Igen kedvező jelnek tartja a román társadalom demokratizálódása szempontjából Klaus Johannis megválasztását Stefan Ressler, a Német Demokrata Fórum (NDF) Szatmár megyei szervezetének alelnöke, aki szerint az új államelnök pontosan tudja, mit jelent kisebbségben élni, ezért várhatóan kellő komolysággal kezeli majd a romániai magyar közösség sajátos problémáit.
2014. november 20., 19:412014. november 20., 19:41
„Nagy nyitásnak” nevezte a vasárnapi szavazás eredményét az alelnök, hozzátéve: ez a német közösség sikere is egyben, hisz azt mutatja, hogy a román társadalom értékeli e népcsoport korrektségét, precizitását, munkaszeretetét és civilizáltságát.
Stefan Ressler ugyanakkor úgy látja, az NDF és az RMDSZ kapcsolatát nem befolyásolja jelentősen az, hogy a magyar érdekképviselet nem állt ki a német kisebbség egyik vezéralakjának számító Johannis mellett, sőt inkább ellenfelének, Victor Pontának igyekeztek kedvezni.
Hozzátette: bizonyos mértékig meg is tudja érteni azt, hogy az RMDSZ egyes prominensei a szociáldemokraták jelöltjének kampányoltak. Úgy vélekedett, Szatmár megyei viszonylatban – ahol évtizedek óta koalícióban indul a választásokon az NDF és az RMDSZ – bár várhatóan megnövekszik pártja politikai súlya, és az új Nemzeti Liberális Párt (PNL) – melynek színeiben Johannis elnöki mandátumot nyert – is igyekszik közeledni hozzájuk, egyes számú partnerüknek továbbra is a szövetséget tekintik.
Mint fogalmazott, évek óta korrekt és lojális társuk volt a magyar párt, a két kisebbség sajátos érdekei pedig részben fedik egymást, ezért úgy véli, megmarad továbbra is az együttműködés, bár nem zárkóznak el a többi politikai szereplővel való egyeztetésektől sem.
A Szatmár megyei sváb közösség egyébként országos viszonylatban egyedinek számít, mivel – ellentétben például a román etnikumhoz húzó szászokkal – igen jó viszonyt ápolnak hosszú évtizedek óta a magyarokkal, emellett túlnyomó többségük áttért a magyar nyelv használatára.
Nehezen becsülhető meg egyébként, hogy mennyien választanák a német fórumot, ha ez önállóan kezdene politizálni, mivel a szatmáriak jelentős hányada többes identitású – sok a sváb–magyar kettős identitással rendelkező ember, de nem számít ritkának az sem, hogy valaki egyszerre vallja magát svábnak, magyarnak és románnak, mivel igen gyakoriak a vegyes házasságok.
Amint Stefan Resslertől megtudtuk, bár a népszámláláson mindössze valamivel több, mint 5 ezren vallották Szatmár megyében németnek magukat, az NDF szavazótábora ennél jóval bővebb, hisz hét községben van polgármesterük, és az RMDSZ-szel közös listán bejutott megyei, városi és községi tanácsosaik is vannak szép számmal. Ressler leszögezte: az etnikai hovatartozástól helyi szinten szerinte a választók számára fontosabb a jelölt személye, mert ha az illető hiteles, bármely párt színeiben indul, megszavazzák.
A Klaus Johannist ért RMDSZ-es kritikákra vonatkozó kérdésünkre az alelnök kifejtette: biztos abban, hogy az új államelnök kellő komolysággal kezeli majd a magyar kisebbség sajátos problémáit.
A Székelyföld autonómiája kapcsán kifejtette: maga sem ért egyet azzal, hogy egyetlen régiónak többletjogokat biztosítsanak az ország többi részével egyáltalán nem törődve. Hozzátette: legyen szó akár etnikai, akár gazdasági autonómiáról, abban biztos, hogy Klaus Johannis végighallgatja majd az érveket, és ha úgy is határoz, hogy egy-egy törekvést nem karol fel, döntését mindenképp értelmes érvekkel támasztja majd alá.
Stefan Ressler szerint az elnökválasztás második fordulójának eredményei világosan megmutatták, hogy a magyarság tömegesen Klaus Johannis mellett foglalt állást – százalékos arányban a legtöbb szavazatot például Hargita megyében kapta –, ezt pedig véleménye szerint az elnök nem felejti majd el.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!