Fotó: Biró István
„Tegnap is kétszekérnyi sírkövet törtek össze a Házsongárdi temetőben. Feltehetően a sírhelyet birtokló család tette ezt, azonban még nekik sincs joguk engedély nélkül műemlék sírokat lebontani” – tájékoztatta Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány elnöke csütörtökön Dsida Jenő sírjánál a Kolozsvárra látogató Füzes Oszkárt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét.
Tőkés Erzsébet elmondta, a szeme láttára vertek szét egy 18. századi és egy 19. századi sírkövet. „Gyakran teszünk különféle diplomáciai lépéseket a román kormánynál és a kolozsvári önkormányzatnál is, de ennek ellenére nem javul, hanem egyre romlik a helyzet. Rendkívül sürgős és azonnali közreműködést igényel a román állam részéről, hiszen a Házsongárdi temetőben tapasztalt sírgyalázások nem csak a magyar nemzetet érintik.
A kegyeletsértés etnikumtól függetlenül fölháborító” – jelentette ki Füzes Oszkár. Mint ismeretes, mintegy kétszáz síremlék vár arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részeként védetté nyilvánítsa. Füzes Oszkár elmondta, az állam elkezdte a világörökséggé nyilvánítás rendkívül bonyolult procedúráját, de ez évekig eltarthat.
„Óvnék mindenkit attól, hogy ezt a lépést csodaszerként fogja fel, mert ha addig sürgősen nem lépnek közbe a hatóságok, lehet, hogy már nem lesz, amit védetté nyilvánítani” – fogalmazott a diplomata. Füzes ugyanakkor a Krónika kérdésére pontosította azt a korábbi sajtóinformációt, miszerint a rendőrséghez fordult volna a sírgyalázások ügyében. Leszögezte, a magyar diplomácia mindössze az illetékes hatóságok közbelépését sürgeti.
Csütörtöki kolozsvári látogatásán egyébként Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is szóvá tette a Házsongárdi temető ügyét Sorin Apostu polgármesternek. Beszéltek többek között a műemlékké nyilvánítható sírok úgynevezett „háromszázas listájáról”. Kelemen elmondta, a Házsongárd Alapítvány által összeállított lista véglegesítéséhez néhány technikai adatot kell begyűjteni, ebben a munkában részt vállal az RMDSZ két Kolozs megyei képviselője, Máté András és Kötő József, ehhez kérte a polgármester segítségét is.
A kulturális miniszter ugyanakkor felvetette a Házsongárdi temetőben gyakran végbemenő rongálások problémáját, és arra kérte a polgármestert, próbálják megfékezni ezeket, biztosítsák a sírhelyek megfelelő őrzését, hogy azok épségben megmaradhassanak.
Tőkés Erzsébet a temetőlátogatáson arról is beszélt, hogy a műemlékvédők dolgát nehezíti, hogy nem tudják az egyes sírok pontos telekhelyét, mert ezeket az adatokat a temető igazgatósága önkényesen államtitokká nyilvánította, és nem hajlandó információkat kiadni a műemlék sírok hollétéről.
„Diplomataként értetlenül állok a dolog előtt, magánemberként pedig el vagyok képedve” – reagált az információra Füzes Oszkár. A nagykövet elmondta, megvan a technikája annak, hogyan lehet elejét venni a további sírgyalázásoknak, csak akarat kell. Kérdésünkre, hogy a kolozsvári önkormányzat mulasztásának tudható-e be a rengeteg sírgyalázás, Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja leszögezte: nem felelősöket keresnek. „Számunkra az a fontos, hogy az eredmény megnyugtató legyen” – jelentette ki a főkonzul.
Nem csak a műemlék sírok megrongálása jelent egyébként gondot a Házsongárdi temetőben. Immár sokéves „hagyománya” van annak is, hogy a temetés után néhány órával már egyetlen koszorú sem marad a sírokon, s a környező virágárusok kínálják sokadjára eladásra. Hogy ez ne fordulhasson elő, a gyászoló hozzátartozók a temetési szertartás lejártával benzinnel locsolják végig a koszorúkat.
Emiatt azonban nemcsak a sír körüli szag lesz elviselhetetlen, hanem a virágok is hamar elhervadnak.
A temetőőröknek pedig esélyük sincs elejét venni a sírgyalázásoknak, hiszen a 25 hektáros létesítményt két őr felügyeli, miközben a temetőt is felügyelő rendőrőrsön folyamatosan dolgozó hat-nyolc személy közül is egyszerre csupán kettő figyeli a környéket. A temetőt is kezelő Közterület-fenntartó Közhasznú Társaság (RADET) korábban azt javasolta, szereljenek fel a temető több pontjára térfigyelő kamerákat, a beszerzésre azonban az önkormányzatnak nincs anyagi fedezete.
Romániában minden tizedik ember cukorbetegségben szenved, aminek előfordulási aránya az európai átlag fölött áll. Egészségügyi sorozatunk újabb részében dr. Szabó Mónika marosvásárhelyi diabetológussal jártuk körül a népbetegségként számon tartott kórt.
A Kallós Alapítvány tevékenysége a szórványmagyarság életerejét bizonyítja, ma és a jövőben is azoké a dicsőség, akik folytatják az értékmentést és őrzik a népi kultúrát – hangoztatta Szilágyi Péter helyettes államtitkár Kolozsváron.
A végstádiumban lévő betegek szenvedéseit enyhítő gondozás a közegészségügyi rendszerben ingyenes lesz, szemben a magán klinikákkal.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.