Az épület a magyar kormány 422 millió forintos támogatásából valósult meg
Fotó: Gazda Árpád
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere ünnepi beszédében kijelentette: szándékosan időzítették az eseményt április 8-ra, így az épület megálmodója, Gazda József író, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke éppen a 88. születésnapján láthatja álma megvalósulását.
2024. április 08., 17:302024. április 08., 17:30
2024. április 08., 17:492024. április 08., 17:49
Kovásznán több mint százan vettek részt hétfő délben a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpont avatóünnepségén. Az épület a magyar kormány 422 millió forintos (1 lej 78 forint) támogatásából valósult meg. Csák János, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszönetet mondott Gazda Józsefnek, „hogy felemelte a zászlót és elhozta idáig”. Kijelentette: az épület akkor lesz lelkes hely, ha a házból egyre több tudás és ismeret sugárzik. Aki ugyanis tudás birtokában van, erősebb lesz lelkileg, szellemileg, gazdaságilag, versenyképesebb lesz szűkebb környezetében és a nagyvilágban.
„Mi sem lennénk itt ma, hogyha nem állnánk olyan óriások vállán, mint Kőrösi Csoma Sándor” – fogalmazott Csák János. Hozzátette: a magyaroknak akkor van esélyük a sikerre, ha „térben és időben messzire látnak”. Felidézte: az erdélyi tudós húsz nyelven tudott, és elsőként alkotta meg a tibeti-angol szótárt, publikálta a tibeti nyelvtant.
Csák János miniszter köszönti Gazda József művelődésszervezőt (balra), a központ megálmodóját
Fotó: Gazda Árpád
Gazda József felidézte: Kőrösi Csoma Sándor halálának a 150. évfordulója alkalmából szervezett budapesti rendezvényen szembesült azzal 1992-ben, hogy milyen kultusza van Csoma Sándor halála helyének, Dardzsilingnek. Ekkor kérte a tudós tisztelőit, hogy ne csak a koporsót emlegessék, hanem a bölcsőt is. Találkozzanak a nagy tudós születésének a helyén is.
A művelődésszervező 1990-ben alapította meg, és több mint három évtizeden át vezette a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületet, évről évre szervezte a kovásznai Csoma-napokat, amelyekkel megalapozta a kovásznai, csomakőrösi Csoma-kultuszt.
Többek között arra a kérdésre keresték az előadók a választ, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk.
Az épület alapkövét 1992-ben még egy másik helyszínen helyezték el, a központot hétfőn avatták fel
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma-központ létrehozásának az volt az alapgondolata, hogy évente 50-60-ezer fürdővendég látogat el Kovásznára. Úgy vélte, már az is jelentős eredmény lenne, ha a vendégek töredéke megismerkedne Kőrösi Csoma Sándor örökségével. Felidézte: az alapkövet 1992-ben egy másik helyszínen helyezték el, de az épület tervezésére felkért Makovecz Imre, a magyar organikus építészet megteremtője a helyszíni szemle után úgy vélte, kár lenne beépíteni azt a telket. Így egy olyan telekre kerülhetett az épület, amelyet a református egyház ajánlott fel egy lejért száz évre az egyesületnek.
Gazda József azt is felidézte, miként vágtak bele az építkezésbe az 1990-es évek közepén, és miként látszott aztán évtizedeken át veszni a remény, hogy megépülhet az emlékközpont. Elmondta:
Fotó: Tuchiluș Alex
A Magyarok Világszövetsége révén a világ magyarságát is próbálta megszólítani, de csak a venezuelai magyarok vásároltak téglajegyeket, 2011-ben a magyar kormánytól is segítséget kért, de az intézményalapítás továbbra is az álmok, vágyak szintjén maradt. „Ez a mi gyengeségünk volt. Nem sikerült megszólítani kellőképpen a világot. De a szándék tovább élt” – állapította meg.
Az áttörés 2018-19-ben következett be, amikor a Lakiteleki mozgalom képviselői Orbaiszék felmérésére érkeztek Kovásznára és környékére. „Csomakőrös irányából jöttünk Lezsák Sándor alelnök úrral, és ahogy itt elhaladtunk, errefelé böktem a kezemmel, hogy ide szándékoztunk felépíteni a Csoma emlékközpontot” – idézte fel a változás pillanatát. Amikor az Országgyűlés alelnöke megismerte az emlékközpont tervét és történetét, megígérte, hogy az ügy mellé áll. Gazda József úgy vélte: csoda történt, amelyhez mindazok hozzátették a maguk részét, akik az elmúlt 35 évben Csoma Sándor emlékének ápolásán munkálkodtak.
