Pénzbeli kártérítéssel rendezné a Kolozs megyei önkormányzat a kolozsvári Bánffy-palota visszaszolgáltatásának ügyét. Vákár István megyei alelnök a Krónika kérdésére cáfolta Daniel Barbu művelődési miniszter erre vonatkozó kijelentéseit, rámutatva: egyelőre nincs szó arról, hogy a testület átadja a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó épület kétharmadát idős Bánffy Dénes egykori gondozója leszármazottjának, Paraschiva Roşcának.
2013. szeptember 19., 19:252013. szeptember 19., 19:25
2013. szeptember 19., 19:262013. szeptember 19., 19:26
A megyei alelnök rámutatott, igaz ugyan, hogy a bíróság a visszaigénylő javára döntött, azonban nem rendelte el a műemlék ingatlan átadását.
Erdély legreprezentatívabb barokk műemlékének ügye azt követően került újra a közvélemény érdeklődésének középpontjába, hogy Daniel Barbu kulturális miniszter az elmúlt hétvégén Kolozsváron úgy nyilatkozott: a Bánffy-palota visszaszolgáltatása szinte befejezett tény, az államnak fel kellene készülnie az ingatlan megvásárlására. A tárcavezető szerint ellenkező esetben a szépművészeti múzeumnak ki kell költöznie az épületből, amelyben a törvény szerint a restitúciót követően legfeljebb tíz évig maradhat. „A Bánffy-palotát visszaszolgáltatták. Lehet, hogy az utolsó kiállítás-megnyitón vettünk részt” – kongatta meg a vészharangot Daniel Barbu kolozsvári látogatása alkalmával.
Nem tudnának mit kezdeni vele
„Semmi újat nem mondott a miniszter: a Bánffy-palota visszaigénylői valóban megnyerték a pert egy évvel ezelőtt, azonban az ingatlan átadását előíró végzést még nem bocsátotta ki a bíróság” – kommentálta a tárcavezető kijelentéseit a Krónikának Vákár István. Mint kifejtette, a tulajdonosok nem is tudnának mit kezdeni az épülettel, hiszen nem tudják kifizetni annak karbantartási költségeit, az impozáns ingatlan után járó adót, ezért valószínű, hogy a megyei tanácsnak sikerül megegyeznie velük az anyagi kárpótlásról. Ráadásul a Bánffy-palota nincs is felértékelve, ezért hosszú időbe telhet, amíg pont kerülhet az ügy végére. Vákár István azon reményének adott hangot, hogy közös megegyezéssel sikerül rendezni a problémát.
Călin Stegerean, a Szépművészeti Múzeum igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott, semmilyen értesítést nem kaptak arra vonatkozóan, hogy az intézménynek a közeljövőben ki kell költöznie az épületből. Elmondta, ugyanúgy folytatják tevékenységüket, mint eddig, még ha naponta meg is kell küzdeniük az ingatan leromlott állapotából adódó problémákkal. Bár az épület felújítására vonatkozóan kidolgoztak egy nagyszabású, európai uniós források lehívására hivatott projektet, ezt végül épp a tisztázatlan jogi helyzet miatt nem lehetett megvalósítani. Az utóbbi időben csak kisebb javítási munkálatokat végeztek az ingatlanon.
Örökös-jelöltből nincs hiány
A kolozsvári Bánffy-palota visszaszolgáltatásáról legutóbb több mint egy éve cikkezett a helyi román sajtó, tényként kezelve, hogy az ingatlant visszaigénylő magánszemély javára döntött a bíróság. Fekete Emőke, a Kolozs Megyei Tanács korábbi alelnöke akkor kacsának nevezte az értesüléseket. Az elöljáró lapunknak elmondta: Paraschiva Roşca, Bánffy Dénes egykori gondozójának, Nicolae Roşcának a leszármazottja a műemlék ingatlan kétharmadát igényli vissza, azt állítva: az idős gróf végrendelete szerint őt illeti az épületrész. A megyei önkormányzatnál azonban úgy tudják, Bánffy Dénes – aki az ingatlan utolsó tulajdonosa volt – már nem volt szellemi épsége teljében, amikor végrendelkezett, azonban egyelőre nem került elő olyan korabeli orvosi jelentés, amely megerősítené vagy cáfolná ezt a feltételezést.
