Támogatóra lelt. Recep Tayyip Erdogan török elnök (balra) kedves barátjának nevezte Mark Rutte holland kormányfőt múlt heti isztambuli megbeszélésükön
Fotó: Recep Tayyip Erdogan/Facebook
Törökország támogatja, hogy Mark Rutte legyen a NATO következő főtitkára – adta hírül hétfőn a holland és a török sajtó, a hírt pedig egy ankarai illetékes is megerősítette.
2024. április 29., 18:082024. április 29., 18:08
2024. április 29., 19:292024. április 29., 19:29
A holland ANP és a török Anadolu hírügynökség arról számolt be, hogy Hollandia ügyvezető miniszterelnökének pénteki isztambuli látogatása során sikerült meggyőznie Recep Tayyip Erdogan török elnököt arról, hogy őt támogassa az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (NATO) vezetői tisztségének megszerzésében. Erdogan álláspontját a török külügyminisztérium egyik diplomatája, továbbá NATO -illetékesek is megerősítették a Reutersnek. Később Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője megerősítette: hazája értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának.
Jens Stoltenberg, a nemzetközi katonai szövetség jelenlegi főtitkára októberben válik meg a poszttól. A román elnök március 12-én jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. A katonai szervezet 32 tagállama közül eddig 28 ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – egyértelművé tette, hogy Mark Ruttét támogatja a posztra. Szlovákia és Magyarország azonban nem támogatja a holland miniszterelnököt, Szijjártó Péter külügyminiszter mindezt azzal indokolta, hogy Rutte korábban térdre akarta kényszeríteni Magyarországot. Szlovákia sem támogatja Ruttét.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
Néhány héttel ezelőtt Iohannis értésre adta, hogy kitart a főtitkári tisztség megpályázása mellett. Amikor újságírók arról faggatták, hogy szándékában áll-e visszalépni a jelöltségtől vagy esetleg más uniós tisztségről tárgyalni, miután több jelentős NATO-tagország is bejelentette, hogy Mark Rutte holland miniszterelnököt támogatja a főtitkári posztra, a román államfő közölte: nem áll szándékában sem visszalépni, sem másról tárgyalni. Iohannis úgy véli, „nincs jelentősége annak”, hogy a jelölését hány tagállam támogatja. „Konszenzus nélkül semmilyen döntés nem születhet” – emlékeztetett az elnök.
A NATO főtitkárának megválasztásához egyhangú szavazás szükséges, vagyis ha egy tagállam nem támogat egy jelöltet, akkor kerülhet a vezetői tisztségbe.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet elemzője a Krónikának korábban úgy értékelte a helyzetet, hogy Klaus Iohannis nem lenne alkalmas NATO-főtitkárnak. A Románia-szakértő szerint Iohannisnak a tisztség megpályázásáról tett bejelentése hatalmi játszma része lehet, amely révén a keleti tagállamok is kaphatnak egy nem túl jelentős „csontot”. Ugyanakkor az sem kizárható, hogy Iohannis és bejelentett ellenfele, Mark Rutte is csupán „műnyúl”, és kettejük összecsapásából egy nevető harmadik kerül ki „kompromisszumos” jelöltként.
Szemernyi esélyt sem ad Traian Băsescu volt román államfő, jelenlegi európai parlamenti képviselő hivatali utódjának, Klaus Iohannisnak arra, hogy elnyerje a NATO főtitkári posztját.
{K3}
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!