Fotó: Kristó Róbert
Az adóból írhatnák le az alkalmazottaik bölcsődével vagy óvodával járó költségeit vagy annak egy részét a vállalkozások, az RMDSZ által benyújtott törvénytervezet értelmében – derül ki a szövetség tegnapi közleményéből.
2018. november 20., 19:412018. november 20., 19:41
Az erdélyi vállalkozói szférával folytatott egyeztetéseket követően kidolgozott jogszabályjavaslat ugyanis a kisgyerekes szülőknek 1500 lejes adójóváírást tenne lehetővé.
Az RMDSZ közleménye szerint
A tervezetet Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője és Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor dolgozta ki.
Szabó Ödön, az RMDSZ oktatásügyekért felelős szakpolitikusa elmondta, a cégek alkalmazottaik bölcsődei és óvodai oktatásban résztvevő gyermekei után 1500 lej értékig adójukból fedezhetik a korai oktatás költségeit. „A rendelkezésnek több szempontból is pozitív hozadéka van, nemcsak az államnak, de a gazdasági szereplőknek és nem utolsósorban a szülőknek kedvez. Serkenti az anyák munkahelyükre történő visszatérését hiszen, amennyiben egy szülő hamarabb tér vissza a gyermeknevelési szabadságról, akkor a bölcsődei költséget egészében fedezi az a cég, ahol dolgozik, ugyanakkor a teljes fizetést és nem annak 85 százalékát kapja meg, ráadásul még a havi 650 lejes állami támogatás is jár” – részletezte Szabó.
Hozzátette:
„A gazdasági szereplők pedig az összeget adójukból fedezik és hamarabb visszakapják munkatársukat, így mindenki nyer a kezdeményezésen” – vallja a képviselő, aki szerint ezekből az összegekből, ahol erre igény van, akár saját bölcsődéket is létrehozhatnak a nagyobb vállalatok.
A tervezet második módosításáról a szakpolitikus elmondta, mostanáig csak a középiskolákban volt szabályozva a duális oktatási adóalap-csökkentés lehetősége, azonban – emelte ki – fontos ezt a felsőoktatási tanintézményeknek is elérhetővé tenni: „A tervezetünk lehetővé tenné, hogy azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a duális képzés mellett döntenek az adóalapjukból leírhatják az ezzel járó költségeket. Eddig csak a középiskolákban volt ez lehetséges.”
A tervezet hamarosan bekerül a parlamenti szakbizottságokba. A témában a szenátus az első megkeresett ház, a végső döntést a képviselőház hozza meg.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
szóljon hozzá!