Rossz kilátások. Romániában a harmadik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam
Fotó: Borbély Fanni
Romániában a harmadik legalacsonyabb a várható élettartam az EU-ban – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal pénteken frissített legfrissebb adataiból.
2024. május 04., 13:592024. május 04., 13:59
A kimutatás szerint Romániában várhatóan 76,6 évig él egy polgár.
A várható élettartam azonban 2019 és 2023 között a legnagyobb mértékben, egy évvel éppen Romániában nőtt, amelyet Litvánia (+0,8 év), majd Bulgária, Csehország, Luxemburg és Málta (mindannyian +0,7 év) követ.
A skála másik végén Ausztria és Finnország állt, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a várható élettartam (egyenként -0,4 évvel), majd Észtország és Hollandia következik (-0,2 évvel).
A most közzétett számok a 2023 végén gyűjtött előzetes adatok, amelyek szerint
Az ibériai országot szorosan követi Olaszország (83,8 év) és Málta (83,6 év).
Összességében a 27 uniós országból 15-ben a várható élettartam meghaladja az uniós átlagot, ami 81,5 év.
Általánosságban elmondható, hogy a legalacsonyabb várható élettartamú országok a kelet-európai és a balti országok, míg
Az uniós tagállamok várható élettartama, a legmagasabbtól a legalacsonyabbig a következőképpen fest: Spanyolország (84 év), Olaszország (83,8 év), Málta (83,6), Svédország (83,4), Luxemburg (83,4), Franciaország (83,1), Belgium (82,5), Ciprus (82,5), Portugália (82,4), Hollandia (82), Szlovénia (82), Dánia (81,9), Finnország (81,7), Görögország (81,6), Ausztria (81,6), Németország (81,2), Cseh Köztársaság (80); Észtország (78,8), Horvátország (78,8), Lengyelország (78,6), Szlovákia (78,1), Litvánia (77,3), Magyarország (76,9), Románia (76,6), Lettország (75,9) és Bulgária (75,8).
Ha ezeket a 2023-ra vonatkozó adatokat összehasonlítjuk az összehasonlítás referenciaévére, a koronavírus-járvány kitörése előtti utolsó esztendőre, 2019-re vonatkozó adatokkal, akkor azt látjuk, hogy 18 uniós országban is nőtt a várható élettartam, míg Spanyolországban 84 év maradt.
A Hamász palesztin terrorszervezet bejelentette, hogy szombaton Kairóba utazik, hogy folytassa a tárgyalásokat az Izraellel megkötendő tűzszünetről szóló ajánlatról és megállapodásra jusson.
Washington segíteni akar Ukrajnának megvédeni magát, de nem támogatja az amerikai gyártmányú fegyverekkel orosz területre irányuló csapásokat.
A Kreml a konfliktus „közvetlen eszkalációjának” minősítette David Cameron brit külügyminiszter kijelentését, miszerint Ukrajna a Londonból kapott fegyvereket Oroszországon belüli célpontok ellen is bevetheti, ha akarja.
Az áprilisban Nigerbe érkező orosz katonák egy részét egy olyan légitámaszponton szállásolták el, ahol még vannak amerikai katonák is – közölte pénteken a Reuters hírügynökséggel egy magas rangú amerikai védelmi tisztségviselő.
Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Oroszország arra kéri partnereit a „világ többségének” országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba – írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét.
David Cameron brit külügyminiszter hárommilliárd font éves katonai támogatást ígért Ukrajnának, egyben biztosított arról, hogy London nem aggódik amiatt, hogy a fegyverzetet esetleg orosz területen használják fel.
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa biztonságának végét jelentené, ha Oroszország győzne az ukrajnai háborúban.
Elküldte a hivatalos meghívót Svájc több mint 160 delegációnak a június közepén Ukrajna kérésére tartandó békekonferenciára – jelentette be a berni külügyminisztérium csütörtökön.
szóljon hozzá!