A Csoma-központ célja Kőrösi Csoma Sándor emlékének ápolása, szellemiségének átörökítése a következő nemzedékek számára
Fotó: Tuchiluș Alex
A Csoma emlékközpont 32 éves történetét egy másik szemszögből világította meg Csernyus Lőrinc Ybl Miklós-díjas építész, Makovecz Imre tanítványa, az épület tervezője. Felidézte: Makovecz Imrének nem volt jogosítványa, így rendszerint valamelyik tanítványát kérte fel arra, hogy elvigye egy-egy olyan helyszínre, ahol valamilyen épület megtervezésére kérték fel. Így az építészlegenda sofőrjeként érkezett Kovásznára, de a látogatás eredménye az lett, hogy a mester azt mondta neki: tervezd meg! Az 1994-ben elkezdődött építkezés azonban források hiányában leállt.
Örömünneppé vált azonban az építkezés. Az építész elmondta: az épület tervezésénél Csoma Sándor életéből ihletődött. Az épület egyik része a székelyföldi, a másik pedig a tibeti építkezés jegyeit idézi.
Fotó: Tuchiluș Alex
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke azért tartotta jó példaképnek Kőrösi Csoma Sándort, mert mindenki a maga képére formálhatja alakját. Van, aki a világutazót, van, aki a nyelvész tudóst, más a vasakaratú székelyt, az egyszerű csomakőrösi ifjút látja benne, aki az idegenben is megtalálta a helyét. Úgy vélte: a Csoma-emlékközpont felépítéséhez kellett egy álom, kellett a kitartó munka, és kellett a nemzeti összefogás. „Ha ez a három megvan, nincsen lehetetlen” – jelentette ki a politikus.
A szalagvágás után Kató Béla erdélyi református püspök áldotta meg az épületet. Úgy vélte: csak az az épület nem készül el, amelyiknek az alapkövét nem rakjuk le. Megemlítette, hogy Csoma Sándor nem lehetett volna az, ami volt, ha a szülőfaluban nem kapta volna meg a szüleitől, az iskolától azt az indíttatást, és ha nem tanult volna a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban.
A Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész által megtervezett kétszintes létesítmény kiállítótereket, 60-70 főt befogadó konferenciatermet, irodahelyiségeket és 5 vendégszobát is magába foglal
Fotó: Tuchiluș Alex
Úgy vélte:
Az ünnepségen Ferencz Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke bejelentette: újra megalapítják a Stipendium Csomaianum ösztöndíjat. Felidézte: Csoma Sándor 1835-ben száz aranyat küldött haza Indáiból, hogy a kézdivásárhelyi székely katonaneveldében tanuló, arra érdemes fiatalok számára biztosítsa a továbbtanulás lehetőségét. Az egyesületi vezető Csoma-emlékérmet adott át Csák János miniszternek.
Százezer lejre bírságoltak a közlekedésrendészet munkatársai az elmúlt hétvégén Szilágy megye településein. Az ellenőrzések során a gépkocsivezetők mellett sok gyalogos és rollerrel helytelenül közlekedő is büntetést kaptak a Szilágyságban.
Nagy érdeklődés övezte a Jövőnk a Szórványban Egyesület által második alkalommal megrendezett, anyanyelvű tájékoztatóval kiegészített egészségügyi programot, amelyet a hétvégén tartottak Bethlenszentmiklóson.
Hétfőn több mint 900 személyt – tanulókat, tanárokat, adminisztratív és kisegítő személyzetet – evakuáltak három nagybányai oktatási intézményből, miután erős gázszagot észleltek az épületekben.
A helyi fiatalság életét szeretné fejleszteni és felpezsdíteni különböző programok révén az a csapat, amely a hétvégén elnyerte Kalotaszentkirály-Zentelke számára az Európai Ifjúsági Falu 2025 címet.
Több mint 1,7 millió lej értékben rótt ki büntetést az év első tíz hónapjában a Hargita Megyei Környezetőrség; emellett több büntetőfeljelentést is tett, a legtöbb esetben természetvédelmi területek felégetése miatt.
Több mint kétszáz alkalmazott tömeges elbocsátását jelentette be két gyár Aradon, sok munkás már meg is kapta a felmondólevelét. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetői szerint ugyanakkor a valóságban nagyobb is lehet az állás nélkül maradók száma.
Holttestet találtak a munkások egy Lippa közeli erdőben, egy használaton kívüli szennyvízgödörben – közölte az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság. Az első vizsgálatok szerint a tetem akár három éve heverhet ott, ahol rábukkantak.
Románia nagy részében a sokéves átlagnak megfelelő, a nyugati megyékben időszakosan valamivel alacsonyabb hőmérsékleti értékek várhatók a következő négy hétben.
Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.
Elsodort az Arad-Craiova-Bukarest Észak 348-as számú InterRegio vonat vasárnap reggel egy személygépkocsit, amelynek sofőrje, egy 59 éves nő úgy hajtott rá a sínekre, hogy előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy nem közeledik vonat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!