A Bánffy-palota kisebb-nagyobb épületrészeit egyébként több örökös is igényelte. Silvia Letiţia Miclea esetében a megyei önkormányzat pénzbeli kártérítést hagyott jóvá még 2009-ben, Alin Tişe tanácselnöksége idején. Egy másik igénylő, Martia Gomboş ugyanakkor nem tudta bizonyítani örökösödési jogát, így elutasították a kérését. Gomboş a bíróságon is próbálkozott, az azonban a megyei önkormányzatnak adott igazat, ezért a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult keresetével.
A kolozsvári Bánffy-palotát Erdély legszebb barokk épületeként tartják számon. Bánffy György, Erdély egykori kormányzója építtette 1774–1786 között Johann Eberhard Blaumann tervei alapján. Kormányzói lakásként is szolgált, magas rangú vendégekben is bővelkedett: itt szállt meg 1817-ben I. Ferenc magyar király, osztrák császár és felesége Karolina Auguszta, majd később Miksa főherceg és két alkalommal Ferenc József is. A számos társadalmi rendezvénynek is otthont adó palotát 1948-ban államosították, az utolsó tulajdonos, Bánffy Dénes és anyja egy kültelki házban élték le hátralévő éveiket. A Bánffy-palotába 1962-ben költözött be a Szépművészeti Múzeum, de csak az 1970-es évek elején vette használatba az épület egészét. Jelenleg több mint 13 ezer műtárgynak ad otthont, a közgyűjtemény állandó kollekciójában 16. századi művek és kortárs alkotások egyaránt szerepelnek.
A palota 66 x 48 méteres téglalap alaprajzú, belső udvara 26 méter oldalú négyzet. Az oldalsó szárnyak egy sor helyiséget tartalmaznak, az első és hátsó szárnyban két sor helyiség van. Az udvart faragott oszlopfős emeleti körfolyosó díszíti. Mai képe az 1960–70-es évek helyreállításai során alakult ki, a földszinti termek nagy részét újraboltozták és megpróbálták visszaállítani az eredeti helyiségosztást. A főhomlokzat eredeti üzletbejáratait ablakokká alakították át.
Huszonharmadik alkalommal rendezték meg Zilahon a Költészet Tavasza nemzetközi versfesztivált, amely mára nemcsak a város, hanem az egész térség egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált.
A korábbi évektől eltérően idén már május közepétől járható lesz a Transzfogaras.
Újabb autópálya-szakasz építése kezdődhet meg Erdélyben: a közlekedési és infrastrukturális minisztérium kiadta az építési engedélyt a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as jelzésű autópálya 2. szakaszára, amely Feleket köti össze Alsóárpással.
Bővül a Brassó–Budapest légi összeköttetés – közölte szerdán a közösségi oldalon Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke.
A május 5–11. közötti európai összehangolt közlekedésrendészeti akció keretében Romániában is elsősorban a tehergépjárművek és autóbuszok, valamint vezetőik ellenőrzését végzi a rendőrség, tájékoztat a Szilágy megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.
Hosszú ideig a tbc volt a tüdőgyógyászok által leggyakrabban kezelt betegség, mára más légzőszervi panaszok terjedtek el. Videós sorozatunk újabb részében dr. Székely Sándor szilágysági tüdőgyógyásszal beszélgettünk.
Bírósági úton érte el a diszkrimináció miatti panaszok egyszerűbb jelentését a Székely Figyelő Alapítvány, amely szerint a panaszosoknak a jövőben nem kell az elkövető lakcímét is tudni a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott panaszuk elbírálásához.
Erdély és Kolozsvár első barokk stílusú templomát, az 1718–1724 között épült, korábban jezsuita, ma piarista vagy akadémiai, egyetemi templomként is ismert istenházát ünneplik Kolozsváron május 13-án.
A mezőgazdasági termelők május 12-től egy héten keresztül igényelhetnek állami támogatást új mezőgazdasági gépek vásárlására a traktorok roncsprogramja keretében – tájékoztatott kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A kolozsvári BBTE Szenátusa a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar felterjesztésére Socius Excellentia Meritorum díjjal köszönte meg Főtiszteletű Kató Bélának az egyetemért folytatott tevékenységét.
szóljon hozzá!