Elaltatással „orvosolná” a gazdátlan állatok okozta problémákat a bukaresti önkormányzat
2006. január 31., 00:002006. január 31., 00:00
„Kóborkutya-ügyben nem vagyunk hajlandóak kompromisszumra” – szögezte le tegnap Adriean Videanu bukaresti főpolgármester azután, hogy a főváros szívében vasárnap este egy gazdátlan eb végzetesen megmart egy japán férfit. A 68 éves Hadzsime Hori – a Koyo Románia vezérigazgatója, valamint számos más japán cég hazai képviselője – a Victoria-kormánypalota szomszédságában fekvő Titulescu utcán működő cégének székháza előtt szállt ki gépkocsijából, amikor egy kutya rátámadt, és átharapta bal lábának ütőerét. A férfinak mindössze annyi ideje volt, hogy segítségért kiáltson a tömbházban szolgálatot teljesítő éjjeliőrnek, ám a kiérkezett mentőorvosok már nem tudtak segíteni rajta, mivel percek alatt elvérzett. Az incidens tekintélyes botrányt kavart a fővárosban, amelynek önkormányzata évek óta hasztalan küzdelmet folytat az utcákon hemzsegő, kétszázezer fősre becsült kóborkutya-hordákkal. Adriean Videanu bejelentette: az önkormányzat megkétszerezi a bukaresti sintérek számát, altatólövedékekkel látja el őket, és az lesz a feladatuk, hogy külföldi állatorvostan-hallgatók segítségével néhány hét alatt ivartalanítsanak valamennyi ebet. A főpolgármester hozzátette, még a napokban módosító javaslatot terjeszt a kormány elé, amely oly módon szigorítana a hatályos állatvédelmi törvényen, hogy a sintértelepeken elaltatnák az állatokat, ha a begyűjtéstől számított 72 órán belül senki nem jelentkezik értük. Emellett büntetőeljárást kezdeményeznének ama bukaresti lakosok ellen, akik a kutyák örökbe fogadása után sem viselik gondját az ebnek.
„Európai” megoldások A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal öt évvel ezelőtt az állatkert szakembereire bízta a kóbor kutyák begyűjtését. A sintérek kezdetben minden gazdátlan négylábút begyűjtöttek, olykor a rövid időre szabadon engedett házőrzőket is. Dr. Bereczky Boldizsár, az állatkert igazgatója szerint az állatvédők által bírált intézkedés idővel meghozta gyümölcsét: míg 2000-ben 135, kóbor kutya által megharapott személyt oltottak be a fertőző kórházban, tavaly és tavalyelőtt egyetlen esetet sem jegyeztek. „Állítom, Marosvásárhely egyedülálló az országban, hiszen megszámolhatom a két kezemen, hány gazdátlan kutya sétál a városban. Begyűjtésükhöz a lakosság is hozzájárult: szombaton például öten telefonáltak be a városközpontból, hogy kóbor ebet láttak” – mondta lapunknak Bereczky Boldizsár, hozzátéve, az utóbbi időben az állatvédőkkel is javult az állatkert kapcsolata, mivel az összeszedett kutyák sorsáról az állatbarátok gondoskodnak. A múlt héten egy marosvásárhelyi kutyabarát öt ebet mentett meg az elaltatástól, miután kiváltotta, és különböző személyeknél helyezte el őket. „Jelenleg hét kutyánk van, de szinte mindegyikre akad jelentkező. Egyesek előre feliratkoznak, és elmondják, körülbelül milyen ebet szeretnének” – újságolja Bereczky, hangsúlyozva: sohasem a kóbor kutyát, hanem a felelőtlen embert kell hibáztatni. Nagyváradon három éve egy nemzetközi támogatással létrejött alapítvány foglalkozik a kóbor kutyák befogásával és elhelyezésével. Az S.O.S. Dogs Alapítvány a helyi önkormányzat, a Noé Bárkája Alapítvány, valamint A Kóborkutyák Védelméért Alapítvány összefogása nyomán létesült, munkáját – anyagilag és a kutyák befogásához, gondozásához szükséges eszközökkel – két hasonló célú nagy-britanniai, valamint egy amerikai szervezet is támogatja. A váradi önkormányzat támogatása abban nyilvánul meg, hogy 25 éves ingyenes használatra az alapítvány rendelkezésére bocsátott egy 15 ezer négyzetméteres területet a város szélén, emellett évente 50 ezer erős lejt biztosít számára. Az alapítvány az európai előírásoknak megfelelően jár el: a cég szakemberei befogják a városban kóborló állatokat, orvosi ellátásban részesítik, nyilvántartásba veszik, majd ivartalanítják, és – ha örökbefogadó nem jelentkezik – szabadon engedik őket. Kivételt csak a túl agresszív vagy beteg kutyák jelentenek. Ily módon folyamatosan csökken a kóbor ebek száma, hisz a szaporodásképtelen egyedek nem „termelik” újra a populációt. A befogott kutyákat tetoválással látják el, amelynek segítségével azonosítják őket. Sőt az alapítvány angol nyelvű oktatói programot indított a város iskoláiban 5–8. osztályos gyerekek számára Egy kutya egy egész életre szól, nem csupán karácsonyra címmel, amelyben azt próbálják megtanítani, hogyan váljanak a gyerekek felelősségteljes gazdikká. Megalakulása óta a szervezet több mint 3000 kutyát sterilizált, és mintegy 800 ebet adott örökbe.
