esti nyitórendezvényén felszólaló Horváth Anna kolozsvári alpolgármester úgy vélte, a szórvány számára a magyar házasságkötési ceremónián túl az a legfontosabb, hogy legyen a közelben magyar bölcsőde, óvoda, iskola, és legyen magyar kulturális élményeket adó intézmény, magyar ház.
Az alpolgármester rámutatott, ha Kolozsváron megszűnnének a lakótelepi iskolák magyar tagozatai, az oda járó gyermekek fele azonnal román iskolában folytatná a tanulmányait. Az RMDSZ-es politikus hangsúlyozta, semmi olyan megoldást nem talált elfogadhatónak, ami a szórványban születő magyar gyermekeknek a tömbben való iskoláztatását célozza. Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt idézve kijelentette: „nekünk itt a szórványban kell megvetnünk a lábunkat, hogy a tömb ne szórványosodjon el”.
A Kárpát-medence valamennyi országából összegyűlt médiás szakemberek számára vasárnap este a szamosújvári Téka Alapítvány szórványápoló munkájáról vetítettek kisfilmet, amelyet a mezőségi néptáncokat bemutató szamosújvári Kaláka együttes előadása követte.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!