Polgári engedetlenség A székelyudvarhelyi önkormányzat huszonöt férőhelyes menhelyére azok a kóbor állatok kerülnek, amelyeket az Autopress Simó Kft. munkatársai a városból, Szentegyházáról és Székelykeresztúrról begyűjtenek. A környék szemétszállításával is megbízott cég szerződés alapján végzi az állatok befogását, ebenként 830 ezer régi lejért, etetésükről és őrzésükről már az önkormányzat gondoskodik. A kutyákat egy-két hétig állatorvosi felügyelet alatt tartják, ha ezalatt nem jelentkezik a volt gazda vagy egy örökbefogadó személy, akkor az ebet elaltatják; tavaly 56 kutyával végzett altatóorvos. A cég munkatársai légpisztollyal, kábító fecskendővel „vadásznak” a 100–120 egyedre becsült kóborkutya-állományra, amelynek többsége a tömbháznegyedek szeméttárolói körül él, és a lakók egyike-másika szánalomból rendszeresen eteti őket. Velük sokszor meggyűlik a bajuk, mivel nem ritka, hogy az ebek „védelmében” tettlegességgel fenyegetik őket. Lapunknak egy neve elhallgatását kérő technikus – akinek a kábítópisztoly használatához fegyverviselési engedélyt kellett beszereznie – elmondta: együttműködést nem várnak a lakosoktól, azt viszont igen, hogy legalább ne akadályozzák a munkájukat. Péter András, az udvarhelyi kutyatartók egyesületének ideiglenes elnöke a Krónikának úgy nyilatkozott: bár nem ért egyet az elaltatással, szerinte minden kóbor állatot be kell gyűjteni. „Nem volna szabad gazdátlan kutya legyen az utcán. Aki állatot tart, az felelősséget vállal érte, nem csaphatja el két-három hónap után. Aki pedig megelégszik annyival, hogy a kóbor ebeknek időnként enni ad, csak súlyosbítja a helyzetet. Az állattartásnak kultúrája van” – mondja Péter András. Kolozsváron, ahol kétezerre tehető a gazdátlan ebek száma, létezik ugyan kutyamenhely, befogadóképessége és felszereltsége azonban kívánnivalót hagy maga után. „A lakosok rendszeresen hívnak a város különböző, kóbor kutyáktól hemzsegő részeibe” – magyarázza lapunknak Marius Cataniciu, az állatmenhely igazgatója, aki szerint egyáltalán nem ritka, hogy az ebek megharapják a járókelőket. Habár az utóbbi hetekben állatvédő szervezetek részéről olyan vádak hangzottak el, miszerint a menhelyen nem tarják emberséges körülmények között az állatokat, az igazgató állítása szerint ellátásuk, orvosi kezelésük terén nincsenek gondok. Cataniciu elismeri viszont, hogy meg kellene duplázni a menhely befogadóképességét, hogy a jelenleg őrzött közel 30 példánynál többet tudjanak elhelyezni. A menhelyre a sintérek naponta négy-öt ebet visznek be, ivartalanítják, két hét után pedig visszaengedik őket, ugyanakkor havonta tíz beteg, agresszív állatot elaltatnak. Madaras Péter kolozsvári állatorvos ellenben azt állítja: a kincses városi telepen az a cél, hogy olyan diagnózist állapítsanak meg a kutyákról, amelynek alapján elaltassák őket. „Volt már nálam onnan kihozott kutyakölyök, amely beteg volt ugyan, a menhelyen azonban semmilyen kezelésben nem részesítették. Iszonyú körülmények között, hidegben tartják, és éheztetik az állatokat” – panaszolja Madaras, akinek észrevételét Boros János alpolgármester is megalapozottnak tartja. Boros szerint az önkormányzatnak több pénzt kell kiutalnia a Közterület-fenntartó Vállalathoz tartozó menhely működésére, bővíteni kell befogadóképességét, a befogott állatokat pedig végérvényesen ott kellene tartani. „Ezek mellett pedig megfelelő altatólövedékekkel kell ellátni a sintéreket, hogy ne menjenek közröhejszámba, amint az utcán kötéllel rohangálnak a négylábúak után” – magyarázta lapunknak Boros János.
Traian Bãsescu főpolgármesterként meghátrált Brigitte Bardot elől Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, Bukarestben sikerül megoldást találni a kóbor kutyák okozta problémákra. Traian Bãsescu főpolgármesteri mandátuma idején hadat üzent a gazdátlan, falkákban járó ebeknek, amelyek a 2,5 millió lakosú fővárosban naponta átlagban hatvan embert harapnak meg ma is; 2000-ben összesen 22 ezer embert kellett beoltani kutyaharapás miatt a veszettség elleni központban. Bãsescu úgy gondolta: egyszerűen el kell pusztítani a kóbor állatokat, szándékától azonban hamarosan eltérítették a nemzetközi és hazai állatvédők; Brigitte Bardot egykori filmcsillag például személyesen is közbenjárt a bukaresti ebek védelmében. Az állatvédők nyomására végül is Bãsescu az európai szabványokkal összhangban talált megoldást: hatalmas kutyamenhelyet létesített, ahol egy évig tartották a begyűjtött állatokat. Ha addig senki sem jelentkezett értük, ivartalanították a jószágokat, és csak a legvégső esetben döntöttek az elaltatás mellett. Újabb törvény született 2003-ban, amely lehetővé tette, hogy a begyűjtés után bárki pénzért kiválthassa az ebet, vállalva, hogy gondját viseli. Ez a jogszabály tűnik most hatástalannak, mivel számos bukaresti több ezer kutyát váltott ki, és engedett szabadon az elmúlt években.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két római katolikus és egy evangélikus templom felújítására hagyott jóvá költségvetési támogatást az Arad megyei közgyűlés legutóbbi ülésén. A jövőben újabb egyházközségek kaphatnak finanszírozást.
Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – közölte kedden a Digi24-nek nyilatkozva Mircea Fechet.
Megszaporodtak a hatósági házkutatások a nem halálos fegyverek bejelentés nélküli, illegális birtoklása miatt. Kedd délelőtt Bihar megyében 44 házkutatás keretében 26 fegyvert és nagy mennyiségű lőszert foglaltak le.
Hatósági felügyelet alá helyezték az ópálosi rendőrőrs parancsnokát, akit korrupcióval, illegális gazdasági tevékenység folytatásával, valamint a fegyvertartási szabályok megsértésével gyanúsítanak.
A parajdi sóbánya katasztrófahelyzetének súlyos és tartós ökológiai és társadalmi-gazdasági következményeire figyelmeztet Hartel Tibor biológus, ökológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója Facebook-oldalán.
Őrizetbe vettek a rendőrök egy könyvelőnőt, aki összesen több mint kétmillió lejt tulajdonított el több Temes megyei vidéki iskolától, amelyeknek dolgozott.
Folytatódik a középkori Erdély egyik legfontosabb épülete, a gyulafehérvári fejedelmi palota restaurálása: a főépület tavalyi megnyitása után újabb szárnyat újítanak fel európai uniós alapokból.
Fokozott légköri instabilitás miatt adott ki elsőfokú, vagyis sárga figyelmeztetést az ország hét megyéjére kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A Maros Vízügyi Igazgatóság ellenőrzötten vizet enged ki a Bözödújfalusi-víztározóból a Kis-Küküllő folyó magas sókoncentrációjának hígítására, miután a parajdi sóbánya elárasztása nyomán Dicsőszentmártonnál az ivóvíz határérté<
Készenléti állapotot rendeltek el a Maros megyei hatóságok, miután a parajdi sóbánya telítettsége következtében jelentősen megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja. Mintegy 40 ezer lakos számára ihatatlanná vált a vezetékes víz.
szóljon hozzá!